Szerződésszegés és károkozás miatt kártérítési pert indított Gattyán György, Oszkó Péter, illetve az érdekeltségeikbe tartozó cégek ellen a felszámolás alatt lévő dizájnbetonos startup cég, az Ivanka Factory (IF) Zrt. két alapítója. Ivánka Katalin és Ivánka András a Fővárosi Törvényszékre benyújtott keresetükben 1,6 milliárd forint megítélését kérik, azt állítva, hogy az egykori befektetők a menedzsmentjogok birtokában eltitkolták előlük a cég valós pénzügyi helyzetét, és a tevékenységük vezetett végső soron a nemzetközi piacon is hírnevet szerző vállalkozás bedőléséhez. A 2011 óta működő betonmanufaktúra számos külföldi projekt sikeres befejezése után épp a Puskás Aréna homlokzati elemein dolgozott, amikor 2020 tavaszán megindult ellene a felszámolási eljárás.
A 24.hu tavaly ősszel mutatta be a startup vállalkozás körül az elmúlt években lezajlott kavarásokat. Az ország egyik leggazdagabb embere, az idei választásra pártot alapító Gattyán György 2012-ben a Docler cégcsoporttal szállt be intézményi befektetőként az IF Zrt.-be. 2018-ban aztán úgy döntött, hogy egy luxemburgi cégen keresztül továbbadja Oszkó Péternek, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminiszterének, aki technológiai startup vállalkozások felkarolásával is foglalkozik.
Az Ivánkáék által benyújtott keresetlevél szerint Gattyán cége, a Docler Investment Kft. (jelenlegi jogutód a Prior Systems) az évek során rendre elutasította a javasolt fejlesztéseket és gépesítési terveket, amivel hátráltatta a versenyképes működést, a docleres igazgatósági tagok pedig nem az IF érdekit szem előtt tartva jártak el. Gattyán 2017-ben elutasította az alapítók kivásárlási ajánlatát, sőt egy évvel később az elővásárlási joguk gyakorlására sem adott lehetőséget, amikor az IF-ben tulajdonos Docler Entertainment S.a.r.l.-t Oszkóra ruházta át.
A jogügyletről, mi, alapító tulajdonosok, nem rendelkeztünk tudomással
– írták Ivánkáék a bíróságnak, és hozzátették, hogy később is félrevezető tájékoztatást kaptak, a cégcsoport elnöke ugyanis azt közölte velük, hogy Oszkó bizalmi vagyonkezelésre vette át a céget, a tájékoztatásban adásvételről nem esett szó. Szerintük Gattyánék ezzel megsértették az együttműködés alapját képező szindikátusi szerződésben foglaltakat. Állításuk szerint az alapítók ezután Oszkóékkal is megpróbáltak megegyezésre jutni, de nem tudtak megállapodni a cég sorsát érintő stratégiai kérdésekben.
Oszkó ehelyett továbbadta a menedzsmentjogokat a SET Group Nyrt.-nek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank többször megbüntetett tőkepiaci visszaélések miatt. A SET ráadásul három Zala megyei, alkalmi munkából élő roma férfit jelölt az IF igazgatóságába, akiknek – mint azt a 24.hu korábban kiderítette – fogalmuk sem volt arról, hogy mihez kérték az adataikat, és papíron egy milliárdos forgalmú budapesti cég vezető tisztségviselői lettek. Ezek után, mire elindult a felszámolási eljárás, a cég működése szinte teljesen ellehetetlenült.
Az Oxo és személy szerint Oszkó rendelkezett a döntési és képviseleti jogosultságokkal, így köteles lett volna a cég céljainak elérését előmozdítani, a kötelezettségének azonban nemcsak, hogy nem tett eleget, de szándékosan ellentétes döntéseket hozott, elzárkózott az együttműködéstől és közben a felelősséget igyekezett az alapítókra hárítani – áll Ivánkáék keresetében.
Gattyán cége, a korábbi cikkünk megjelenésekor azt közölte, hogy az együttműködés időszakában a Docler cégcsoport egymilliárdos összeget fordított az IF felfuttatásra, de a „legnagyobb sajnálatukra bebizonyosodott, hogy az Ivanka Factory Zrt. a tetemes pénzügyi támogatás ellenére sem tudta vállalkozását sikerre vinni”.
Oszkó viszont azt hangsúlyozta, hogy ő személyesen nem volt képviselője a cégben tulajdonosi jogokat gyakorló társaságnak, a képviseletet és a céggel kapcsolatos tulajdonosi munkákat az Oxo-csoport más munkatársai látták el. Azt is állította, hogy ő „kizárólag a befektetői érdekek védelmével kapcsolatos elvárásokat igyekezhetett csoport szinten érvényesíteni”, miközben az alapítók „blokkolták vagy hátráltatták szinte minden érdemi tulajdonosi jog gyakorlását”.
