Lánczi Tamás is megerősítette, hogy Orbán Viktor őt kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.
A politológus, volt miniszteri kabinetfőnök a szuverenitására közismerten ügyelő állami média egyik vezetőjeként dolgozott az elmúlt években, azt megelőzően a még Schmidt Mária tulajdonolta Figyelő főszerkesztője volt. Érdeklődése már akkor az idegen érdekek kiszolgálóinak nyilvántartása felé fordult: az általa szerkesztett hetilap 2018 áprilisában két oldalon keresztül listázta Soros György állítólagos zsoldosait: a CEU oktatóit, jogvédő szervezetek munkatársait, azt állítva, hogy „több száz Sorosnak, illetve az általa pénzelt szervezeteknek dolgozó embert” azonosítottak.
Azonban – mint ahogyan erről akkor beszámoltunk – az összeállításban számos, rég elhunyt tudós emlékét is meggyalázták, azt állítva, hogy „Soros zsoldosaként” tevékenykednek: ha a korábban Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanuló Orbán Viktor nem is, de a 2010-ben elhunyt Boytha György jogász, diplomata, egyetemi tanár, a szerzői jog világhírű szerkesztője ugyanúgy felkerült a Figyelő listájára, mint Hanák Péter Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 1997-ben halt meg, valamint a 2005-ben elhunyt Tóth István György történész, az 1995-ben meghalt Ernest Gellner filozófus, továbbá a történész Yehuda Elkana, aki 2012-ben vesztette életét, szintén a Figyelő célkeresztjébe került. Az ő bűnük feltehetően az volt, hogy valaha a Közép-európai Egyetemen tanítottak.
A lapnak egyébként még a korábbi Orbán-kormányok tagjai között is sikerült felfedezni Soros-ügynököket: ezzel vádolták Chikán Attila közgazdászt, „az Orbán kormány nagy kritikusát”, azt viszont elmulasztották megemlíteni, hogy ő az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt. Az akkoriban a CEU igazgatóságában ülő Chikán a könnyeivel küzdve nyilatkozott a lista megjelenése után.
A Figyelő azzal zárta összeállítását, hogy „lehet még jelentkezni a Soros-szaknévsorba”, de azt talán még a szerkesztőségben sem sejtették, hogy öt évvel később az állam veszi át a szerepüket. A januárban Lánczi vezetésével felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit vizsgálhat majd, civil szervezeteket, pártokat, de akár önkormányzatokat is, sőt cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is „rádolgozhat”. Minden irathoz, adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl. A szuverenitásvédelmi törvény alapján emellett jelentéseket tesz közzé, „feltárja és vizsgálja a más állam, valamint (…) külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket (…), továbbá feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.”
A fentihez hasonló kegyeletsértő malőrök elkerülése érdekében Lánczi Tamást az új hivatal élén egy kutatóintézet segíti majd.
Lánczi fizetése közel ötmillió forint lesz, az idegen erők támadásaitól pedig mentelmi jog védi.
