Egyre több katonát frusztrál, hogy hiába hagyná ott a sereget, nem teheti ezt meg a veszélyhelyzet miatt. A röghöz kötés már több mint másfél éve, tavaly április 6. óta tart, amikor egy kormányrendeletben elrendelték a felmondási tilalmat a honvédségi állomány számára. Ezt két hónappal később, a veszélyhelyzet akkori megszüntetése ellenére törvényben is megerősítették, a korlátozást ugyanis kiterjesztették az akkor kihirdetett egészségügyi válsághelyzet idejére is.
„Indokolt a veszélyhelyzeti tapasztalatok alapján olyan szabályok bevezetése, amely a különleges jogrend kihirdetésére tekintettel az állomány jogait (pl. lemondás tekintetében) generálisan korlátozza. A Magyar Honvédség állományának ezekben a helyzetekben rendelkezésre kell állniuk” – érvelt akkor a kormány a törvényjavaslatában. A tilalom nemcsak a hivatásos katonákra, hanem a szerződéses állomány tagjaira is vonatkozik, akikkel jellemzően két-három éves szerződést köt a honvédség. De hiába jár le időközben a szerződésük, nekik is maradniuk kell.
„Az erőszakkal való rendszerben tartás több száz család életét teszi tönkre. Vannak élethelyzetek, mikor a katonai szolgálatot már egyáltalán nem tudja vállalni az ember” – írta egy elkeseredett olvasónk, aki elmondása szerint bármit megtenne, hogy le tudjon szerelni, de hiába.
A katonák azt is nehezményezik, hogy a hasonló korlátozás alá eső egészségügyi és rendvédelmi dolgozók esetében idén június 15-től eltörölték a felmondási tilalmat, náluk viszont nem. Igaz, november 18. óta újfent életbe lépett a rendőröknél és az egészségügyi dolgozóknál is a korlátozás. A rendőröknél azonban vannak kiskapuk a távozásra. Például ha valaki belép egy pártba, akkor el kell hagynia a testületet. Ezzel a lehetőséggel idén 23 rendőr élt a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint.
Ráadásul nem elég a felmondási tilalom, a katonáknál a veszélyhelyzet idején a szolgálatteljesítési kötelezettség idejét is megnövelték, amely így most már elérheti a 60 órát is, miközben az általános szolgálati rendben heti 40 órát kellett szolgálatban lenniük. Az éves túlszolgálat (amikor például berendelik őket a szabadnapjukon) 300 órás plafonját eltörölték, azt 400 órában állapították meg, de még azt is átléphetik, ha a helyzet megkívánja, mivel ez csak keretszám.
A volt vezérkari főnök megérti, hogy feszültséget okozhat a hosszú ideje tartó kilépési tilalom.
„Nagy az állomány leterheltsége, amit jól jelez, hogy 2010-ben tíz feladatot sorolt fel a honvédelmi törvény, ez most 18-ra bővült, miközben alig lett több a létszám.
Nem jut idő magánéletre, magas elvárásoknak kell megfelelni, és ha valaki kifog egy kellemetlen parancsnokot, azt nyilván zavarja, hogy nem mehet sehová
– sorolta a 24.hu-nak Szenes Zoltán egyetemi tanár, aki 2003 és 2005 között irányította a Magyar Honvédséget.
Három éve Benkő Tibor miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy évente 10-20 százalék között mozog a fluktuáció. 2019-ben 19 ezer körül volt a hivatásos és szerződéses állomány száma a zárszámadási törvény adatai alapján, így évi 2 és 4 ezer közé volt tehető a távozók száma a korábbi években.
Mivel a veszélyhelyzet, így a távozási tilalom várhatóan 2022 júniusáig tartani fog, Szenes Zoltán szerint érdemes lenne az Alkotmánybírósághoz fordulnia valamelyik érintettnek, hogy kiderüljön, meddig korlátozhatóak az egyén jogai valamely közösségi cél érdekében.
Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy indokoltnak tartják-e több mint másfél éven keresztül megtiltani a távozás lehetőségét a katonáknak, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
A katonáknak a járványhelyzet idején a kijárási korlátozások betartatásában kellett segédkezniük (jelenleg nincsenek ilyen korlátozások), ezenkívül az egészségügyi intézményeknél látnak el szolgálatot, hogy ott segítsék a koronavírus elleni védekezést. A kórházakhoz jelenleg 700 katonát rendeltek ki.
