A tanárokkal bármit meg lehet tenni – állítja az Alkotmánybíróság.
Így summázta Tóth Bertalan a Facebook-oldalán, hogy szerinte a testület már egy hete elutasította a tanárok jogfosztása ellen benyújtott indítványt, de mivel tartanak a döntés következményeitől, azt nem merik nyilvánosságra hozni. (Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a döntést elsősorban kézbesítés útján közlik az indítványozóval, de elrendelhetik a határozat nyilvános kihirdetését is – a szerk.)
A szocialista politikus ezt részben megteszi.
Tóth Bertalan szerint az Alkotmánybíróság két dolgot hagyott figyelmen kívül: a tényeket és a jogot. Úgy véli, a tényeket azért, mert nem törődik azzal, hogy
- több ezer tanár, diák és szülő tiltakozik minden eszközzel a jogfosztás ellen;
- minden érintett úgy gondolja, az oktatáshoz való jogot éppen a kormány döntései teszik tönkre;
- úgy hivatkozik a kormány a gyermekek érdekére, hogy közben kiváló tanárokat rúg ki,
- a sztrájkjog elvétele a politikai bosszú eszköze, noha ezt – szerinte – a kormány maga is elismerte.
A szocialista politikus szerint az Alaptörvény őrei a jogot is figyelmen kívül hagyták, hiszen
- a tanárokat érő jogfosztás olyan mértékű, hogy az a magyar, az uniós és a nemzetközi joggal is ellentétes,
- a sztrájk a jövő nemzedék oktatáshoz való jogát is átfogóan célozza, a testület mégsem ismeri fel ennek alkotmányos jelentőségét,
- döntésük teljesen kiszolgáltatottá teszi a tanárokat a mindenkori hatalomnak.
Ezt jelenti a Fidesz »jogállama«
– tette hozzá Tóth Bertalan, jelezve, pártja az egyéni jogvédelemben is segíti a tanároknak, akiknek az ügyét a strasbourgi emberi jogi bíróságig viszik, illetve az ügyről az Európai Bizottságot is tájékoztatják.
Az Alkotmánybíróság a tanársztrájkok, polgári engedetlenségi akciók, tüntetések közepette vette napirendjére a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvény normakontrollját. A pedagógusok szerint a jogszabály kiszolgáltatottá teszi őket, ha eleget tesznek a követelményeknek, valójában láthatatlanná válik a munkabeszüntetésük. Később kiderült, valóban elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, velük ellentétben úgy ítélte meg, a jogi szabályozás nem korlátozza szükségtelenül, aránytalanul, önkényesen a pedagógusok sztrájkjogát, mert a köznevelési intézmények működése, a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai.
