32 százalékos béremelést kapnak a tanárok, Orbán elfogadta Zelenszkij felkérését

Kovács Zoltán ígéreteihez híven valóban kétórás volt a miniszterelnök idei tájékoztatója, így ezzel befejezzük közvetítésünket, köszönjük, hogy velünk tartottak!

A Magyar Nemzet kérdése arra irányult, hogy az ukrán titkosszolgálat nem engedte meg Poroshenko volt ukrán elnöknek, hogy elhagyja Ukrajnát, mert információik szerint Orbánnal találkozott volna. A miniszterelnök ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy ha szerinte az ukrán állam nemzetbiztonsági kockázatot lát valamiben, akkor úgy kell eljárni. Az felvet egy kérdést, hogy így hogy akarnak tagok lenni az EU-ban, tette hozzá.

Cseh Katalin momentumos politikus szerint hazánknak is érdeke, hogy Ukrajna megkapja az 50 milliárdos támogatást, erről mi a véleménye a miniszterelnöknek, hangzott az utolsó kérdés.

Hogy melyik ország melyik támogatási formát tartja jobbnak, az minden ország szuverén döntése.

Pénzzel támogatjuk Ukrajnát, hiszen az EU költségvetéséből ma is kap pénzt Ukrajna havonta, szögezte le. Az a kérdés, hogy ezen felül akarnak-e pénzt adni.

Azt nem tartjuk értelmes javaslatnak, hogy a támogatás közös hitelfelvétellel, a már meglévő költségvetésből történjen, de egyébként

Ukrajna támogatása nem helytelen célkitűzés.

Mindez azért is van, mert az a félelmük, hogy Magyarország visszatartott pénze „Ukrajnában köt ki”, szögezte le végezetül.

Ha csak a kárpátaljai magyarság szemével nézzük a helyzetet, jó lenne Ukrajna uniós tagsága? Orbán szerint „lehet ezt úgy csinálni”, hogy ők jobban járjanak ezzel.

Borkai Zsolt politikai ambícióival kapcsolatban rövidre zárta a válaszát:

ha győri szavazó lennék, akkor egy másik lehetőséget keresnék magamnak.

A vendégmunkások kérdésével kapcsolatban a miniszterelnök szólt arról, hogy véleménye szerint a polgármesternek joga van igent és nemet mondani, hiszen a települések fejlődési irányának felelőssége őket terheli. Szerinte ma azt látjuk, hogy Magyarország még mindig rendelkezik jelentős munkaerőtartalékkal.

A nagy iparfejlesztéseket megnézve az ország keleti részén csupa olyan beruházás jött létre, ami fel fogja emelni az ország keleti részét az ország nyugati részének színvonalára.

Az új egyenlőtlenségi tengely már nem kelet-nyugat, nem észak-dél, jegyezte meg. Arra számítanak, hogy szegedi, Békés megyei beruházásokkal az ottani munkaerőtartalékot tudják mozgósítani, ezért nincs szükségük nagy arányú vendégmunkás-beáramlásra.

A kormány nem is hoz be vendégmunkásokat, az a kérdés, hogy a cégekre milyen szabályozást alkalmaznak, húzta alá. Orbán szerint a mostani szabályok ígéretesek, ha úgy látják, hogy szigorítani kell, majd szigorítanak.

Az, hogy »ellakják« tőlünk az országot, szerintem bennünket nem fenyeget.

Minden magyar tőketulajdonosnak sok sikert kívánok

– felelte Orbán azzal kapcsolatban, hogy a tíz leggazdagabb magyar között egyre több kormányközeli ember tűnik fel. A magyar gazdaságpolitikának „nincsen személyi válogató” jellege, azt szorgalmazza ugyanakkor, hogy a magyar cégek állják meg a helyüket az országhatáron kívül is. A miniszterelnök úgy látja, jól állunk ebből a szempontból, „terjeszkedőben van a magyar gazdaság”.

Ezt követően arról is beszélt, hogy a Kelet és a Nyugat átfedésben van Magyarországon, nem osztja Ady Endre kompországról szóló álláspontját.

Magyarország nem mozdul el sehova, ott van, ahol. Mi nem kompország vagyunk, hanem egy olyan ország, ami üzleti lehetőségeket tud mutatni a Nyugatnak és a Keletnek is.

A 24.hu elsőként a miniszterelnök megháromszorozódó fizetéséről érdeklődött, mire Orbán arról beszélt, hogy

2010 óta folyamatosan foglalkozási áganként indítottunk bérfejlesztési programokat, a legvégére hagytuk a politikusokat.

Ha nem történik fizetésnövekedés, akkor a politikus fizetése sem nőhet, és ennek arányosan kell megtörténnie a többi ember fizetésével.

Most egy átlátható, világos, fair rendszer van, ezt érdemes működtetni.

Gulyás közbevágott, hogy noha nem megvédeni akarja Orbánt, de a miniszterek kétszer annyit kerestek, mint a miniszterelnök.

A pedagógusok béremelésének uniós forrásokhoz kötésével kapcsolatban a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az a kérdés, hány év alatt tudjuk ezt megtenni, külső forrás bevonásával az 5-6 éves folyamatot 3 évre csökkentik.

Ha nem lenne EU-s pénz, akkor is megtennénk, csak hat év alatt tennénk meg.

L. Simon László menesztésével kapcsolatban lapunk arra volt kíváncsi, milyen gondolatok voltak a miniszterelnök fejében, amikor nemrég a TikTokra posztolt videójából kiderült, hogy Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyve a kedvenc műve – amelyben egyébként egy meleg szerelmi szál is szerepel.

Ha arra kíváncsi, hogy én mondhatom-e, mi a kedvenc könyvem, akkor én mondhatom.

Komolyan mondta, hogy ez nem háború? – kérdezte a Telex, mire Orbán azt mondta: komolyan mondta, hogy Oroszország nem minősítette háborúnak a kötelező sorozás miatt, amit csinál, és örüljünk annak, hogy még nem történt meg.

Nem kényszerek hatása alatt cselekszem a külpolitikában, nem kényszerek hatására választom meg a szavaimat.

Mészáros Lőrinc 27 milliárdos jachtjával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, nem foglalkozik személyek magánügyeivel.

Hat hónappal a választás előtt módosult a választási törvény, de nincs olyan jogszabály, ami ezt tiltaná, mondta Orbán, a politikai ízlése szerinti határ neki nagyjából fél évnél van, örül neki, hogy ez még az időhatár előtt történt meg.

A magyar egészségügyi rendszer nem is magán, nem is állami, hanem valami kutyulék

– értékelt Orbán, de mint mondta, félnek a magán irányába elmozdulni. El kell indulni az állami egészségügy irányába, most ezeket a lépéseket teszik, „egy jobban szabályozott, állami rendszer felé haladunk”. Nem akarják, hogy összekeveredjen a magán és az állami, mert akkor a profit a magán, a költség az állami oldalán marad. Ezért váltottak az Országos Kórházi Főigazgatóság posztjain is.

Az orvosi kamara olyat tett, ami történelmi jelentőségű: mert az, hogy a MOK lépett fel a hálapénz megszüntetéséért, az egy olyan szakmai és morális gesztus, amit nem értékelünk eléggé – jelezte.

Érdeminek tartja-e a Karsai Dániel által indított vitát és szükségesnek tartja-e a népszavazást, kérdezték a miniszterelnököt, erre Orbán többek közt arról beszélt, hogy

ez nem jogi kérdés, hanem emberi kérdés is.

Egy megrázó emberi sorssal állunk itt szemben, nem pedig egy üggyel, fogalmazott. Karsai Dánielnek azt tudja mondani,

vele vagyunk, együttérzünk vele, sok erőt kívánnuk, ha megengedi, még imádkozunk is érte, hogy ezeken a nehéz időszakokon át tudjon jutni.

Fontolgatja-e a Fidesz, hogy az Identitás és Demokrácia pártcsaládjához csatlakozna, érkezett a következő kérdés az EP-választás kapcsán, mire Orbán azt közölte, hogy jelen pillanatban az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójával tárgyalnak.

A választások után majd meglátjuk, de mi a helyes teendő, de mi mindenképpen szem előtt akarják tartani a céljainkat.

A minisztelnök úgy véli, megszűnt a politikai verseny az európai politika európai intézményi szintjén, és azt szeretné, ha ki lehetne billenteni ebből a struktúrát. Meg kell jelölni, kikkel való együttműködés viszi őket közelebb a céljaikhoz. „Tapogatózásban, ismerkedésben” a Giorgia Meloni olasz kormányfő által vezetett csoporttal vannak, ismételte meg.

A kisebbségvédelmi szabályozások a világ bonyolult anyagai közé tartoznak, mert a szabályok semmit sem érnek, ha az ahhoz tartozó gyakorlat nem szilárdul meg, vélekedett Orbán az új ukrajnai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban.

A felvidéki magyarság egy rendkívül erős közösség, abban bízik, hogy az új szlovák kormány érzőbb szívű és élesebb fülű lesz az ott élő magyarok ügyében, mint a korábbi kormányok voltak.

Elégedett Pintér Sándor munkájával, kérdezték Orbánt, mire azt mondta, nem szerepel a szótárában az elégedettség szó, ha fog egyszer, akkor „leteszi majd a lantot”. Az a kérdés, jól végzi-e valaki a munkáját, és Pintér Sándor jól végzi a munkáját, felelte.

Miért nevezte katonai hadműveletnek az orosz-ukrán háborút, kérdezte az RTL Orbántól, „azért, mert ez egy katonai művelet”, felelte a miniszterelnök. Szigorúan vett értelemben addig örüljünk, amíg nincs háború, de hol háborúnak, hol katonai műveletnek nevezi majd a konfliktust a jövőben.

Magyarország az EU második legszegényebb országa az Eurostat szerint, ennek fényében sikeres-e az elmúlt 13 év gazdaságpolitikája? Ez ügyben nincs kétség a miniszterelnök szerint, ostoba vitának tartja, hogy jobb állapotban van-e a magyar gazdaság, mint 2010-ben volt. Az adatok tekintetében óvatosságra int, számára a legfontosabb, hogy Magyarországon ma 4,7 millió ember dolgozik.

Mi az adócsökkentés kormánya vagyunk, és az is szeretnénk maradni

– fogalmazott, akkor is, ha rákényszerülnek az emelésre az EU miatt. Magyarország nagyon kitett az energiaáraknak, felelte Orbán arra, miért Magyarországon volt a legmagasabbaz infláció az egész EU-ban,

Mikor vizsgálja felül a kormány, hogy csökkenti az átlagfogyasztás feletti rész gázárát, kérdezte az ATV. Orbán szerint kénytelenek voltak önálló minisztériumot felállítani, mert olyan gyorsan változik a piac, hogy ezt folyamatosan követniük kell. A döntések nagy része az energiahivatalban születik, de jó munkamegosztásban vannak, hogy mikor kell döntést hozni, arra nem tud válaszolni.

Ma senki nem járhat rosszul, mert aki rosszul jár a mostani támogatotti rendszeren belül, az kilép a piaci rendszerbe.

Lázár János durván betámadta a Sándor-palotát a minap, erről is kérdezett Csuhaj Ildikó, ezzel kapcsolatban Orbán annyit mondott: a kormány mindig megadja a tiszteletet a köztársasági elnöknek. Összességében a magyar kormány viselkedése tiszteletteljes és az is marad, húzta alá.

Tavasszal jelöl a Fidesz főpolgármester-jelöltet, a legutóbbi elnökségi ülésen úgy döntöttek, hogy legkésőbb márciusig fogják megnevezni a jelöltet.

Egymás mellé sodort bennünket a szél

– mondta az ukrán elnökkel való találkozójáról. Váltottak szót egymással elfogadta Zelenszkij felkérését, egyetlen felkérést akart tisztázni, hogy miért találkoznak.

Tárgyalási ajánlatot tett az ukrán elnök, amit ő elfogadott, egyértelműsítette.

A ferihegyi reptér magyar megvételéről kérdezett a Mandiner, Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta, nagy verseny van repülőtér-építésben, és az látszik, hogy Magyarország nemcsak nem tudja tartani ebben a lépést, be sem nevezett ebbe.

Ide kell tudni jönni az embereknek, utalt a turizmusra, mindenképpen fejlesztésre, fejlődésre van szükségünk, ezért kellett lépni, a kormány nem akarja azt állítani magáról, hogy tudna repülőteret működtetni, habár még nem próbálták, jegyezte meg. Ezért kell egy partner, aki tulajdonos, és biztosan tud repülőteret működtetni, ezt megtalálták.

A kormány megmarad a saját kaptafájánál, de mindenképpen el akarja érni, hogy a reptér úgy tudjon fejlődni, hogy a potenciálját ki tudjuk használni.

Bármelyik nap történhet bejelentés a témáról, húzta alá.

A gyermekvédelmi törvényről kérdezett az Index, a gyermekvédelemről szóló népszavazás óta dolgozik munkacsoport a Fideszben, elkészítették a javaslataikat. A családtámogatásoknál a csok pluszt vették előre, de nem szeretné úgy bezárni ezt a ciklust, hogy a háromgyerekes anyák SZJA-mentességét a parlament nem iktatta törvénybe.

Mekkora béremelésre számíthatnak a tanárok jövő évtől, kérdezte a lap, erre a miniszterelnök úgy felelt: egy jogi aktus még hiányzik, kell kapnunk még Brüsszelből egy levelet, ami felhatalmaz, hogy az emelést megtegyék. Ez bármelyik pillanatban megérkezhet, elkészítették a tervet, mi lesz akkor.

Megindítanak egy hároméves bérfejlesztési programot, a következő számok átlagban értendő:

2024. január 1-jétől, azaz a februári fizetésekkel érkezően, 32,2 százalékos béremelést akarnak végrehajtani.

A következő lépés egy, az azt követő két évvel később érkezik majd. A béremelési program végén 800 ezer forint magasságában lesz a pedagógusok átlagfizetése, mondta.

A rendőreink és a határőreink csak a legelismerőbb szavakat érdemlik, mindent megtesznek, mondta Orbán, de a migránsok néha így is átjutnak. Azt nem fogadja el, hogy a határvédelem tekintetében bármilyen ingadozás lenne, szerinte az februárban is ugyanúgy teljesített, mint most.

Annyit nyújtunk, amit tudunk.

A másik probléma, hogy ez a határzár csak Szerbia irányában zár, ám a horvátok elbontották a határkerítést a schengeni csatlakozás miatt. A szerb-magyar határkerítés pedig romániai irányból kikerülhető, ezekből a jelenségekből áll össze, hogy időnként meglódul az illegális határátlépések száma.

Az AP a szuveneritásvédelmi törvénnyel kapcsolatban érdeklődött, mire Orbán először is azt mondta, hogy ez egy komoly kérdés, „nem akarja elütni egy tréfával”.

Nem történt még semmi, valamifajta félelmekről beszélünk

– vélekedett, szerinte az történt, hogy „a legutóbbi parlamenti választásokon a választást befolyásoló céllal jelentős pénz jelent meg”. Ezért dolgoztak azon, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amik miatt ez megtörténhetett, de nem meri azt mondani, hogy ez hibátlanul fog működni.

Eltelik majd néhány hónap, látni fogják, hogyan működik, és ha hozzá kell nyúlni, akkor majd hozzányúlunk –  szögezte le.

Mi antikommunista harcosok vagyunk, innen indultunk ki

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint fel kell fedni, mi az igazság, így indultak a Fidesszel is egykor. Most is azt mondja, hogy van itt egy nagy, külföldről jövő erő, a védekezés egyetlen lehetősége a nyilvánosság és a transzparencia.

Breuer Péter, Heti TV a következő kérdező, az Izraellel kapcsolatos kérdéseire pedig Orbán többek közt azt mondta,

az izraeli államnak joga van magát megvédeni, és mindent megtenni azért, hogy még egyszer ilyen, „terrortámadott” helyzetbe ne kerüljön.

Nagy viták voltak a tanácsülésen a témában, érdekes módon a különbségek nem nőttek, hanem csökkentek, nem reménytelen, hogy előbb-utóbb lesz egy összeurópai álláspont, ami azt a nézetet képviseli, amit most Magyarország.

A V4-es szövetségben vannak-e olyan közös érdekek, amik mentén lehetne bővíteni az együttműködést, hangzott a következő kérdés, erre Orbán többek között jelezte, hogy a V4 nagyobb jelentőségű ügy, mint aminek látjuk. A V4 azon országokat próbálja összefogni, akik a németek és az oroszok között vannak, egy kísérlet arra, hogy megpróbálják megvalósítani a közép-európai együttműködést, azzal a céllal, hogy Európában ne egy francia-német tengely döntsön minden fontos ügyben, hanem „társuljunk össze, hozzunk létre szövetséget, és legyünk akkorák, mint a franciák vagy a németek”.

Részben belső nehézségek, részben külső nyomás miatt ez a dolog szétesett,

most azon dolgoznak, hogy újra össze tudják rakni, szögezte le, megnézik, van-e még realitása ennek a stratégiának.

Miben eltérő és miben egyezik a véleményük Putyinnal, kérdezte többek között a BBC újságírója. Orbán nem tud arra válaszolni, hogy milyen békemegállapodást kell kötni a háború után, mert

aki azt gondolja, hogy először meg lehet állapodni arról, mi lesz a béketárgyalások eredménye, és utána kezdünk béketárgyalásokat, az félreérti a politika természetét.

Először tűzszünet kell, szögezte le, ezt be kell vezetni holnap reggel Orbán szerint. Európát veszély fenyegeti: ha Európa nem kezd tárgyalásokat, akkor a végén az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje felett. Ezt a veszélyt a krími válságnál sikerült elhárítani, „az nagy bravúr volt”, véli a miniszterelnök.

Most az a kérdés, hogy ha majd lesznek tárgyalások, ki fog egyáltalán tárgyalni kivel, és ha az európaiak nem figyelnek oda, ki fognak maradni ezekből a tárgyalásokból.

Orbán nem akar spekulálni, hanem a tűzszünetre akar összpontosítani.

„Nekünk az fontos, hogy Ororszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal, az az érdekünk, hogy Magyarország és Oroszország között mindig legyen valami” – szögezte le. Saját magunkkal törődünk, érdekünk, hogy a két ország között egy rendezett terület létezzen, „minden másról majd a nagyfiúk megegyeznek”.

Nem akarunk egy szövetségi rendszerbe tartozni egy olyan országgal, amelyik jelenleg véres háborút vív az országa keleti határán, utalt Ukrajnára. Magyarországnak nem érdeke, hogy olyan országgal szövetségben legyen, amelyik katonai, nyílt háborút folytat, és ez nem egy önző, magyar álláspont, hanem a NATO is ezt mondja, jelezte.

Ukrajna NATO-tagsága azt jelentené, hogy holnap reggeltől nekünk kötelező Ukrajnába katonákat küldeni. Ezt nem akarjuk.

A következő kérdés részben a Magyarország által késleltetett svéd NATO-csatlakozásról szólt, illetve arról, mit értett azon Orbán korábban, hogy „Ukrajna olyan messze van az EU-tól, mint Makó Jeruzsálemtől”. Utóbbival kapcsolatban azt mondta:

Ha tényleg szeretnénk, hogy Ukrajna közelebb kerüljön, miért nem használunk másik eszközt, miért nem lehet stratégiai partnerség.

Az előbbivel kapcsolatban pedig leszögezte: nincs török-magyar megállapodás a svéd NATO-csatlakozásról, a két ország egymástól függetlenül hozhat döntést az ügyben. A magyar parlamentnek „nincs nagy gusztusa” ehhez, fogalmazott, de szerinte meg kell érteni a képviselőket is.

Miért nem akkor vonult ki a teremből, amikor az ukrán segélyről beszéltek, ha a stratégiai kérdés az volt, hogy ne kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnával az EU, kérdezte a Bloomberg újságírója. Orbán erre azt mondta:

a magyar miniszterelnök kimenni tud, maradjunk abban, hogy kimentem. Lehetővé tettem, hogy Magyarország fenntartsa az álláspontját, ne értsen egyet a meghozandó döntéssel, és a döntés megszülessen.

Mindent megpróbált, hogy ne szülessen meg ez a döntés, azt próbálta elmondani, hogy ugyanígy álltak szemben a migráció kérdésében is. A migrációnál is mindent megtett, hogy meggyőzze őket, hogy meghozzák azokat a döntéseket, amikből„ nagy baj lett”.

Most mindenki a magyarok ellen van, de be fogják látni, hogy ez egy rossz döntés

– hangsúlyozta. Orbán szerint nem az a veszély fenyegetett, hogy egy rossz döntés születik, az volt a kérdés, hogy a magyarokat belekényszerítik-e ebbe, és nekünk is felelősséget kell vállalnuk érte. Meg kellett találnia a kiutat, hálás a német kancellárnak, hogy ezt a megoldást felvetette.

Magyarországnak nem az a célja, hogy blokkoljon dolgokat, hanem az, hogy Brüsszelben jó döntések szülessenek, folytatta, és Orbán szerint nem kérdés, hogy egy-egy tagállam akaratát ki lehet kerülni sok ügyben, néhány ügyben pedig nem. Nekünk nem az a célunk, hogy nemeket mondjunk, mondta, de az meggyőződése, hogy Ukrajnának 50 milliárd eurót adni, öt évre, az unió költségvetéséből, az egy rossz döntés.

Az Origo munkatársa többek között arra volt kíváncsi, hogy elképzelhetőnek tartja-e Orbán, hogy „az Európai Bizottság enged az európai baloldal folyamatos zsarolásának”.

A zsarolás egy nyilvánosan beismert tény

– mondta Orbán. Az, hogy Magyarországot megzsarolják Brüsszelben, az nem egy hipotézis, hanem egy olyan tény, amit maguk a zsarolók is beismernek, jelezte. Mit tudunk tenni Orbán szerint ezzel szemben? Nem sokat, mondta.

Mi úgy látjuk, hogy Magyaroszág minden jogállami minőségnek eleget tesz, amikor konkrét igényei vannak az Európai Bizottságnak, abból mindent megvalósítunk, együttműködőek is vagyunk – vélekedett a miniszterelnök. „Nem róhatják fel nekem, hogy egy ilyen megzsarolt helyzetben mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Magyarország érdekeit érvényesítsem.”

Hogyan értékeli annak a veszélyét, hogy Magyarországgal szemben a hetes cikkelyt aktiválják, kérdezte többek között a Financial Times a miniszterelnöktől. Orbán többek között azt felelte, hogy

nem fenyegeti Magyarországot a hetes cikkely szerinti eljárás, hanem az alatt áll.

Az alapszerződés világosan megmondja, ilyen eljárást miért lehet indítani, akkor, ha folyamatos jogállamisági sérelmi veszély van, ám most mondták ki, hogy ez rendben van hazánkban, vélekedett Orbán, „most kaptunk róla egy papírt”.

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy az ukránoknak adandó pénzügyi támogatást semmilyen magyar pénzügyi kérdéssel nem akarják összekötni.

Minden dolgot azzal kell lerendezni, akivel bajod van

– szögezte le. Ha vitánk van valakivel, vele rendezzük el, jegyezte meg, az ukránok ügyéről akkor tudunk megállapodni, ha az a javaslat önmagában értelmes, és a legfontosabb, hogy ne kapcsolják össze más költségvetésekkel.

Miután Magyarország azt gondolja, hogy az uniós költségvetés jó, ezért nem kérünk semmit, csak annyit, hogy ami benne van, azt hajtsák végre, folytatta, ha valamit nem akarnak odaadni, akkor azt meg kell vitatni Orbán szerint.

Ha módosítgatni kezdik a költségvetést, akkor a magyar érdek is megjelenik, ennek megfelelően fogunk tárgyalni.