A kormány röviddel a választások előtt úgy döntött, hogy államosítja a kórházak és a központi egészségügyi hivatalok informatikai rendszerét, amivel alaposan meglepte a hazai informatikai szektort is. Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával több kormányrendelet is született a teljes járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményrendszer informatikai átalakításáról, amelyet egyetlen, frissen felvásárolt cég felügyelete alá helyeztek. Az intézkedés rögtön a rendelet megjelenésének másnapján hatályba lépett. A egészségügyi informatikával foglalkozó szereplők aggodalmai szerint a döntés mellékhatása az lesz, hogy rengeteg kisebb magyar informatikai cég kénytelen kukába dobni több évtizedes fejlesztéseit, sőt a szakmai szervezetek szerint számos vállalkozás végleg lehúzhatja majd a rolót.
A kormány első lépésként tavaly decemberben megvette a szektor átvételére kiszemelt Pan-Inform Kft.-t, amely addig a Magyar Telekom 100 százalékos érdekeltségébe tartozó T-Systems Magyarország Zrt. leányvállalata volt.
A cég igen mozgalmas múltra tekinthet vissza. Egy időben a veszprémi kórház volt az egyik tulajdonosa, de 2015-től maga az állam is beszállt az akkoriban még csak néhány százmilliós éves forgalommal rendelkező vállalkozásba. A Telekom és további három másik magáncég mellett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rendelkezett 20-20 százalékos részesedéssel a kft.-ben. Ebben a időszakban zajlott az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) néven ismert országos rendszer fejlesztése.
Az állam 2018-ban már nem tartotta érdemesnek megtartani a részesedését, és kiszállt. Most, négy évvel később, viszont „nagyságrendileg 5,5 milliárd forintot” fizetett, hogy teljes egészében kivásárolja a céget. A vételárat a Magyar Telekom hozta nyilvánosságra az ügyletről kiadott decemberi tőzsdei közleményében. Az összeg, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a Pan-Inform az utolsó elérhető mérlege szerint 2020-ban mindössze 126 millió forintos nyereséget tudott produkálni, kiemelkedően magasnak mondható. Az adásvétel bejelentésekor több újság is kiemelte: elégedettek lehetnek a Telekom részvényesei, mert „a cég remek árért adta el a Pan-Inform Kft.-t a magyar államnak”.
Csakhogy valójában egy sokkal bonyolultabb üzlet nyomhatta fel ennyire a vételárat.
A Magyar Telekom ugyanis a Pan-Informmal együtt eladta a T-Systems egészségüggyel foglalkozó üzletágát is, ráadásul ez utóbbi volt az értékesebb tranzakció.
A Telekom a 24.hu kérdésére az üzletág-értékesítéssel magyarázta azt is, hogy az eladás előtti napokban miért tőkésítették fel a Pan-Informot. A cégpapírokból ugyanis kiderült, hogy a T-Systems január utolsó napjaiban 4,866 milliárd forintos pénzbeli vagyoni hozzájárulással erősítette meg a Pan-Informot.
A Telekom azt írta, hogy ebből a tényből nem az a helyes következtetés, hogy az állam valójában jóval olcsóbban vette meg a leányvállalatot, mint ahogy a hírekben szerepelt, hanem az, hogy a szerződéskötést követő időszakban, de még a tulajdonjog-átadás előtt a T-Systemsből a Pan-Informba szervezett át bizonyos tevékenységeket és eszközöket a társaság.
Az átszervezésre úgy került sor, hogy a Pan-Inform megvásárolta az imént említett eszközöket, erőforrásokat, jogokat, kötelezettségeket, szerződéseket, a T-Systems pedig az átszervezett tevékenység értékével egyező mértékben tőkét emelt a Pan-Informban. Az átszervezés nem járt a T-Systems és a Pan-Inform között végleges pénzmozgással, annak eredményeként csak a Magyar Állammal kötött szerződés tárgyát képező vagyonelemek kerültek a T-Systems-ből a Pan-Informba
– írta a Telekom.
A Pan-Inform február 1-től került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fennhatósága alá, ahol azonnal lecserélték a vezetést és átkeresztelték a céget Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Kft.-re (ESZFK). Emellett a cégvásárlást nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítették, így a versenyhivatal sem vizsgálhatta a tranzakciót.
A kormányrendelet az ESZFK-t jelölte ki a teljes központi egészséginformatikai rendszerfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatainak ellátására. A közfinanszírozott fekvő- és járóbeteg szakellátó intézményeken kívül az Emmi-től és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kezdve a Nemzeti Népegészségügyi Központon, az Országos Kórházi Főigazgatóságon, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézeten, az Országos Vérellátó Szolgálaton át a mentőszolgálatig, mindenkit köteleztek arra, hogy kizárólag a cég szolgáltatásait vegye igénybe. Az ESZFK a jövőben az összes egészségügyi informatikai közbeszerzésben is főszerepet kap majd.
A Pan-Inform, illetve új nevén az ESZFK, azért volt fontos, mert az egészségügy központi rendszerein végzett fejlesztéseket. A kórházakban viszont a T-Systems volt jelen eMedsol nevű szoftverrel, bár honlapja szerint a rendszer a Pan-Inform kínálatában is szerepelt.
Ágazati információk szerint eddig az együttesen 100 körüli számot kitevő állami kórház, szakrendelő, valamint központi egészségügyi hivatal felében-harmadában működött a eMedsol. A kórházi informatikai rendszer ősének jogait még a 90-es évek végén, jóval a Telekommal való egyesülés előtt vásárolta meg az IBM-től az amerikai hátterű ISH Systemhouse Kft. Sokáig ez a rendszer adta az egészségügyi informatikai termékpaletta gerincét, bár jóval drágább volt, mint a magyar fejlesztésű szoftverek.
A kormány most viszont az összes állami kórház számára előírta, hogy álljanak át az eMedsol szoftverre.
Úgy tudjuk, hogy a kormányon belül Pintér Sándor belügyminiszter reszortja lett, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) keresztül hozza létre a kórházban az egységes rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúrát.
Az Orvostechnikai Szövetség már a március 31-i közleményében megfogalmazta aggodalmait, amely szerint a kormánydöntéssel az egészségügyi informatikában verseny nélküli, hosszú távú monopolhelyzet alakul ki.
Ha egy kézbe – egy cégbe – kerül az összes jövőbeni informatikai üzemeltetés, fejlesztés és beszerzés magyar KKV-k százai mennek csődbe, és több évtized fejlesztési munkája megy a kukába.
Hasonló állásponton van az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – jelenleg Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – egykori informatikai főigazgató-helyettese is, az egészségügyi informatikai területen működő Hospitaly Kft. tulajdonosa. Király Gyula a 24.hu-nak azt mondta: „a központosítással egy kényelmes állami céget hoznak létre, amelynek az a dolga, hogy a központi akaratot végrehajtsa, az innováció azonban ezzel meg is szűnik.”
Király szerint „a kórházak nem olyanok, mint a laktanyák, nem egyformák, minden intézményben mások a feladatok, mások a követelmények, más-más a funkcionalitás”. Az EESZT fejlesztése miatt „logikus lépés volt”, és a piac számított is rá, hogy az állam megveszi a telekomos leányvállalatot, az viszont
derült égből villámcsapásként ért mindenkit, hogy teljesen megszüntetik az egészségügyi informatikai piacot
– mondta a szakember.
A kórházi szoftverek a legkomplexebb rendszerek az egészségügyben, eddig maguk az intézmények határozhatták meg, hogy milyen szoftverrel dolgoznak, az elmúlt évtizedekben saját igényeik alapján alakíthatták a fejlesztéseket. Király szerint az államosítás akár 100 kisebb céget is érint, amelyek erre a piacra specializálták magukat, de a kórházak számára is óriási munka, idő és energia lesz átkonvertálni az adatbázisokat, és betanulni az új rendszer használatát.
A 24.hu megkereste az Emmit és Belügyminisztériumot is, hogy az államosítás hátterének részleteiről bővebb információkat kapjunk. A BM azt írta, nem illetékes az átszervezésben, a Kásler Miklós vezette Emmi-től viszont egyáltalán nem jött válasz. Nem reagált kérdéseinkre a Pan-Inform-ESZFK új vezetése sem.
