Hónapok óta változatlan a pártok népszerűsége, melynek az egyik fő oka, hogy az Európa-rekorder infláció és a megélhetési válság ellenére stabilan magas a Fidesz támogatottsága. Az IDEA Intézet 2023. júliusi felmérésében azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a hazai felnőtt népesség tagjai olyan alapvető makrogazdasági paraméterek hivatalos értékeivel, mint
- az általános infláció mértéke,
- a munkanélküliségi ráta
- vagy a nettó átlagfizetés összege,
továbbá, hogy ezek az ismeretek befolyásolják-e a választói preferenciákat.
Az infláció és a munkanélküliség mértékére vonatkozóan a felnőttek háromnegyede képes valamilyen becslést adni, az átlagbérről kétharmaduknak van számszerű elképzelése. Mindhárom mutatóra érvényes, hogy az emberek még a hivatalos adatoknál is rosszabbnak gondolják azokat:
- az inflációt átlagosan 35 százalékkal becsülték felül júliusban,
- míg a munkanélküliségi rátát nagyjából háromszor nagyobbnak,
- a nettó átlagbér mértékét pedig 25 százalékkal kisebbnek gondolták a valóságos szintnél.
A közvélemény-kutatások rendszeres tapasztalata, hogy az inflációval és a hasonló gazdasági mutatókkal kapcsolatos érzékelést alapvetően meghatározzák az egyéni életkörülmények. Ezt az IDEA kutatása is igazolta:
Az infláció és a munkanélküliség mértékét annál magasabbnak, illetve a nettó átlagkereset összegét annál alacsonyabbnak gondolták az emberek, minél rosszabbnak ítélték meg saját életkörülményeiket.
Ugyanakkor az is jól látszik, hogy
A kormánypártok szavazói helyesen becsülték meg az infláció és a munkanélküliség mértékét, de az átlagbér szintjét nagyjából 16 százalékkal tippelték magasabbnak. Ezzel szemben a 2022-es országgyűlési választáson együtt induló ellenzéki pártok támogatói az infláció és a munkanélküliség mértékét is sokkal magasabbnak gondolták a valóságosnál, az átlagbért szintjét pedig 10 százalékkal becsülték alacsonyabbnak a hivatalos adatnál. Mindez azt jelenti, hogy a fideszesek inkább tisztában vannak az ország helyzetével kapcsolatos gazdasági mutatókkal, mint az ellenzékiek.
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése sokkal rosszabb az ellenzéki oldalon. Amíg a kormánypárti választók háromnegyede azt érezte, jól ki tud jönni a jövedelméből, addig az ellenzéki szavazóknak csak egyharmadáról mondható el ugyanez. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben az anyagi helyzet szubjektív értékeléséről van szó, így előfordulhat, hogy a kormánypárti szavazók hajlamosabbak lehetnek rosszabb körülményeket is valamivel kedvezőbben értékelni, hogy ne kerüljenek ellentmondásba önmagukkal.
Ugyanez fordítva az ellenzéki választókra is igaz lehet: esetükben a jobb anyagi helyzetben lévők is hajlamosabbak lehetnek rosszabbnak ítélni a helyzetüket. A politikai preferenciák hatása kisebb mértékben ugyan, de jól érzékelhető az azonos életkörülmények között élők között is.
Nagyon is tisztában vannak a magyarországi infláció kimagasló mértékével, de kétharmaduk az EU szankciós politikáját, egynegyedük az orosz–ukrán háború kitörését okolja ezért. A kormánypártok támogatottsága nagy valószínűséggel többek között ezért is maradhatott stabil.
