Belföld

A volt belügyi államtitkár üzlettársa bukott le bennfentes kereskedéssel

Májusban 700 milliós osztalékon osztozott az egykori III/II-es tiszt, Tasnádi László és két üzlettársa, egyiküknek most 58 millió forintos büntetést kell fizetnie a jegybank döntése alapján bennfentes részvénykereskedés miatt.

A korábbi belügyi államtitkár, Tasnádi László üzlettársa és számos állami biztonságtechnikai beszerzés haszonélvezője volt az a „magánszemély”, akit hétfőn jelentős összegű bírsággal sújtott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy saját hatáskörben lefolytatott vizsgálatban. N. Péternek, aki májusban 734 milliós osztalékon osztozott – egy cégtársuk mellett – Pintér Sándor régi bizalmasával, bennfentes részvénykereskedésért kell 58 millió forintos büntetést fizetnie.

A hétfőn közzétett anonim jegybanki bejelentés szerint a magánszemély 2019. július 29-én olcsón szerzett meg 10 millió darab Est Media Nyrt.-részvényt (jelenleg Delta Technologies Nyrt. a cég neve). A beszerzés egy nappal azelőtt történt, hogy bejelentették: az Est Media felvásárolja az egyik hazai informatikai vállalatcsoport jól menő cégét.

Szigetváry Zsolt / MTI Pintér Sándor és Tasnádi László 2015-ben.

Ez a cég a Delta Systems Kft. volt, mely akkoriban sorra kapta az állami megrendeléseket, ezért a felvásárlás hírére sokan – mint azóta kiderült, alaptalanul – azt feltételezték, hogy az Est Media lehet majd a felívelőben lévő 4iG Nyrt. mellett a NER új informatikai sztárvállalata. Ezek a várakozások felrántották a részvények árfolyamát.

Az MNB szerint a magánszemély a birtokában lévő „többletinformációk révén a valós értékéhez képest töredékáron jutott hozzá a részvényekhez”, ami előnyhöz juttatta a többi befektetővel szemben. A 24.hu által megkérdezett szakértők szerint a rekord magasra ugró árfolyam következtében több százmilliós, sőt akár milliárdos nyereség is realizálható volt a részvénycsomagon. A bennfentes kereskedés megállapításához azonban nincs szükség arra, hogy bebizonyosodjon, az információ birtokosa nyert az üzleten. A jegybank erre nem is tért ki, azt viszont hangsúlyozta, hogy a magánszemély egy, az érdekeltségébe tartozó cégen keresztül vásárolta meg a részvényeket egy tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügylet keretében egy másik gazdasági társaságtól.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az MNB már korábban elkezdte a deltás ügylet felgöngyölítését, a „másik gazdasági társaságra” vonatkozó vizsgálatot pedig hónapokkal ezelőtt befejezte. A vizsgálat korábbi szakasza februárban zárult le, amikor is a részvények eladóját bírságolták meg. A jegybank akkor a mostaninál is nagyobb, 64 millió forintos büntetést rótt ki a csomag értékesítőjére, és azt is bejelentette, hogy bennfentes kereskedés bűntette miatt ügyészségi vizsgálatot kezdeményez. Kérdésünkre a Fővárosi Főügyészségen közölték, hogy a feljelentést a hatásköri és illetékességi szabályokra tekintettel megküldték a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a rendőrség pedig nyomozást rendelt el az ügyben.

A februárban kiadott közlemény alapján a jegybank adataiból beazonosítható a most 58 milliós bírsággal sújtott vevő is. Az MNB akkor a tranzakció hátterének ismertetése során megnevezte a 10 millió részvényt megvásárló GlobTerm Kft.-t, mert a cég még nem volt büntetve. Az egyébként, hogy a GlobTerm és akkori tulajdonosa, N. Péter benne volt a nagy feltűnést keltő ügyletben, valójában nem volt titok.

A GlobTerm ugyanis egy másik vonatkozásban szerepelt a Delta-vásárlás következő napi, 2019. július 30-i tőzsdei bejelentésében. Az Est Media akkor közölte, hogy a Delta Systems Kft.-re 28,6 milliárd forintos vételárat állapítottak meg, ebből azonban csak 2,3 milliárdot kell pénzben teljesíteni. Hozzátették, hogy az utóbbi összeget kölcsönből fizetik, a finanszírozásra pedig a GlobTermmel kötöttek szerződést.

Marjai János / 24.hu

Mivel az ügylet nem tűnt minden részletében áttekinthetőnek, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége számos frontot nyitott az Est Mediával szemben, sőt visszaélés gyanúja miatt bírósághoz is fordult. A sajtó is foglalkozott a felvásárlás hátterének boncolgatásával. A Hvg.hu 2019 őszén azt írta, hogy „kormányközeli figurák újabb hulláma jelent meg az éveken át halottnak tűnő Est Mediánál. A NER azért kattant rá az IT-cégre, mert jövőre több százmilliárd forint értékű informatikai pályázatot írnak majd ki, amit vélhetően ezen a részvénytársaságon keresztül is szeretnének besöpörni.” Kiemelték azt is, hogy a nevében az egykori műsor­újságot, a Pesti Estet idéző cég évek óta nem működik, egyetlen értéke az, hogy évekkel korábban bevezették a tőzsdére.

A kevéssé ismert N. Péter mögött valóban egy komoly üzleti befolyással bíró társaság állt, amikor belépett az estmédiás üzletbe.

N. Péter a GlobTermmel azonos címre bejelentett Communication Technologies Kft.-vel már akkor is sorban nyerte a belügyminiszter alá rendelt szervezeteknél a közbeszerzéseket. A Communication Technoligies – amelyben Hetényi László és 2019 novemberétől 2021 márciusáig közvetlenül, azóta egy cégen keresztül Tasnádi László exállamtitkár az üzlettársa N. Péternek – a honlapja szerint „élvonalbeli biztonság-technológiai és kriminalisztikai megoldások szállítója”, illetve elektronikus nyomkövetéssel és kiberhírszerzéssel is foglalkozik.

A cég az Est Media-ügylet előtt egy évvel robbant be, azóta nagyjából 2-3 milliárdos éves forgalmat bonyolít. A legfrissebb adatok szerint 2021-ben 2,6 milliárdos bevétel mellett 734 millió forint nyereséget termelt. A cég május 10-én tartott tulajdonosi közgyűlésén a három tulajdonos megszavazta, hogy a teljes nyereséget vegyék ki osztalékként.

N. Péter, Hetényi és Tasnádi egy Nun Tav Technologies Kft. névre keresztelt közös vagyonkezelő holdingcéget is alapított 2019-ben, ez azonban azóta nem termelt egy fillért sem.

Tasnádinak 2016 decemberében járt le a rendészeti államtitkári megbízatása, amit nem hosszabbítottak meg. Távozását hivatalosan nem indokolta a Belügyminisztérium, de szinte biztosan közrejátszott benne az a botrány, amit az épp az 1956-os forradalom évfordulóján bejelentett előléptetése váltott ki. Lázár János kínosnak minősítette, hogy a III/II-es múltú államtitkárt október 23-án vezérőrnagyból altábornaggyá léptették elő, a hírek szerint Tasnádi e nyilatkozat után jelezte távozási szándékát a kormányból. Munkanélküli viszont alig három hétig volt, 2017 elején korábbi főnöke, Pintér Sándor volt cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél lett igazgató.

A 24.hu két éve cikket szentelt az egykori III/II-es kémelhárító tisztből lett belügyes exállamtitkár körül kialakult cégbirodalomnak. Tasnádi milliárdokat mozgató vállalkozás-konglomerátumának csupán az egyik leágazása az IT-s védelmi szolgáltatásokra specializálódott N. Péter-Hetényi vonal. Azonban ez is elég volt ahhoz, hogy a tulajdonostársak alapján a sajtóban az Est Médiával is azonnal összekapcsolják Tasnádit.

A 24.hu megkereste N. Pétert, hogy mi az álláspontja az MNB-s bírsággal kapcsolatban, választ azonban egyelőre nem kaptunk. Nem reagált részvénytulajdonosa megbírságolásával kapcsolatos megkeresésünkre a Delta Technologies Nyrt. sem. A cég hétfőn, az MNB  közleményének megjelenése után körlevelet küldött a sajtónak. Ebben azt hangoztatták, hogy a hatósági vizsgálat eredményeként megállapított jogsértés és piacfelügyeleti bírság a Delta Technologies Nyrt. jelenlegi vezető tisztégviselőit, dolgozóit nem érinti. Ugyanakkor N. Péter a 2019-es tranzakció után is fontos részvényese maradt a cégnek a céginformációs adatok szerint.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik