Belföld

Állami élelmiszermentés: egy év alatt három vezető, de egyelőre nincs együttműködés a külföldi üzletláncokkal

Olvasói fotó
Olvasói fotó
Januárban állami céget hoztak létre az élelmiszer-pazarlás megfékezésére, de a program érdemben azóta sem indult el.

Nem ürülnek ki az üzletek polcai az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvény miatt – erről írt a kormánypárti Magyar Nemzet még februárban, két hónappal azután, hogy elfogadta az Országgyűlés a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter által jegyzett javaslatot. És noha a hvg.hu júniusi cikkéből az derül ki, hogy a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok már a nyáron leadták élelmiszermentési terveiket, a mai napig semmilyen együttműködés sincs köztük és a januárban alapított, állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) között – tudta meg a 24.hu.

A jogszabály hatálya az Aldira, az Auchanra, a Lidlre, a Penny Marketre, a Sparra és a Tescóra terjed ki, azokra az üzletláncokra, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A hazai tulajdonú, franchise rendszerben működő CBA-ra nem vonatkoznak az előírt kötelezettségek, amelyek közül a legfontosabb, hogy

az áruházak kötelesek 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt az élelmiszerárut felajánlani az ÉMK-nak,

amely a törvény alapján országosan koordinálja az élelmiszermentést, és élelmiszer-újraelosztást is végez.

Az állami cégnek januári alapítása óta három ügyvezetője is volt, ez is azt sejteti, hogy nem megy gördülékenyen a tevékenység beindítása. A munkát Hodorics András kezdte meg, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét júniusban váltotta Juhász Rudolf, aki kevesebb mint két hónap után távozott a posztról. Augusztus óta Kis-Pogány Tamás irányítja az állami nonprofit céget.

Az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. működéséről és a kereskedelmi láncokkal történő együttműködésről kérdéseket tettünk fel az Agrárminisztériumnak, az állami cég felügyeleti szervének, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) és természetesen az ÉMK-nak is. A minisztérium nem reagált, a Nébih pedig az ÉMK-hoz irányított minket. Az állami cégtől viszont, ahonnan többször is a türelmünket kérték, három hét alatt sem érkezett válasz.

Azt lapunknak több iparági szereplő is megerősítette, hogy egyelőre semmilyen együttműködés nincsen az ÉMK és a kiskereskedelmi láncok között. Az üzletláncok a törvényi előírásnak megfelelően nyáron leadták az élelmiszermentési terveiket, de úgy tudjuk, semmilyen visszajelzést nem kaptak. Hogy miért nem történik semmi? Több forrásunk szerint azért, mert az állam jelenleg egyszerűen nem áldoz erre a célra. Az Index az ÉMK megalapítása után arról írt, hogy a társaság évente mintegy 4 milliárd forintból működhet.

Frissítünk!

Bár kérdéseinkre három hét alatt sem kaptunk választ az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-től, kevéssel cikkünk megjelenése után munkatársuk telefonon arról tájékoztatott, hogy az Index januári értesülésével ellentétben a társaság nem évi 4 milliárd forintból működik.

Kerestük az érintett élelmiszerláncokat is, válaszaikból is az olvasható ki, hogy nincs valódi együttműködés az állami céggel, bár egy részük kikerülte ezt a kérdést. Reakciójukból az is kiderült, hogy a legtöbb kiskereskedelmi üzletlánc évek óta végez élelmiszermentést.

  • Az Aldi az Országos Kereskedelmi Szövetséghez (OKSZ) irányított minket, mint írták, a vállalat nem kíván nyilatkozni, az OKSZ tagjaként a szervezet álláspontját képviselik.
  • Megkerestük az OKSZ-t is, de az elnök, Vámos György azt mondta, nincs információja fejleményekről.
  • Az Auchan sem válaszolt az ÉMK-t érintő kérdésekre, csak annyit közölt, hogy már évek óta felajánlják az áruházakban megmaradt, de fogyasztásra alkalmas pékárukat, zöldségeket, gyümölcsöket civil szervezeteken keresztül nélkülözők számára.
  • A Lidl válaszában írt arról, hogy együttműködnek az ÉMK-val, de konkrétumként ők is csak azt említették, hogy elkészítették élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket, amely az adományozási tevékenységet is felöleli. Hozzátették: mindent megtesznek azért, hogy minimalizálják az élelmiszerpazarlást, így már a törvényi szabályozás bevezetése előtt ennek megfelelően alakították ki rendelési és készletezési rendszerüket. A megmaradó, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket a diszkontlánc karitatív partnerszervezeteinek ajánlja fel, ezeket a legtöbb esetben közvetlenül az áruházakból, naponta szállítják el. Az emberi fogyasztásra nem alkalmas élelmiszert takarmányozási célra adományozzák, illetve biogázüzemben hasznosítják. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően minimális élelmiszerhulladék keletkezik – írták.
  • A Penny csak annyit közölt, hogy nem áll módjukban nyilatkozni a témával kapcsolatban.
  • Spar válaszában elismerte, hogy cégük és az ÉMK közötti operatív együttműködés még nem indult el. Viszont a Munch online platformmal közösen tesznek lépéseket az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében.
  • A Tesco azt írta, hogy maradéktalanul eleget tesznek a jogszabályban foglalt előírásoknak, és a törvény hatálya alá eső termékeket eladományozzák. Ezen felül a Tesco 2013 óta adományoz élelmiszert, a 198 áruházból több mint 160-ból zajlik napi élelmiszermentés. Jelenleg az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen dolgoznak további áruházak bekapcsolásán a rendszerbe. A tavalyi üzleti évükben összesen 3403 tonna megmaradt élelmiszert adományoztak jótékony célra áruházaikból. Ez több mint 8,1 millió adag ételt jelent a nélkülözőknek – tették hozzá.
Mohos Márton / 24.hu

A felsorolt áruházláncok közül a legtöbben a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel is együttműködnek. Nagygyörgy András az egyesület munkatársa a 24.hu-nak elmondta, hogy a szervezet elsősorban friss termékeket, például pékárut, zöldséget, gyümölcsöt juttat a rászorulóknak. Mivel ezek a termékek nincsenek az ÉMK fókuszában, ezért abban bíznak, hogy ha az állami rendszer feláll, akkor párhuzamosan is hatékonyan működhetnek majd.

Az Élelmiszerbank 500 karitatív partnerszervezettel működik együtt szerte az országban, ezek között vannak kisebb civil szervezetek, önkormányzati és egyházi fenntartású szervezetek is. A nagyobb élelmiszerláncok közül partnerük a Tesco, az Aldi, az Auchan, a Metro, a Penny Market és a Lidl is. Nagygyörgy András azt tapasztalja, hogy néhány segélyszervezet a törvény életbelépése óta intenzívebben kiveszi a részét az élelmiszermentésből, van olyan, amelyiknek a helyi fiókszervezetei is elkezdtek már áruházakba járni ebből a célból.

Az Élelmiszerbank „mentési” folyamata úgy zajlik, hogy a karitatív szervezetek reggel elmennek az élelmiszerekért, vállalva, hogy még aznap, a lejárati idő előtt kiosztják a csomagokat. Azt az egyes áruházak válogatják ki, hogy mit adnak át, az egyéni csomagokat viszont már a karitatív szervezetek készítik össze a saját élelmiszerosztási helyszínükön. Naponta nagyjából ötszáz ételosztást vezényelnek le, a minőséget pedig szavatolják. Hogy mennyire népszerű ez a kezdeményezés, azt mutatja, hogy az idén kétszáz új áruházat csatoltak be a programba, így összesen már hatszáz vesz rész benne. Évente 8 millió kilogramm élelmiszert mentenek meg, ez a mennyiség nagyjából 250 ezer rászorulóhoz jut el, például gyermekotthonok lakóihoz, idősgondozásban élőkhöz, nagycsaládosokhoz, tanodákba és családsegítőkbe, fogyatékkal élőkhöz, hajléktalan-ellátókhoz és elmaradott térségek kisebb településeire.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik