A delta-variáns elterjedése, illetve a későn hozott és a tavaszihoz képest viszonylag laza korlátozások Magyarországon a negyedik hullámot fertőzőbbé tették, mint amilyen a harmadik volt – ez látszik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból. Bár az oltásoknak köszönhetően a halálozási adatok jócskán elmaradnak a tavaszi csúcstól, szembetűnő, hogy amíg tavasszal a legtöbb fertőzöttet a március 22-i héten jelentették, bő hatvanezret, két hete már csaknem 65 ezer teszt lett pozitív. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos mutatók változásáról itt írtunk, mostani cikkünkben pedig (szintén az ECDC adatait használva) azt vizsgáljuk, hogyan változott a fertőzések száma az egyes korcsoportokon belül.
Tavasszal a 25–64 évesek fertőződtek meg leginkább korcsoportarányosan. Őket követte (és sokáig hasonló trendet mutatott náluk is a görbe) a 15–24 éves, illetve a 65–79 éves korosztály. A negyedik hullámban azonban a 15–24 évesek közül kétszer annyian (százezer főre vetítve 1348-an) fertőződtek meg, mint a 65 és 79 év közöttieknél (ahol 659 igazolt fertőzést mutattak ki). Bár csak kicsivel, de a 80 évesek és annál idősebbek között kevesebb most a beteg, mint tavasszal (akkor százezer főre vetítve 775 fertőzött volt a csúcs, a legfrissebb adatok szerint 665).
A legfiatalabbak, a 15 év alattiak körében mutatták ki arányosan a legkevesebb pozitív tesztet tavasszal (alig 0,3 százalékos érték), azonban az elmúlt hetekben elképesztő mértékű növekedés látszik ebben a korosztályban (ábránkon a piros vonal jelzi a korcsoport fertőzöttségi szintjének alakulását). Míg november első hetében a tavaszi számokhoz hasonlót láthatunk a 14 évesnél fiatalabbak között, addig ez az érték mindössze két hét alatt 919-re ugrott – ami azt jelenti, hogy
A negyedik hullámban a legfertőzöttebb korosztály továbbra is a 25–49 évesek csoportja, őket követik a 15–24 évesek (ahol két hét alatt megduplázódott a betegek aránya), illetve az 50–64 évesek (náluk szintén duplázódás figyelhető meg).
Az általunk készített ábrán azt nézheti meg, hogy az egyes korcsoportok százezer főjére vetítve hány embernél mutatott pozitív eredményt a koronavírus-teszt az egyes heteken az elmúlt 14 nap adatait figyelembe véve. A nyári időszakot, amikor alig találtak fertőzötteket, kihagytuk ábránkból. A dátumok az egyes hetek kezdőnapjait jelentik.
Második grafikánkon az általunk kiválasztott tíz ország legfrissebb, a november 15-ei hétre vonatkozó korcsoportos adatai láthatók – hasonló színezéssel, mint a fenti ábrán. A vízszintes tengelyen az országokat látja, a függőlegesen pedig azt, hogy az egyes korcsoportok százezer főjére vetítve az elmúlt 14 napban hány embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést. A körök elhelyezkedése nemcsak a korcsoportok, de az országok összehasonlítására is szolgál: elsőre kitűnik például, hogy népességarányosan (a többi országhoz képest) Olaszországban és Romániában kevés volt a beteg. Arányosan a 15 év alattiak között van a legtöbb fertőzött Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában és Szlovéniában is. A vírusnak leginkább kitett 80 év feletti korosztály az általunk vizsgált tíz ország szinte mindegyikében a legkevésbé fertőzött korcsoport, minden bizonnyal az átoltottság magasabb foka miatt.
A súlyosabb, esetenként halállal járó szövődményeket, illetve a kórházat jó eséllyel a vakcinákkal lehet elkerülni, éppen ezért a 12 év alattiak oltása is napirenden van. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pár napja azt közölte, van elég vakcina a gyerekek oltására (biztos, ami biztos mégis visszaléptünk a közös európai uniós vakcinabeszerzési programba) – aznap, amikor az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette, jóváhagyja a Pfizer oltóanyagot az 5–11 éves korosztályban. Az első, gyermekek oltására szolgáló vakcinaszállítmány várhatóan december 21-én érkezik.
A 16–17 éves korosztály oltása május közepén kezdődött, és átoltottságuk 57 százalékos a koronavirus.gov.hu alapján. A 12–15 éves korosztály oltása egy hónappal később indult, és
A közelmúltban egyébként háziorvosok is arról számoltak be, hogy egyre több gyereknél mutatják ki a Covid-fertőzést, és a tüneteik is markánsabbak, november végén pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is aggodalmát fejezte ki az iskolai helyzettel kapcsolatban.
