A Rogán Antal által irányított Kormányzati Tájékoztatási Központ február 25-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött Covid-19-hírlevelében azt írta, felelőtlennek tartják, nem támogatják azt „az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”.
A Kúria szerint ezzel megsértették a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság a Kúria döntését mondta ki alaptörvény-ellenesnek, megsemmisítette azt.
Felidézte, az ügyben a kérelmezők (politikai pártok) kifogását a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) érdemi vizsgálat nélkül elutasította, de a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet adtak be, mivel a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kormány eszközeivel az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött.
A Kúriával ellentétben az Alkotmánybíróság úgy vélte, a hírlevél része a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjognak. A testület szerint a Kúria ezúttal sem vette kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit,
nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
Az Alkotmánybíróság visszautalt korábbi döntésére, amelyben a Kúria korábbi végzését egyszer már megsemmisítette és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának adott igazat egy másik hírlevél miatt.
Frissítés!
A Kúria Kommunikációs Osztálya közleményben tudatta, nincs csata az Alkotmánybírósággal, a bíróságok közötti kapcsolatok a jóhiszemű együttműködés elvére épülnek. Ez vonatkozik a rendesbírósági szintek egymás közötti, mint a rendesbíróságok és az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság viszonyára.
Az Alkotmánybíróság jogosult alkotmányossági szempontból felülbírálni a Kúria és más bíróságok határozatait. Az Alkotmánybíróság döntése és az abban foglalt jogértelmezés mindenkire, így a rendesbíróságokra is kötelező.
Ezeket a határozatokat a megismételt eljárásban a jóhiszemű együttműködés elve szerint kell alkalmazni, és a Kúria ezt is teszi.
Ennek ellenére elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak. Szándékos eltérés nyilván nem fordulhat elő, mert az nem lenne sem szabályos, sem észszerű.
Egy ilyen helyzet csak megfelelő jogorvoslati eljárásban vizsgálható, másként nem, igazgatási eszközökkel sem. Azt írták, ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést.
