Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria ítéletét, amely szerint nem sértette meg Szolnok fideszes polgármestere, Szalay Ferenc jó hírnevét politikai ellenfele, Radócz Zoltán, amikor egy ingatlanügylet kapcsán azt állította 15 millió forintos kárt okoztak a városnak elődjével, Várhegyi Attilával. A hosszas pereskedés azt követően indult, hogy a 24.hu 2019 tavaszán bemutott egy szolnoki ingatlanügyletet, amit Radócz Zoltán, a polgármester kihívója Facebook-oldalán korruptnak minősített.
Az Alkotmánybíróság megállapította, mindketten közéleti szereplők, így a velük szemben – a jóhírnévhez való joggal összefüggésben – megfogalmazott kijelentéseknél magasabb tűrési kötelezettség áll fenn, Radócz Zoltánnak általánosságban joga volt tájékoztatni a közösségi médiában az általa vélelmezett visszaélésekről, hiszen ráadásul ő volt az ellenzék közös polgármesterjelöltje a 2019-es önkormányzati választáson.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúriának ugyanakkor értékelnie kellett volna, hogy az állított károkozás jelentős részéért Szalay Ferenc nem lehetett felelős, hiszen az érintett ingatlan eladásakor még semmilyen önkormányzati tisztséget nem töltött be, a már polgármesterként hozott későbbi döntése kritikájáról pedig a választók nem feltétlenül tudták azt a következtetést levonni, hogy az nem konkrét jogellenes eljárást jelent,
hanem csak egy általános kritika vele szemben.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúriának abban viszont igaza volt, hogy Radócz Zoltán politikai véleményt fogalmazott meg azzal, hogy a polgármester fedezte a korábbi polgármester korrupt telekügyleteit, ő maga is korrupt az ingatlan visszabérlése miatt. Az Alkotmánybíróság a Kúria azon álláspontját is osztotta, hogy a polgármesternek széles körben lehetősége lett volna ezen kijelentés cáfolatára is, de mivel az ítélet nem teljes mértékben vette figyelembe az Alaptörvény követelményeit, azt megsemmisítette.
