Az Alkotmánybíróság szerdán közzétette azt a határoztatot, amely szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy még idén májusban radikálisan korlátozták a közoktatásban dolgozó pedagógusok sztrájkjogait. Mint ismert, a törvény a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet megszüntetésére hivatkozva gyakorlatilag megszüntette annak lehetőségét is, hogy a közoktatásban dolgozók hatásosan élhessenek a sztrájkjogukkal.
A pedagógussztrájkok esetén még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára vonatkozóan korábban Tóth Bertalan (MSZP) és más ellenzéki képviselők fordultak az Alkotmánybírósághoz. Beadványuk szerint a törvényben a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. Tóth Bertalan szerdán úgy kommentálta a testület döntését, hogy az Alkotmánybíróság bebetonozta a tanárok jogfosztását.
Az elutasító határozatban a kormánypárti többségű Alkotmánybíróság megállapította, hogy
a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják.
Érvelésük szerint a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása a szükséges mértékben, a védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt, amit az iskolák működőképessége és a gyermeki jogok érvényesülésnek igénye indokol.
A gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg. A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek (pl. az érettségi előtt állók, iskolások, óvodások, sajátos nevelési igényű gyermekek stb.) jogaira
– fogalmaztak az alkotmánybírák a határozatban.
