Az Alkotmánybíróság szerint nem érte sérelem annak az operatőrnek a jogait, akiről 2015-ben azt írták, hogy felrúgott egy menekültet, írja a Hvg.hu. László Petra azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert miután a Kúria felmentette a garázdaság vádja alól, ő becsületsértőnek tartotta az őt vádoló újságcikkeket, és alaptörvény-ellenesnek azokat az ítéleteket, amelyek elutasították az ő keresetét a lapok ellen jóhírneve megsértése miatt.
Az AB Dienes-Oehm Egon vezette tanácsa azonban a Hvg.hu szerint úgy látta: az újságírók kellő gondossággal jártak el, a kiadójuk ellen indított személyiségi jogi perekben helyesen döntött a bíróság.
Az N1TV egykori operatőre 2015-ben lett ismert, amikor az ott készült képek alapján Röszkénél felrúgott egy szíriai menekült férfit és kisgyerekét. Az operatőrnőt jogerősen elítélték garázdaságért, de a Kúria 2018-ban ezt felülvizsgálva felmentette. Az indoklás az volt, hogy a cselekmény – kihívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét. Jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt ugyan, de csak szabálysértésnek tekinthető, az azonban már elévült, írja a lap.
László Petra a 24.hu-t perelte be, valamint egy másik lapot, amelynek neve nem derül ki az Ab indoklásából, mert „menekülteket felrúgó operatőrnek” nevezték újságcikkekben.
A Kúria korábban azt mondta ki, hogy a sajtóval szemben csak akkor indokolt eljárni, ha a cikkek szerzői tudatában voltak a sérelmezett közlések valótlanságának, vagy ha a hivatásuk szabályai szerint elvárható lett volna tőlük a tények valóságtartalmának vizsgálata. A sérelmezett közlések azonban széles körben hozzáférhető videó- és képfelvételeken alapultak, amelyekből okszerűen lehetett arra következtetni, hogy az indítványozó valóban elgáncsolta, felrúgta a gyermekével a karján futó férfit. Tehát a lapok kellő gondossággal jártak el, és ezen nem változtat, hogy a büntetőperben a Kúria végül szakértői vizsgálat alapján más következtetésre jutott.
Az Alkotmánybíróság ezt az érvelést fogadta el, írja a Hvg.hu. Eszerint az eljáró bíróságok az alkotmányossági szempontokat felismerve és körültekintően mérlegelve mondták ki, hogy László Petrának a vizsgált cikkek vonatkozásában – mint közéleti vitában, kivételes közszereplői minőségében érintett személynek, vagyis olyannak, aki bár általában nem közszereplő, az adott helyzetben azzá vált – az átlagosnál jobban kellett tűrnie a kritikai megjegyzéseket. Ezért mindkét panaszát elutasították.
