A Városháza-ügyet vizsgáló önkormányzati vizsgálóbizottság hétfő délután Karácsony Gergelyt hallgatta meg, az ülésről a Telex számolt be.
Karácsony először előadta, hogy már a ciklus elején megvolt a szándék, hogy elindítsák a Városháza fejlesztését, de csak 2020 októberében született döntés Városháza park fejlesztésének elindításáról. A döntés alapjául egy, a főváros vagyonkezelő cége által készített döntéselőkészítő anyag szolgált, ami érveket, alternatívákat tartalmazott.
Karácsony hozzátette: összegyűjtötték a 2019 óta született összes vagyongazdálkodással kapcsolatos döntést, és nyilvánosságra hozták a dokumentumokat annak bizonyítására, hogy nem hoztak olyan döntéseket, amelyek nem az árat tekintették volna az egyedüli szempontnak. A főpolgármester elmondta: egymillió forintot ajánlott fel annak, aki bármilyen korrupcióra utaló mondatot talál az anyagban, de végül senki sem jelentkezett a pénzért.
Hamis tehát a vád, hogy el akarták volna adni a Városházát, és hamis az is, hogy nem átlátható módon gazdálkodtak
– tette hozzá Karácsony.
A főpolgármester szerint az ügy valódi szereplői inkább Gansperger Gyula – az Orbán-kormány volt családi könyvelője, a Rahimkulov-család – a legvagyonosabb család Magyarországon, és Huszár Viktor – a Gattyán párt alelnöke, aki Rahimkulovék nevében tárgyalt Karácsony szerint.
Karácsony szerint jellemző, hogy kirakat-házkutatásokat kellett lefolytatni, amiről a kormánymédia szinte gyorsabban tudott, mint az érintettek.
Ezzel szemben a főpolgármester szerint a Városházával szemben álló Városház u. 16 szám alatti épület úgy került a végrehajtó-botrányban ismertté vált Schadl György birtokába, hogy az eladó a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat nem hagyta érvényesíteni a főváros elővásárlási jogát. Mivel több ilyen ingatlanról is tud a főpolgármester, ezért azt javasolta, hogy a Városháza vizsgálóbizottság jelentésének elfogadása után a bizottság folytassa munkáját a Völner-ügy főszereplőjével kapcsolatos többi kerületi ingatlanértékesítés vizsgálatával.
