- A nagy küzdelmek éve volt 2023 a miniszterelnök szerint. A legfőbb kihívások között a háború, a növekvő terrorfenyegetés, az infláció, a migráció és Brüsszel szerepelt, az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetettség kérdésében sikerrel jártunk.
- Jövőre az a cél, hogy a küzdelmek helyett a családok legyenek megint a politika középpontjában. De azért van ok aggodalomra 2024-ben is, nemcsak hazánkban, de az egész demokráciára épült világ miatt lesz.
- Orbán azt mondta: nem háború, hanem katonai művelet zajlik Oroszország és Ukrajna között, mert „akkor lesz háború, ha lesz hadüzenet is”, és az orosz törvények szerint ha háború van, mozgósítás van, és „örüljünk annak, hogy ez még nem következett be”. Egyúttal megjegyezte, hogy ő is hol háborúként, hol katonai műveletként nevezi a konfliktust, a kormányinfó alatt is használta mindkét elnevezést.
- A cél a jövő évi EP-választáson: kinyitni Brüsszel szemét.
- Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondja, lehet pénzt adni az ukránoknak, de nem így.
- Nem kivonult, hanem kiment a teremből, amikor Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdéséről szavaztak, azt is elmondta, miért tett így.
- Magyarország érdekének tekinti, hogy hazánk és Oroszország között „mindig legyen valami”, közös határ semmiképp.
- A szuveneritásvédelmi törvénnyel kapcsolatban egyelőre csak félelmekről beszélhetünk a miniszterelnök szerint.
- 32 százalékos béremelést kapnak a tanárok, 2025-ben és 2026-ban pedig jön a következő emelés.
- Orbán igent mondott Zelenszkijnek, kész személyesen tárgyalni az ukrán elökkel.
- Imádkoznak Karsai Dánielért, sok erőt kívánnak az ALS-ben szenvedő alkotmányjogásznak.
- Egy ügyben nagyon hálás a Magyar Orvosi Kamarának.
10:21
Közösen pénzt felvenni más országokkal nem észszerű dolog
Az uniós csúccsal kapcsolatban érkezett a következő kérdés, erre Orbán többek között úgy felelt, hogy noha 26 tagállamnak az a javaslata, hogy négy évre 50 milliárd eurót kell adni Ukrajnának, ugyanakkor ezt a pénzt még elő kell állítani.
A magyar álláspont az, hívta fel a figyelmet, hogy ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor ne adjunk öt évre,
valami értelmes időkeretet kell kijelölni.
A mértékét pedig aszerint kell meghatározni, hogy Amerika mennyit vállal abból a teherből, amit Ukrajna támogatása jelent. A harmadik pont szerint az, hogy bármekkora összegről is van szó, az ne a költségvetésből történjen.
Mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni
– vázolta a negyedik problémás pontot Orbán, emlékeztetve a helyreállítási alapra, amikor szintén közösen vettek fel hitelt a tagállamok, ám sok tagállam még nem kapott a keretből pénzt, mondta.
Közösen pénzt felvenni más országokkal nem észszerű dolog a miniszterelnök szerint.
A február elején esedékes vita második része, hogy az ukrán ügy kapcsán tagállamok álltak elő különböző költségvetési módosítási igényekkel. Mi ebből kimaradtunk eddig, de ha elkezdődik egy ilyen folyamat, akkor ezt mi is meg fogjuk tenni, de ez még előttünk áll.
