Közérdekű adatigényléssel fordult a hvg.hu az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy kiderüljön, tavaly összesen hány, igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek, és ki írta alá ezeket.
A portál viszont nem kapott érdemben választ ezekre a kérdésekre. Varga Judit minisztériuma csak azt közölte, hogy „2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván”. Vagyis a tárca válasza szerint csak a hozzájuk beérkezett kérelmek számát tartják nyilván, a megadott engedélyekét már nem.
A hvg.hu megjegyzi,
Így tett a hvg.hu kérdésére például 2020-ban is, és legutóbb tavaly nyáron is, amikor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek kérdésükre pontos számot. A közérdekű adatigénylést követően az is kiderült, hogy titkosították azt az információt is, hogy ki írta alá az engedélyeket. Az Infotv. 27. § (1) bekezdésére hivatkozva nem ismerhetők meg ezek az adatok – válaszolta a minisztérium.
Az, hogy ki, hány engedélyt írhatott alá, azért fontos kérdés, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre a törvény szövege szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, de a Pegasus-botrány óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá.
Tavaly nyáron derült ki, hogy a Pegasus nevű kémszoftverrel számos újságíróról, üzletemberről gyűjtött adatokat a kormány. A lehallgatások engedélyezését Völner Pál államtitkár hajtotta végre, árulta el Varga Judit, miután kirobbant a Pegasus-ügy. Ősszel viszont Völner korrupciós ügybe keveredett, mivel a gyanú szerint rendszeresen kenőpénzt fogadott el Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.