A vonulás hivatalosan negyed ötkor kezdődik, de mivel sokan vannak, a tömeg az imént már elindult.
Mivel a Szabadság híd felől is sokan érkeznek, a szervezők azt kérik a Vámház körúton az úttesten szembe haladóktól, hogy húzódjanak fel a járdára. Ez egyelőre nem tűnik könnyen kivitelezhetőnek, mert nagy tömegben érkeznek a híd felől, és már a járdákon is sokan állnak.
Lasssan, lépésben haladnak a Szabadság híd felé, s a tömeg máris egész hosszan elhúzódik a Vámház körúton. Sokan vannak, de viszonylag csendesek.
Jelentős csoportosulás látszódik a híd pesti hídfőjénél is.
De a tüntetésnek ez a része még nagyon nincs tele. A Kálvin tér tömve van, de a múzeum előtt üres az aszfalt. Mindenkit a Fővám tér felé terelnek.
Kósa Gyula Széna téri szabadságharcos a kommunista luxusnyugdíjak eltörléséért állt az ágyúhoz a Mi Hazánk megemlékezésén. A díszlövésbe Biszku Béla emléke is beleremegett. Novák Előd eközben arra bíztatott mindenkit: Tartsuk szárazon a puskaport!
A Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke kiáltotta először a mikrofonba, hogy „Adjon az isten!”, amire a tömeg aligha meglepő módon „Szebb jövőt!” felkiáltással válaszolt. László Attila arról is beszélt, hogy azok állnak itt most, akik nem félnek a cigánybűnözőktől és az új világrend hazai képviselőitől.
Ezt követően felolvasta versét, amelyet a közösségi médiában nem tud közzétenni, pedig csak az igazság van benne, a magyar nép fohásza.
Attila népe győzni fog. Igazságot Budaházynak!
– mondta László Attila.
Az egyik megemlékező egy dobozzal a fején demonstrál, melyen a Népirtó bankárok alkonya felirat olvasható. Ha lehet hinni a feliratnak egy bizonyos Laci bácsi hatodik könyve viseli ezt a címet. „Nagyon helyes, ott az igazság!” – mondja az egyik megemlékező, miközben ujjával a dobozos Laci bácsira mutat.
Négykor kezdődik az ADOM Diákmozgalom és a PDSZ szolidaritási tüntetése a tanárokért. A terv szerint a Kálvin téren gyülekezik majd a tömeg, innen a Vámház körúton, a Fővám téren és a Szabadság hídon át a Műegyetem rakpartra. Helyszíni tudósítóink szerint háromnegyed négy magasságában már gyülekeznek az emberek a Kálvin téren, erről árulkodnak a helyszíni fotók is.
Az antikommunista törekvések ma is fontosak
– mondta Novák Előd, aki a kommunista luxusnyugdíjak és az ügynöklisták nyilvánosságra hozása mellett tesz hitet beszédében.
A Mi Hazánk ifjainak elnöke, Binder Csaba az 56-os fiatalokat méltatja. Aláhúzza: a virtuális világ agymosásával szemben kell felvennie a harcot napjaink ifjúságának, és az antikommunizmust ma antiglobalizmusnak hívják.
Az immár száz-százötven fős, szellősen álldogáló tömeg a Mi Hazánk zászlói mellett, magyar és árpádsávos lobogókat tart a magasba. Az egyik megemlékező “Szabadságot Budházynak” táblával a kezében demonstrál. Ezen kívül a párt lengyel szövetségeseinek nemzeti lobogói sorakoznak a színpad mellett.
Nagy taps fogadta Pongrácz Andrást, 56-os szabadságharcost, aki 17 évesen esett neki lángvágóval a Sztálin szobornak.
Olyan volt az életünk, hogy már nem tudtuk elviselni az orosz és kommunista elnyomás.
– emlékezett vissza Pongrácz András, majd hozzátette, hogy a Fidesz hál’ Istennek csak jól elvezeti az országot, de ennek ellenére a radikális, nemzeti Mi Hazánkat támogatja, amelyre nagy szüksége van az országnak.
Pongrácz hosszasan beszélt ‘56-os emlékeiről, amit a tömeg csöndben hallgatott.
Múlt hét pénteken hallottam, hogy miniszterelnökünk, akit nagyon becsülök és nagyon jól ismerek, párhuzamot vont a forradalom és az orosz-amerikai háború között. Amit nem tudok elfogadni, mint forradalmár. Azt mondta, hogy mi mint az ukránok a béketárgyalásért harcoltak. Hol akartunk mi béketárgyalást? Azt akartuk, hogy menjenek a francba!
– mondta Pongrácz, amit a tömeg tapssal fogadott.
Sajnálom, hogy ellenkeznem kell Orbán Viktorral. De az, hogy Nagy Imre hasonlít a Zelenszkijhez, ez nonszensz! Hogy volna ő a mi Zelenszkijnk? Ő egy hős!
– mondta Pongrácz, aki szerint Orbánnak azért kell ilyeneket mondania, hogy megkapjuk az EU-s pénzeket.
A beszéd után elhangzott az első díszlövés a közelmúltban elhunyt 56-os szabadságharcos, Wittner Mária emlékére.
Egyelőre nem sikerül megtöltenie a Corvin közt a Mi Hazánk szimpatizánsoknak. A Magyar Önvédelmi Mozgalomtól képviselteti magát egy népesebb egyenruhás, zászlókat lengető tagozat, de a mezei támogatók meglehetősen szerény létszámmal várják az esemény kezdetét:
Nem csak a József körút gyalogos forgalma közlekedik zavartalanul, de kis lökdösődéssel a Corvin mozi épülete is mindkét oldalról megkerülhető.
Nemzeti rockra és Cseh Tamás Corvin köziek című dalára a tömeg.
A pártok közül csak a Mi Hazánk tart megemlékezést október 23-án
– mondta Novák Előd a párt alelnöke, aki az 56-os és 2006-os bajtársakat is köszönti.
A Himnusz közös eléneklésével kezdődik az esemény.
A kelet-közép-európai országoknak közös a sorsuk, 1956 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudniuk kiállni, akkor tudnak magukért is – mondta Ungár Péter, az LMP társelnöke vasárnap, a fővárosi Mansfeld Péter parkban, a párt megemlékezésén.
1956-tal kapcsolatban sokan emlegetik, hogy a Nyugat hiába mondott szép szavakat, nem segített, és magunkra maradtunk – idézte fel a politikus, aki hangsúlyosan szólt arról, hogy bár a Nyugat nem segített, a közép-kelet-európai népek kiálltak Magyarországért.
Nem a Nyugatra számíthattunk, de arra számítottunk – és számíthatunk –, hogy a szomszédjaink, a keleti blokk többi országa, a népe kiállt mellettünk akkor is, amikor ez nekik hatalmas áldozatot jelentett.
Nem a Hollandiában vagy Olaszországban a párttagkönyvét elégető kommunista kockáztatta az életét, hogy szolidaritást vállaljon Magyarországgal, hanem azok, akik Vilniusban, Moszkvában, Varsóban vagy Temesváron álltak ki Magyarország mellett. Szerinte ez azért van, mert közös a sorsunk, ’56 üzenete pedig az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudni kiállni, akkor tudnak magukért is – mondta.
Ungár Péter szerint az 1956-os eseményeket az teszi különlegességé, hogy egyszerre volt forradalom és szabadságharc: forradalom a kommunista diktatúra ellen és szabadságharc azért, hogy Magyarország visszaszerezze a nemzeti szuverenitását a megszálló szovjet hadseregtől.
Az LMP társelnöke hazugnak nevezte a miniszterelnök azon állítását, amely szerint 1956-ban a tűzszünet és a béketárgyalás kikényszerítéséért küzdöttek az emberek, de nem gondolták, hogy legyőzik a Szovjetuniót. 1956 ugyanis egyértelműen azért volt, hogy Magyarország visszaszerezze a szuverenitását, és hogy a szovjet csapatok kivonuljanak – mondta az ellenzéki politikus.
Úgy fogalmazott:
nem állunk messze már attól, hogy Orbán Viktor azt mondja, 1989-ben azért mondott beszédet, hogy az oroszokkal le lehessen ülni tárgyalni.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: a Kreml szándéka, hogy a keleti régióban egy reszovjetizációs kísérletet hajtson végre. Erre utal szerinte az is, hogy „nácítlanítást végeznek”, álnépszavazásokat tartanak és népköztársaságoknak neveznek el területeket. A retorika olyan, mint ha Brezsnyev még nem halt volna meg Moszkvában – jegyezte meg.
Magyarország azonban semmilyen olyan megoldást nem fogadhat el, amelynek következtében Ukrajna orosz bábállam lesz, mert akkor Magyarország vészesen közel kerül az orosz birodalomhoz – hangsúlyozta.
Ungár Péter aggasztónak ítélte, hogy minden olyan szomszédunk, amely hasonló történelmi tapasztalatokkal rendelkezik a 20. századból, éppen az ellenkezőjét mondja, mint a magyar kormány.
(MTI)
„A szabadságharc első lépése annak a kimondása volt: nem akarunk tovább hazugságban élni” – jelentette ki vasárnap ünnepi beszédében Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
Kiemelte: ’56. október 23-án a legkülönfélébb emberek találtak egymásra a kommunizmus hazugságainak elutasításában és ez alapjaiban rendítette meg az akkori diktatúrát.
Fiatalok és idősek, budapestiek és vidékiek, férfiak és nők, munkások és értelmiségiek, konzervatívok, liberálisok és az önbecsapással leszámolni képes korábbi hívei a rendszernek együtt vallották akkor már: elég a hazugságokból, ideje kimondani az igazságot!
A Momentum vezetője szerint az akkori diktatúra külföldi ügynököknek állította be a forradalmárokat, pedig ők csak azokért az értékekért harcoltak, amik sajnos ma is hiányoznak: szabad oktatás, szabad egyetem, szabad sajtó, szabad választások.
Most őket ünnepeljük, és azt, hogy kimondták az igazságot, akkor, amikor tilos volt. Legyen ez intő jel a hatalom mai birtokosainak is. Az igazságot el lehet leplezni ideig-óráig, de az igazság iránti vágyat sosem lehet legyőzni.
Gelencsér az orosz nagykövetség előtt tartotta meg, a végén pedig véres kezeket mintázó fehér lepedőt feszített ki a követség kerítésére.
1956 sok arcát mutatja meg: van, aki Nagy Imréhez, más Mindszenty Józsefhez igazítja iránytűjét – mondta a Facebookon közvetített ünnepi beszédében Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke.
A mai magyar kormány szuverenitásért harcol, ahol önrendelkezés van, és szabadságot hazudik ott, ahol önkény van, jelentette ki a volt miniszterelnök, aki szerint az Orbán-kormány „emberemlékezet” óta az első, amely önszántából, és nem külső kényszer hatására keresi a konfliktust a Nyugattal, miközben idehaza nem biztosítja a szabad szólás, sajtó és egyházalapítás jogát, és a hatalom önkényét hozza el.
Gyurcsány szerint a konokságáról ismert Mindszenty undorral figyelné a jelenlegi kormány pávatáncát. Azt is hozzátette: a kormány politikája méltatlan 1956 örökségéhez, mert „nem ismeri el az ukrán nép jogát az önrendelkezéshez, a szabadsághoz, szabadságharcának magas erkölcsiségét a megszálló hatalommal szemben.
56 szelleme ma Herszonban küzd, és az a kormány, amely orosz érdekeket szolgál, amely Oroszországnak keres mentséget, amely parolázik az orosz hatalommal, az a kormány elhazudja, meggyalázza 1956-ot.
A szabadságért naponta meg kell küzdeni, mi pedig küzdelemben állunk ezzel a hatalommal – jelentette ki a DK elnöke.
Az 56-os forradalom alkalmából Venezuela fővárosában, Caracasban is megemlékezést tartanak. A Magyar Házban helyi idő szerint vasárnap 11-től szentmise lesz, majd ünnepi beszéd és cserkészek által előadott színdarab következik, aztán egy igazi magyaros ebéd töltött káposztával, marhapörkölttel és rántott csirkével.
Holnap ünnepeljük 1956 Október 23-ő eseményeket. Reggel 11ó szent mise, ünnepi beszéd és cserkészek színdarabja utánna Magyaros ebéd pic.twitter.com/iVMsbkt1g9
— Casa Húngara Caracas (@casahungara) October 22, 2022
A győzelemhez egyszerre van szükség az oroszlán bátorságára, kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére, mondta Orbán, hozzátéve: különösen így lesz ez jövőre a háború, az energiaválság és a migráció nyomásában. Szerencse, hogy nem a baloldal van a hatalmon. A nemzeti kormány viszont képes megvédeni az ország érdekeit. „Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek ránk, ott fogják végezni, ahol az elődeik” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy 2010 óta minden válságból erősebben jöttünk ki, és így lesz ez most is, megvédik az ország érdekeit, amik közül kiemelt a rezsicsökkentést, a gazdaság stabilitását, a munkahelyeket, és azt, hogy „a családok nem maradnak magukra”.
Ezzel véget is ért a kormányfő a szokásosnál jóval rövidebb beszéde.
A Párbeszéd még azelőtt véleményt nyilvánított a miniszterelnök 56-os forradalommal kapcsolatos hozzáállásáról, hogy az megtartotta volna a beszédét Zalaegerszegen és kijelentette, hogy Orbán Viktor elárulta mindazt, ami az 1956-os forradalom lényege.
Az ellenzéki párt szerint:
Ma Magyarország egy idegen nagyhatalom bábja, és ez a nagyhatalom ugyanúgy Moszkvában székel, mint ahogyan 1956-ban. Az, hogy itt tartunk, kizárólag az Orbán-kormány bűne. 1956 tragikuma ugyanis az volt, hogy bármennyire vágyott erre a magyar nép, a nemzetközi helyzet nem tette lehetővé hazánk kiszabadulását a szovjet/orosz befolyásolás alól. Orbánék történelmi vétke, hogy most, amikor az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk; most, amikor otthont és támogatást kínált nekünk a szabad, demokratikus világ; vissza akarják vezetni hazánkat az orosz birodalom függési rendszerébe. Ha nem lenne annyira elcsépelt ez a kifejezés, azt mondhatnánk, ez hazaárulás.
A Párbeszéd ünnepi közleményében azt írta, hogy „Orbán Viktor gyalázatot hoz a hazára” és miközben 1956-ban az ember büszke lehetett arra, hogy magyar, most nem mondhatja el ugyanezt magáról.
Vajon, ha az 1956-os szabadságharcosaink ma itt lennének közöttünk, mit gondolnának a szabadság és a szuverenitás melletti kiállásunkról, vagy épp annak elmaradásáról; Orbánék mismásolásáról, mellébeszéléséről?
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy 1956-nak van még egy tanulsága: „az, hogy az emberek hangja túlhallatszik a gyáva, megalkuvó politikusokén (…)az emberek érezték, hogy méltóságban akarnak élni, egy olyan országban, ahol nem pusztán használják őket, és ahol nem telepedik rá mindenre az uralkodó államhatalom”. A párt kiemelte:
És igen, az elnyomó hatalom akkor is azzal próbálkozott, hogy megossza az embereket, hogy megfélemlítse őket, hogy elhallgattassa őket. De ezeknek az embereknek volt annyi bátorságuk és bölcsességük, hogy a szolidárist választottak, és kiálltak azért, amiben hittek. Példaértékű volt ez az összetartás.
Nemcsak a kommunisták, de az akkori szabad világ sem becsülte a magyarok véráldozatát: kitettek minket a Time magazin címlapjára, majd ott hagytak még 35 évig, mondván, ennyivel nehezebb dolguk lesz a szovjeteknek – folytatta Orbán.
De kemények és elszántak maradtunk, és 1990-ben győztünk: visszaszereztük a szabad és független Magyarországot. Ebből az egész világ megértheti: akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve.
Ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte – mondta Orbán, aki azt reméli, a most felavatott Mindszenty-emlékközpont zarándokhely lesz.
A forradalom hősei nagyon is különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta őket: mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak. És valódi esélyük volt kivívni a függetlenséget, akár békésen is, mondta az osztrák semlegességére és Sztálin halálára utalva. Ha a Nyugat nem árul el bennünket másodszor is 1945 után, akkor sikerrel járhattunk volna – jelentette ki.
A bíboros mutatta az utat, viharos ellenszélben is, akkor is kiállt a magyarok igazsága mellett, amikor nyilasok törtek rá, akkor is, amikor kommunisták zárták börtönbe, mondta Orbán Mindszenty Józsefről, megemlítve, hogy ő mondta először felkelés helyett szabadságharcnak az 1956. októberi eseményeket. Ugyanakkor azt vallotta, hogy mi nem vagyunk ellenségei senkinek, békét akart.
A mi igazi tragédiánk, hogy a kommunisták a szovjet tankok segítségével november 4-én visszatértek, és ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták, fogalmazott a rekedtséggel küzdő kormányfő.
A zalaiakat méltatja Orbán Viktor beszéde elején, felidézve, hogy Zalaegerszegen az első között tüntettek 1956 októberében, és azt is, hogy a rendszerváltás idején az elsők között választottak ellenzéki képviselőt Marx Gyula személyében. Orbán szerint jellemző, hogy a baloldaliak nem értik, hogy miért „csak” a zalai megyeszékhelyen mond ünnepi beszédet, nem a fővárosban, pedig 1956 az egész nemzet forradalma volt, nem csak Budapesté. Ráadásul itt szolgált Mindszenty József is.
A Twitteren gratulált Magyarországnak a litván külügyminisztérium az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából. „Magyarország népének minden jót, az országnak pedig jólétet kívánunk” – írták, és hozzátették:
Hadd érvényesüljenek azok az értékek, amelyekért a magyar emberek 1956-ban harcoltak, az ukránok pedig most!
Congratulations to Hungary 🇭🇺 on the occasion of the Hungarian Republic and 1956 Revolution Memorial Day. Wishing all the best for the people of #Hungary and prosperity for the country. Let the values for which 🇭🇺people fought in 1956 and 🇺🇦 is fighting now prevail! pic.twitter.com/ev5jVisDED
— Lithuania MFA | #StandWithUkraine (@LithuaniaMFA) October 23, 2022
A miniszterelnök a Mindszenty József egykori esztergomi érsek életét bemutató Mindszentyneum új épületének avatásán mond ünnepi beszédet Zalaegerszegen. Az intézmény környékét lekordonozták, csak a meghívottakat engedik be. A Fidesz az idén nem tart központi október 23-ai rendezvényt.
A nemzetnek mindenki része: az 1956-os utcai hősök, akik a szabadságért harcoltak, Nagy Imre és azok is, akik egy jobb oktatásért küzdenek – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke vasárnap.
Kunhalmi Ágnes Komjáthi Imrével, az MSZP társelnökével Nagy Imre egykori miniszterelnök szobránál mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulója alkalmából. Kunhalmi Ágnes felhívta a figyelmet arra: október 23-án az egész nemzet azokra a hősökre emlékezik, akik a hazájukért és a szabadságért harcoltak és Nagy Imre miniszterelnök meghatározó, kiemelkedő, „ha nem a legkiemelkedőbb” szereplője volt az 1956-os eseményeknek.
Megjegyezte: az elmúlt években a Fidesz megpróbálta eltagadni Nagy Imre szerepét és kizárólag az utcán tüntető hősökre, fiatalokra koncentrált, de véleménye szerint Nagy Imre „ugyanolyan fontos szereplője az eseményeknek, mint mindazok a fiatalok és hősök, akik kimentek akkor az utcákra és harcoltak egy autoriter, elnyomó hatalommal szemben”. Nagy Imre az akkori elnyomó hatalom áldozata volt – jelentette ki.
Kiemelte: azok a fiatalok, tanárok és szülők, akik vasárnap is tüntetni fognak egy jobb oktatásért, a jövő Magyarországáért, nagyon magasztos erkölcsi, összenemzeti ügyért harcolnak, és „nem szabad engedni, hogy kizárjon bennünket egy autoriter rendszer a nemzetből”. A nemzetnek mindenki része: az 1956-os utcai hősök, akik a szabadságért harcoltak, Nagy Imre és azok is, akik egy jobb oktatásért, a felemelkedő nemzet zálogáért, a jó iskoláért küzdenek – jelentette ki.
Komjáthi Imre beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956 őszén a magyar nép nemet mondott a diktatúrára, és igent mondott a demokráciára. Ma a „mi feladatunk újra az, hogy Magyarországot visszavezessük a demokrácia útjára” – jelentette ki.
A két politikus koszorút helyezett el Nagy Imre szobránál.
(MTI)
Katonai tiszteletadással, Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján vasárnap délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. Az ünnepséget katonai és állami szervezetek képviselői, valamint érdeklődők is végignézték. A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek.
Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
(MTI)
Hatvanhat évvel ezelőtt is a diákok 16 pontja indította útjára a forradalmi ellenállást, erre is emlékezünk a mai nemzeti ünnepen, amikor újra nemzeti ügy mellett kell kiállnunk. Mert az oktatás ügye valódi nemzeti ügy, a diákok és a tanárok ügyével nem megosztani, hanem egyesíteni lehet és kell is az országot
– írja Karácsony Gergely a Facebookon az október 23-i események kapcsán. Posztjában a diákok, a tanárok, a szakszervezetek és a civil szervezetek közös október 23-ai rendezvényére is hívta követőit.
A magyarok odaadása a szabadságért, a szuverenitásért nem újkeletű, ahogyan történelmüket végigkísérte az ezért való küzdelem, úgy jelent ez meg 1956 októberében is – közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője október 23-a alkalmából vasárnap az MTI-vel.
Simicskó István közleményében úgy fogalmazott: ezt a harcot azóta is megvívjuk, „igaz, mindig más irányból jönnek a magyar érdekekkel ellentétes elvárások, beavatkozások”.
A politikus párhuzamot vont az 1956-os és 2022-es események között: szerinte a XX. század közepén a szovjet tankok és a magyar kommunisták ellenében kellett összefogni, ma pedig „a ránk erőltetett brüsszeli szankciókkal akarják fenyegetni a magyar családokat, a magyarság jövőjét”.
Hozzátette: ahogyan megannyiszor az elmúlt ezer esztendőben, úgy „most sem hagyhatjuk, hogy mások mondják meg, mi történjen hazánkkal!” Simicskó István azt írta, 1956 hőseinek, akik bátorságból és szabadságszeretetből jelesre vizsgáztak a nagyvilág előtt, példaként kell előttünk állniuk.
Hangsúlyozta:”békeszerető nép vagyunk, így most is mindent meg kell tennünk, hogy mielőbb megkezdődjenek az orosz-ukrán béketárgyalások, majd pedig beköszöntsön a béke”, amely alapja a fejlődő Európának.
Ha nincs béke, akkor nincs szabadság. Ha nincs szabadság, akkor nincs jövő – tette hozzá a KDNP frakcióvezetője
„Óvjuk meg hazánkat az idegen érdekektől és óvjuk meg Európánkat a háborútól és az elhibázott gazdaságpolitikától” – sürgette közleményében a KDNP frakcióvezetője.
„Amikor 1956-ban a bátor magyarok felkeltek az elnyomás és az igazságtalanság ellen, szabadságot és szuverenitást követeltek” – mondta vasárnap reggel a Twitterre feltöltött angol nyelvű, magyar feliratos videójában David Pressman, az USA budapesti nagykövete. Hozzátette: a forradalmárok hősiességére joggal lehetünk büszkék, tetteik pedig a mai napig világszerte inspirálják azokat, akik szembeszállnak az elnyomással és harcolnak a szabadságért.
Pressman a videóban a Corvin közben áll és elmagyarázza, hogy miért számít emlékezetes helyszínnek, és kiemelte, hogy
[A forradalmárok] voltak akkor – és maradtak mindmáig – a szabadság és a demokrácia bátor hangjai.
When brave Hungarians rose up against oppression & injustice in 1956, they demanded freedom & sovereignty. Their heroism is rightfully a source of enormous pride & it continues to inspire those standing up to oppression & fighting for freedom around the world today. pic.twitter.com/IHF0Re6f6J
— Ambassador David Pressman (@USAmbHungary) October 23, 2022
