2018-ban az Európai Unió Bírósága elé került Magyarország keresete, amelyben az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását indítványozó európai parlamenti javaslat megsemmisítését kezdeményezte. Az Európai Unió Bíróságának csütörtöki sajtóközleménye szerint viszont elutasították Magyarország keresetét.
A magyar kormány azért fordult az Európai Unió Bíróságához, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét. A magyar álláspont szerint az EU alapszerződés hetes cikk szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados többség, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként értékelendők.
A bíróság döntése szerint viszont a parlamenti képviselők tartózkodásait nem kellett figyelembe venni a Sargentini-jelentés elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. A jelentést júniusban az EP illetékes bizottsága, szeptemberben pedig a plenáris ülése nagy többséggel elfogadta. A plenáris ülésen 448 igen szavazat, 197 nem és 48 tartózkodás volt.
