Schmidt Albin / Fortepan
Belföld

Királyoktól a kispolgárokig mindenkit elért a pálmamizéria

Egy pálmának márpedig lennie kell a lakásban (a szalonban, az étteremben, az irodában). Különféle szobanövények szép számmal szerepelnek mind a Fortepan enteriőröket ábrázoló felvételein, mind az életmód tematikájú albumokban és lapokban, de a pálma az más. Annak jelentése, története van, az elegáns belső nélkülözhetetlen kelléke. Pálma nélkül mintha nem is volna alkalmas a környezet az emberi tartózkodásra.

Jelképek árnyékában

Hogy hol és hogyan kezdődött? A választ keresve a régmúltba kell néznünk: a fontos gazdasági növényként ismert datolyapálmát (Phoenix) hazájában ősidők óta tisztelték szépsége mellett azért is, mert isteni megnyilatkozást véltek a megjelenésében: ahol nőtt, ott víz volt, ott élet volt, árnyékot és eledelt is adott a sivatagban. Jelképezte a nap sugarait, megtestesítette a győzelmet, a mindig felfelé törekvést. A görögöknél Niké istennő pálmaágat nyújt a győzőnek, Krisztust diadalmas bevonulásakor Jeruzsálembe pálmaággal üdvözlik.

Juricza Tibor / Fortepan Kossuth-címeres nemzeti zászló, gyászszalaggal és pálmaággal egy Köztársaság téri ház kapuján az 1956-os forradalom alatt elesettek tiszteletére.
Pálffy György / Fortepan A Szabadság-szobor nőalakjának kezében tartott pálmaág Budapest felett 1966-ban.

A pálmákért az európaiak is rajongtak, nagyon korán meg is honosították a kontinensen, tudományos expedíciók révén pedig ritka, egzotikus fajtákkal bővült a növényvilág. A pálma szimbolikája új árnyalattal bővült: a gazdagság jelképe lett, sőt olyasmit is lehetett gondolni a birtokosáról, hogy a keze messzire, egészen távoli világokig is elér. Megépültek a királyi pálmaházak, pálmás dézsák díszítették az arisztokraták botanikus kertjeit és szalonjait, de létesültek pálmaházak a nagyközönségnek is, városi növénykertekben.

Galéria
Gábor Viktor / Fortepan
Kilátás a Szépművészeti Múzeumból az állatkert felé 1986-ban, az előtérben a Pálmaház.

Királyoktól a kispolgárokig mindenkit elért a pálmamizéria

Királyoktól a kispolgárokig mindenkit elért a pálmamizéria

Fotó megosztása:

Rómától Hollywoodig

Ahol csak megengedte az időjárás, a városokba is gyönyörű pálmafasorokat, pálmaligeteket telepítettek. Mert bár ma így ismerjük őket, Olaszország vagy épp Kalifornia utcáit, parkjait nem időtlen idők óta díszítik a pálmafák. A tervezett, tudatos telepítésük viszonylag új keletű.

Szalai Teréz / Fortepan A nizzai Promenade des Anglais 1900-ban.

Itáliában oda került belőlük sok, ahol a jómódú utazók megfordultak, és fontos kiegészítői lettek a romantikus parkoknak, a historizáló villáknak, a mór stílusú palotáknak is. Később pedig, amikor az afrikai területeket is meghódító ókori Római Birodalom volt a fasiszta Olaszország mintaképe, a tájépítészek terveiben ismét előkelő helyet kaptak a pálmák.

Krasznai Gyula / Fortepan A nápolyi Piazza Museo Nazionale a Régészeti Múzeum előtt 1971-ben.
Kieselbach Gyula / Fortepan A római állatkert főkapuja 1931-ben (ma Rómia Biopark).

A ma már Los Angeles és Hollywood jelképének számító fák sem túlságosan régen hajladoznak a csendes-óceáni szélben, legtöbb fajtájuk nem is őshonos Kaliforniában. A pálmák úgy a múlt század elején, az imázsépítés egyik eszközeként kerültek Beverly Hillsre és az Alkony sugárútra. A híresek és gazdagok státuszszimbóluma lett, és hozzájárult ahhoz is, hogy Los Angelest az örök vakáció, a luxus, a szórakozás városaként könyvelje el a világ.

Lugosi Szilvia / Fortepan A Ventura sugárút Los Angeles Studio City lakónegyedében 1960-ban.

A polgári pálma

A divatot, a követendő életmódot a tehetősek, a jól informáltak diktálják, akik megengedhetik maguknak az újdonságokat. A stílusos kellékekre idővel azután a társadalmi ranglétra alsóbb fokain élők is vevők lesznek. A kastélypark pálmaházát látva hamarosan a nagypolgári lakás reprezentatív helyisége, a szalon elengedhetetlen kiegészítője lett a ládába, fonott kosárba vagy állványra állított, látványos, egzotikus növény. És idővel a városi kispolgárság is felzárkózott a lakberendezésben.

Székely Márton / Fortepan 1925.
Gara Andor / Fortepan 1935.

A pálma a múlt század elején gyakori és nem különösebben drága szobanövénynek számított, a termelők könnyen jutottak maghoz, a vevők pedig gond nélkül vehettek újat, ha megfakult az otthoni példány. Az első világháború idején rettentően megdrágult, mert akadozott a szállítás, hiányzott a munkaerő. A krízis után megszelídültek az árak, de a kereslet lanyhulni kezdett. A második világháború idején pedig már nem is volt olyan divatos növény: nem volt egyszerű magot szerezni, másrészt a modern, kis lakásokban nemigen volt hely nagy, impozáns pálmáknak.

Schermann Ákos / Schermann Szilárd / Fortepan 1930.
Szekrényesy Réka / Fortepan 1915.

Satnya városi pálmák

Meg is mondta a magáét Szluha Lili az Életben, 1941-ben: „nem akarom senki érzékenységét sérteni, de el kell mondanom: minden kispolgári lakás főtartozéka a pálma. Nem tehetek róla, borzadok tőle, elfordítom a fejemet, valahányszor a szalonokban díszhelyre állított egyetlen pálmát látom. Ezek a kispolgári pálmák bizonyos luxust akarnak talán jelképezni, és éppen azért, mert annyian törekednek erre a pálma és fikuszos luxusra, elképesztően általánossá vált. Vidéken láttam már hatalmas hallókban mennyezetig érő pálmákat, nyolcat, tízet, tizenkettőt együtt, tényleg tündéri volt, elegáns és dekoratív, ám ami télikertben szép, nem biztos, hogy szalonban is érvényesül. És mekkora komédia van ezekkel a kis satnya városi pálmákkal. Időnkint kertészhez adják, aki védi, óvja, ápolja és megpuccolja őket, majd gyógyultan adja vissza gazdáinak.”

Del Medico Imre / Fortepan 1935.

Rendszereken átívelő pálma

A Heti Fortepan múlt heti írása arról szól, hogy mi (lehet) a sorsa a rendszereken átívelő életműveknek. Kevés olyan motívum létezik, ami mindig, kortól és rezsimtől függetlenül működik. A pálmadekoráció ilyennek tűnik.

  • 1895-ben Zenta város a királyt várta, többek között egy virágkiállításra. A rendező műkertészek egyesülete magára vállalta őfelsége és a vezérkar lakosztályának díszítését is, „hol a hatalmas pálmák és délszaki növények ügyesen csoportosítva nagyban hozzájárulnak a berendezés fényének emeléséhez.”
Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Horvát műcsarnok kiállítóterme szobrokkal és festményekkel a Millenniumi kiállításon 1896-ban.
Morvay Kinga / Morvay Lajos / Fortepan A miskolctapolcai Barlangfürdő előcsarnoka 1965-ben.
  • 1938 februárjában Horthy Miklós kíséretével visszatért hatnapos lengyelországi útjáról. A kormányzó ünnepélyes fogadtatására „a Keleti pályaudvaron piros szőnyegekkel borították le a peronokat, (…) pálmák és délszaki növények kerültek a szalon bejárata elé.”
  • Fehér Klára 1956 tavaszán megjelent, Az elnökség tagja című keserű novellájában egy miniszter látogatja meg az acélgyárat. „Az udvart nagyban csinosítják. Az irodaépület előtt teherautó áll meg. Mi a szösz. Hatalmas virágcserépben pálmát hoznak. Nem is egyet, öt, hat cserép. És virágkoszorúk. És ládák. Mi lesz itt?”
  • A Népszava 1979-ben így ír a szűk, házgyári lakásokról: „sok a zöldnövény. Jó néhány lakásban egy-egy pálma, egy télikertnek is beillő zöld együttes nagyobb helyet kap, mint az étkezésre szánt lakrész. Az erdőrészleteket, a szabadtermészetet ábrázoló, egész falat betöltő poszterek divatja is a városi ember nosztalgiáját jelzi a szabad természet iránt.
Bauer Sándor / Fortepan A Zuglói étterem eszpresszója a budapesti Erzsébet királyné útja 118. alatt 1974-ben.
Bauer Sándor / Fortepan A Zuglói étterem kívülről.

Bajok a pálma körül

Elgondolkodtató panaszos levél jelent meg 1960-ban az Esti Hírlapban: „Margit-napra, mely egyúttal tízéves házassági évfordulónk is volt, férjem 240 forintért egy pálmát vásárolt ajándékba a Szent István körút 24. szám alatti VIRÁGÉRT-nél. Két nap múlva a növény szára és levelei lehajlottak, elszáradtak. Visszavittük, és négy napon át férjem telefonon állandó ígéreteket kapott a vezetőtől, hogy a hibát megvizsgálják. Elismerték, hogy a pálma tényleg a vállalat által kiadott növény, de nem az, amelyet férjem vásárolt. Azt állítják, hogy a visszavitt növényt körülbelül két hete nem öntözte senki. Feltételezik, hogy valaki pálmát vásárol 240 forintért, két hétig száradni hagyja, majd vesz egy másikat és az elszáradt növényt kicserélés céljából visszaviszi. Tanúk a szomszédaim, akik szintén felköszöntöttek, amikor férjem a pálmát átadta nekem” – írta egy felháborodott lakos a Kútvölgyi útról.

UVATERV / fortepan A Széchenyi-hegyi adóállomás energiaellátó rendszerének vezérlőterme 1979-ben.
Juráncsik Norbert / Fortepan A Kútvölgyi úti Központi Állami Kórház (ma Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb) lépcsőháza 1962-ben.

Pálmákról álmodó írók

  • Márai Sándor novellában írta meg egy cukorpálma életét. „Télen, mint egy köszönő ember, ott állott a nagy vendéglő előcsarnokában, a szökőkút mellett, a langyos, párás melegben s fogadta a vendégeket. Nyáron teherautón vitték át a jóhírű mulatóba, ahol komolyabb szerepkörhöz jutott: hozzájárult a helyiség délszaki jellegéhez, fokozta a mulató exotikumát (…) Afrikára emlékeztetett, buja táncokra, kétségbeesett, fülledt trópusi szerelemre.”
Galéria
Bauer Sándor / Fortepan
A várpalotai Palota Szálló étterme 1974-ben.

Királyoktól a kispolgárokig mindenkit elért a pálmamizéria

Királyoktól a kispolgárokig mindenkit elért a pálmamizéria

Fotó megosztása:
  • Mándy Iván elbeszélésének (A pálma) főhőse: „Vékonyka, kamasz pálma, amikor idekerült. Szerényen, szinte elveszve a sarokban. Egészen jól elfért azon a kis tányéron. Később már egy törött szélű levesestányéron. Ahogy egyre jobban kibújt a sarokból. Leveleit legyezőszerűen széttárta. Körülnézett a szobában. Ismerkedett. Külső cserép a tányér helyett. Egyre nagyobb külső cserép, ahogy ő maga is egyre nagyobb lett. Gőgösen előrenyúltak a levelei. Elfoglalta a szobát. A magáénak tekintette. Meghódította.”
Kereki Sándor / Fortepan A budapesti Anker-ház földszintjén lévő Hobby bolt kirakata 1970-ben.
Fortepan A Ferenciek tere (Apponyi tér) 1938-ban, háttérben a Párizsi udvar.

Magyar pálmák

  • Hogy mi a közös Cannes-ban, Máltában, Floridában, Szentesben és Debrecenben? Mindegyikük címerében szerepel pálmafa vagy pálmaág.
  • Sok városban volt pálmához címzett cukrászda, a legismertebb talán a budapesti Lenin, azaz Erzsébet körúton, ahol a közeli színházak művészeivel is össze lehetett futni.
  • Az egykori Taurus gumigyár népszerű, Palma elnevezésű gumimatracaiból több millió készült, ma divattervezők táskák, kiegészítők alapanyagaként igyekeznek újrahasznosítani belőlük néhányat.
Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / Fortepan és Bauer Sándor / Fortepan Bal oldali képen: A Pálma cukrászda a Rákóczi úton, Kecskeméten 1966-ban.
Jobb oldali képen: A budapesti Pálma cukrászda az Erzsébet (Lenin) körút 36. alatt 1960 körül.
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan A Palma Gumigyár reklámfotója a Gellért-hegy oldalában 1969 körül.

Véletlen pálmák

Már minisorozat rakható össze a Fortepan olyan felvételeiből, amelyeken csak úgy véletlenül belóg egy pálmaág a fotó központi témája fölé. Az ilyen kompozíciók gyaníthatóan azokat a képeslapokat igyekeznek utánozni, amelyek Nápolyt, Abbáziát ábrázolták hasonló módon.

Fortepan 1983.
Fortepan 1973.

Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/palma

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.