Két friss ábrát osztott meg a Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési szakember, korábbi közlekedési államtitkár, és ezekből az derül ki, hogy Magyarországon a legutóbbi népszámlálás, azaz 2011 óta csupán két vármegye lakossága nőtt – Győr-Moson-Soproné 4,4 százalékkal, míg Pest megyéé 10 százalék fölött – mindenütt másutt csökkent a lakosságszám.
Vitézy felhívja a figyelmet, hogy a másik ábra megmutatja: ezt főleg az elsősorban belföldi vándorlás táplálja, messze nagyobb mértékben, mint bárhol másutt az országban. Szerinte ennek magyarázata a korábbi kutatások alapján az lehet, hogy a budapesti lakásárak növekedése és a lakáskínálat szűkössége miatt a főváros megkérdőjelezhetetlen tudományos, turisztikai, gazdasági, oktatási és kulturális és mindebből eredő munkaerőpiaci vonzereje miatt az ide költözők közül sokan már csak az agglomerációban találnak első lakást.
Vitézy ezzel kapcsolatban felidézi, hogy az elmúlt két-három évben számos programot indított az azóta megszűnt BFK kormányzati támogatással a központi régió infrastrukturális fejlesztése érdekében.
Ahogy az élet minden területén specializálódik minden tudományág és szakterület, az itt található népsűrűségből és gazdasági erőből következő mágneshatás nem gyengül, hanem egyre csak erősödik. Ez nem jelenti azt, hogy a vidéki egyetemi és ipari központok fejlesztése nem fontos, sőt, elsősorban nem is tőlük szív el lakosságot Budapest környéke, hanem velük együtt mindenhonnan máshonnan, elég megnézni Győr példáját. De a 21. század dereka felé tartva ettől még illúzió azt gondolni, hogy a folyamat megfordítható és az emberek tömegesen visszaköltöznek a központi régióból vidékre
– jósolja az egykori államtitkár.
Szerinte – és a KSH prognózisa szerint is – sokkal inkább az ellenkezője várható, a népszámlálásból most látható dinamikájú lakosságszám-növekedés várható a fővárosban és főleg környékén a következő 20 évben is. Mindeközben a vasúti és hév infrastruktúra kapacitáshiányos, jelentős részben leromlott állapotú és az agglomerációból ingázók közül 10-ből 6-an autóval közlekednek megfelelő alternatíva híján – teszi hozzá.
Mi következik ebből tehát közlekedési és városfejlesztési szempontból? A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (amit ugyan tavaly fogadott el a kormány hosszas előkészítés után és az uniós támogatások feltételeként, de nemrég a honlapja elérhetetlenné vált furcsa módon) és annak részeként a Budapest környéki hév- és vasútvonalak kapacitásbővítő fejlesztését meg kell(ene) valósítani, az elindított beruházások leállítása helyett inkább azok felgyorsítása lenne szükséges
– hangsúlyozza Vitézy Dávid.
