Belföld

LMP: A Balaton mindenkié, nem a NER-elité

Bruzák Noémi / MTI
Bruzák Noémi / MTI
A párt határozati javaslatot nyújtott be a Balaton-part közérdekű használatáról.

Az LMP szerint a Balaton mindenkié, közkincs, nem lehet csak a NER-elité. A párt közleménye szerint a kormánynak, a jelen és a jövő generációk védelme érdekében olyan szabályozást kell kialakítania, amely alkalmas a Balaton természeti értékeinek megőrzésére, jó ökológiai állapotának elérésére, a megmaradt zöldfelületek védelmére.

Az LMP követeli, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások jogintézményét azonnal alakítsa át a kormány. A jövőben ilyen szabályozást egyedül közérdekű infrastrukturális fejlesztést szolgáló beruházások, például vasút és vízi közműfejlesztés élvezhessen, ne NER-közeli vállalkozók szállodaláncai.

A párt szerint a kormánynak

  • a Balaton 50 méteres part menti sávjában azonnal be kell vezetnie az építési moratóriumot,
  • el kell rendelnie az önkormányzatok elővételi jogát a parti területek közcélú visszavásárlásáért, amihez állami forrást, pályázatokat kell biztosítani.

A párt a balatoni térségben szálláshely kialakításával kapcsolatos hazai- és EU-s fejlesztéseket 3 millió forintnál nagyobb értékben csak helyi önkormányzatoknak, közérdekű célokat szolgáló beruházásoknak adna.

A Balaton-part közérdekű használatáról szóló határozati javaslat szerint újabb vitorláskikötőket csak olyan környezetvédelmi hatástanulmány után lehetne kialakítani, amely a már meglévő kikötőknek a tó ökoszisztémájára gyakorolt együttes hatásait is vizsgálja.

A kormánynak azonnali intézkedésekkel kellene elejét vennie a tó medrét érintő (nádasok) és a part menti természetes növények pusztításának.

„A Balaton mindenkié” elv alapján támogatásokkal kellene lehetővé tenni, hogy a balatoni településeknek legyen kulturált és ingyenes szabadstrandjuk, beleszólásuk a Balatoni Hajózási Rt. döntéseibe, vagyongazdálkodásába.

Az indoklás szerint a kormány az elmúlt években számos törvényt (a korábbi „Balaton törvényt”, az Országos Területrendezési Tervet, az építésügyi törvényt) úgy alakított át, hogy az a közérdek helyett kevesek érdekét szolgálta, amihez sok milliárd forintnyi vissza nem térítendő közpénzt is a magánérdekek szolgálatába állított.

Az éghajlatváltozás önmagában is számos kedvezőtlen módon befolyásolja a tó állapotát, de a kormányzati cselekvések egyelőre nem ezen káros hatások tompítását, hanem erősítését vetítik előre, írták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik