Vitézy Dávid, egykori közlekedési államtitkár szerint a budapesti önkormányzatok továbbra is ellenzik a vasútfejlesztéseket. Facebook-bejegyzésében arról ír, hogy a XVIII. kerület DK-s polgármestere, Szaniszló Sándor előterjesztett egy olyan javaslatot, mely lényegében felszámolja a lajosmizsei vasútvonal budapesti szakaszát.
Bár a beruházást, mint szinte minden mást, az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetés beszűkült mozgástere miatt felfüggesztették, előbb-utóbb remélhetőleg újraindulhat – ennek próbálnak most elébe menni az önkormányzatok és megakadályozni, hogy a lajosmizsei vasútvonal fejleszthető legyen
– írja a BKK alapító vezérigazgatója.
Szaniszló előterjesztése azt javasolja, hogy a vonal – melyben Vitézy szerint nagy utasszám-növekedési potenciál van – Gyált és a XVIII. kerület lakott területeit elkerülve, az M5-ös autópálya mentén épüljön újjá.
Csakhogy ennek semmi értelme. Ezen a vasútvonalon nem járnak InterCity-k, nem járnak tehervonatok, csak elővárosi vonatok – épp azt szolgálná a fejlesztés, hogy az itt élő mintegy 70 ezer ember gyorsan, kényelmesen, kötöttpályán juthasson be 15 percenként Budapest központjába, felújított állomásokkal, új P+R parkolókkal és kerékpártárolókkal – olyan színvonalon, ahogy például a felújított esztergomi vonal utasai tehetik. Ha a vasutat elűzik a lakóterületekről, az egész beruházásnak semmi értelme nem marad
– érvel Vitézy, megjegyezve, hogy Felsőpakony, Ócsa, Dabas és a vonal többi települése egyöntetűen támogatja a beruházást.
Hangsúlyozza, hogy a Budapest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal Budapest környékének utolsó villamosítatlan vasútvonala, ahol az egyvágányos, jellemzően 40 km/h-s sebességkorlátozással működő pályán óránként döcögnek az elővárosi vonatok. Emlékeztet: az azóta megszűnt Budapesti Fejlesztési Központtal vezérigazgatójaként tucatnyi alkalommal egyeztetett a terveket az önkormányzatokkal, de szinte mindig falnak ütköztek. Az önkormányzatok minden áron metrót szerettek volna.
Akármennyit is egyeztettünk, az autós logika annyira erős volt, hogy a vasút teljes elsüllyesztése nélkül a vonal fejlesztését nem tudták elképzelni
– írja Vitézy, aki szerint a két önkormányzat saját választópolgárai elsöprő többségének akaratával megy szembe egy kisebbség érdekeinek kiszolgálásával, hiszen a BFK által készített 2022-es felmérések alapján az helyiek több mint 90 százaléka támogatja a vonalfejlesztést.
Budapesten és Pest megyében 300 ezerrel lett több autó az elmúlt tíz évben és az agglomeráció lakosságszáma megállíthatatlanul nő, az elmúlt tíz évben 10 százalék fölött. A rövidtávú lokális részérdekek mentén a vasútfejlesztések ellehetetlenítése, ahogy a Déli Körvasút esetében, úgy itt is szembemegy minden létező klímavédelmi, környezetvédelmi és közlekedéspolitikai alapelvvel, az ország, a régió és Budapest hivatalos városfejlesztési és közlekedési dokumentumaival
– zárja sorait Vitézy.
