Nem terjedhet ki az országgyűlési képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére, és a parlament plenáris ülésén csak személyesen szavazhatnak a képviselők, meghatalmazott útján nem – állapította meg az Alkotmánybíróság – szúrta ki az Index. A testület az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény ezen rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, 2023. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az ügyben Szabó Tímea (Párbeszéd) és ötvennyolc ellenzéki képviselő több mint három éve kért utólagos normakontrollt, úgy vélték, a házszabály több rendelkezése sérti az országgyűlési képviselők alkotmányos jogait.
Az Alkotmánybíróság szerint a képviselői tevékenység fegyelmi szankcióval történő korlátozása (szavazati jog gyakorlásának korlátozása, kitiltás) sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásban nem ismeretlen, de a támadott szabályozás mellett nem hozható fel olyan észszerű, alkotmányos érv, amely megalapozná, hogy a képviselőket fegyelmi okból az Országház mellett a hivatal épületeiből is kitiltsák.
A meghatalmazással szavazás alaptörvény-ellenessége még egyértelműbb. Az Alkotmánybíróság szerint egyrészt az alaptörvény egyetlen rendelkezése sem ad erre felhatalmazást, másrészt a határozathozatalt „kifejezetten képviselői jelenléthez köti”. Az ellenzék is azzal érvelt beadványában, hogy a meghatalmazott útján történő szavazás összeegyeztethetetlen a jelen lévő képviselők számához kötött döntéshozatallal, ami a népképviseleti elv sérelméhez vezet.
Az Alkotmánybíróság a házelnök további fegyelmi jogkörét érintetlenül hagyta, így a Kövér László által kiszabott milliós pénzbüntetésekre is rábólintott. Azt már a HVG emelte ki, hogy az Alkotmánybíróság szerint a 8-10 millió forintos pénzbüntetések a képviselők megélhetését nem veszélyeztetik, mert a minimálbérnél kevesebbet a megbüntetettek se kaphatnak, márpedig az az a legkisebb összeg, amely egy teljes munkaidőben munkát vállaló egyén megélhetéséhez a jogalkotó megítélése szerint Magyarországon aktuálisan szükséges, elégséges.
A támadott rendelkezések alkotmányosan elfogadható célja, hogy kellő visszatartó erőt garantáljon azon képviselői magatartásokkal szemben, amelyek az Országgyűlés méltóságát, tekintélyét veszélyeztetik, működését zavarják vagy akadályozzák.”
