Belföld csatatér '22 - budapest 3. evk

Már eladta a főváros egy vállalkozónak, végül mégis állami tulajdonba kerülhet a zugligeti Haggenmacher-villa

Farkas Norbert/24.hu
Farkas Norbert/24.hu

Habár a főváros már megtalálta a vevőt a zugligeti Haggenmacher-villára, az egykori Istenszeme fogadó végül állami tulajdonba kerülhet. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára előterjesztést készít a kormánynak, és javasolja, hogy az állam éljen elővásárlási jogával, és írja elő, hogy a villa és az azt körülvevő hatalmas park maradjon közcélú használatban, vagyis ne kerüljön magánkézbe. Amennyiben sikerül a területet állami tulajdonba venni, a 3. számú egyéni választókerület fideszes jelöltje a kerületi önkormányzattal közösen dolgozná ki a műemlék megmentésének és hasznosításának koncepcióját. A fogadó közösségi tulajdonba maradásáért petíció is indult.


A Válasz Online szerdai cikkében számolt be arról, hogy a villa a magyar történelem fontos helyszíne, de a régóta pusztuló házat a hozzá tartozó hatalmas erdővel és a mára tönkrement tavacskával együtt eladta a főváros egy távhővállalkozónak, akinek családja a közelben már megszerzett egy másik nevezetes, romos épületet.

A fővárosi vagyonkezelő cég, a BFVK Zrt. a privatizálást azzal magyarázta, hogy a svájci stílusú villa már 2016 óta szerepelt az értékesítésre szánt fővárosi ingatlanok között, vagyis az előző városvezetésnek ugyanez volt vele a szándéka. A vagyonkezelő azt is megjegyezte, hogy nem látja veszélyben a zöldterületet, mivel a Kerületi Építési Szabályzat az egész telket közjóléti erdő övezetbe sorolja, ahol kizárólag a meglévő épület 10%-os bővítésére van lehetőség, új épület egyáltalán nem építhető. A Válasz Online szerint viszont ebben az esetben kérdés, hogy ilyen paraméterekkel miért vesz valaki ingatlant, és mennyire reális az, hogy a vevő néhány év múlva nem kezdeményezi a szabályok lazítását, például arra hivatkozva, hogy a műemlék megmentésére másként nincs mód.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik