Belföld

Tavasszal jön a magyar Facebook-törvény

MTI/EPA/Washington Examiner/Pool/Graeme Jennings
MTI/EPA/Washington Examiner/Pool/Graeme Jennings

„Konzultálva a témában illetékes állami intézmények vezetőivel, az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot fog az Országgyűlés elé terjeszteni a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról” – jelentette be Facebookon Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter azt írta:

Semmi mást nem szeretnénk elérni a nagy tech cégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik

– hozzátette, hogy továbbra is együttműködik a kormány az Unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de „az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépnünk az emberek védelme érdekében”.

„Ma már önkényesen bárki lekapcsolható az on-line térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül. Lekapcsolhatóak a pékek, fodrászok, nyugdíjasok, tanárok, kis- és nagyvállalatok valamint állami vezetők is” – írta a miniszter.

Nem kételkedünk abban, hogy a Fideszben a pékekre és a fodrászokra is megkülönböztetetten figyelnek, de a Varga Judit által emlegetett „elmúlt időszak eseményei” sokkal valószínűbben vonatkoznak Donald Trump több közösségi oldalról való letiltására.

Kapcsolódó
Schiffer András: A közösségi média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni
Trump lekapcsolása arról szól, hogy jelenleg néhány milliárdos dönti el, hogy az amerikai elnök kommunikálhat-e közvetlenül az amerikai néppel.

A miniszter posztjának zárásából világosan látszik, hogy a Facebook-törvény szabadságharcos retorikával együtt érkezik:„A szándékos, ideológiai vagy üzleti érdekből történő digitális károkozás Magyarországon sem maradhat többé következmények nélkül! A szabadságot ritkán adják ajándékba. Most a digitális szabadságért is meg kell küzdenünk!”.

Az év elején hosszú cikket szenteltünk annak, hogy a közösségi média fontos színtere lesz a 2022-es választásnak. Ebben a térben ugyan szintén egyenlőtlenek, de demokratikusabbak a versenyfeltételek, mint a hagyományos politikai hirdetések piacán.

Nem véletlen, hogy az egyébként széles körben kritizált Trump-tiltás felgyorsította a nemzeti törvényalkotási folyamatokat, amelyek a big tech cégek megrendszabályozását veszik célba. Nemrég például Lengyelország lépett: ott a Szólásszabadság Tanácsát alapítják meg, amely a tervek szerint felülbírálhatja a tiltásokat.

A Facebook, a Twitter, és egyéb közösségi oldalak moderálási gyakorlatát leginkább jobboldalon ostorozzák, mert úgy tartják, hogy ezen cégek vezetése liberális, globalista elvek alapján cenzúrázza a neki nem tetsző véleményeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik