Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik a státusztörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval – írja szerdai cikkében a Népszava.
A lap emlékeztet, hogy a törvény alapján a pedagógusok fizetését 2024. január 1-jétől egy többsávos bérrendszer alapján határozhatja meg a munkáltató, és a pontos összegek meghatározásánál pedig különböző szempontokat kell figyelembe venni. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár viszont a Népszavának adott augusztusi interjújában azt mondta, az új törvény béralkukra is lehetőséget teremt. Ezt követően többen éltek is a lehetőséggel, hiszen a bérek megállapításában figyelembe kell venni egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt, a végzettséget, elismeréseket, a tanított tantárgyak számát, az önkéntesen vállalt többletfeladatokat, illetve a még kidolgozás alatt álló új teljesítményértékelő rendszerben elért eredményeket.
A laphoz azonban eljutott egy tankerületi levél, amelyben arra hivatkozva utasították vissza egy több mint 20 éve a pályán lévő, több diplomával és képesítéssel rendelkező, két iskolában is tanító pedagógus bérkorrekcióra vonatkozó megkeresését, hogy az új teljesítményértékelő rendszer még nincs bevezetve, így legkorábban 2025 szeptemberétől számíthat bérmódosításra. De hasonlóan járt több más pedagógus is, akik megpróbálkoztak a béralkuval – írja a Népszava.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta: a tankerületi válaszlevél szembemegy a törvényi előírással, hiszen a státusztörvényben a bérek meghatározásánál a teljesítményértékelés csak egy szempont a sok közül. Szerinte az elutasítás valódi oka az lehet, hogy a tankerületeknek egyszerűen nincs költségkeretük arra, hogy a törvényben rögzített bérsávok alsó határától érdemben eltérjenek. Hozzátette: a Belügyminisztériumnál hamarosan kezdeményezni fogják a sztrájkbizottság újbóli összehívását, tagjaik körében pedig elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot.
