A Mandinernek múltidéző, jövőbenéző interjút adott Orbán Viktor. A kormányfő egykori oxfordi, Soros-ösztöndíjas éveiről, akkori csóróságáról, ottani professzoráról, Norman Stone-ról is megemlékezett, 26 éves egykori önmagát pedig „ígéretesnek tűnő antikommunista, szabadságharcos” fiatalként jellemezte.
Oxfordban liberális politikai filozófiát tanult, a civil társadalom liberális koncepcióját, ami szerinte az egész átmenet „szellemi kulcskoncepciója” volt. Elárulta, Adam Michnik ’70-es évek második felében írt teóriája alapján dolgozták ki a Bibó Szakkollégium, majd a Fidesz megalapításának tervét.
Vért izzadt a civil társadalomról szóló filozófiai írásokkal, de Norman Stone azzal biztatta:
nehéz dolgok ezek, de meglesz majd az értelmük.
A kormányfő szerint a professzort a szellemi bátorság jellemezte, semmilyen divatos nézet nem befolyásolta, talán még élvezte is, ha nyíltan elmondhatta a főáramtól eltérő véleményét.
Húsz évvel később ő is azzal hívta Magyarországra, hogy
Budapesten fantasztikus dolgok történnek, (…) teljesen más dolgot fogunk felépíteni, mint amilyenhez a nyugat-európai közvélemény hozzászokott. Nagy viták lesznek erről, és fontos lenne, hogy az olyan szellemek, mint ő, eljöjjenek ide.
Ezt követően a brit történész, nem sokkal halála előtt, megírta a Magyarország történelmét bemutató könyvét. Orbán Viktor természetesnek nevezte, hogy abban a magyartól eltérően értelmezte történelmünk elmúlt viharos évszázadait, hiszen
csak mi hisszük el, hogy egymagunkban is képesek vagyunk irányt szabni az eseményeknek a Kárpát-medencében.
Orbán Viktor szerint Norman Stone mindig azt mondta, a Kárpát-medence népeinek összefogása a lényeg, a magyaroknak is ebből szempontból kell önmagukra tekinteniük. A magyarok azonban még az őket jól ismerők perspektívájától is eltérően gondolkodnak, Szent István és Mátyás király felől nézik a történelmet.
Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami harminc év múlva lesz, és azért dolgozom
– zárja a beszélgetést a miniszterelnök.