Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

NERfluenszerek versus Gyurcsánybot: politikai harc a közösségi médiában

A social media alapjaiban változtatta meg a politikát is. Háttéremberekkel interjúztunk, hogy megmutassuk, miként igyekeznek kiaknázni a közösségi médiát a pártok, ugyanis mindenki úgy gondolja, hogy ez lehet a döntő színtere a 2022-es országgyűlési választásnak. Bemutatjuk, hogyan nyert Karácsony Gergely választást egy rejtélyes cégnek is köszönhetően. Szó lesz a big datáról, az adatbányászatról, és arról, hogy mi köze van ezeknek Gyurcsány Ferenchez. Valamint felfedjük a fideszes influenszerek megjelenésének okait, akik közül azonban senki nem közelítheti meg Orbán Viktort.

A 2018-as választási kampány előtt egy elemző intézet „füstös hátsó szobájában” gyűlt össze az MSZP vezetése, Karácsony Gergely, valamint a kampányon dolgozni készülő néhány szakember, hogy megbeszéljék a stratégiájukat.

Be vagytok már annyira szarva, hogy fehér foltra merjetek lépni a térképen?

– vezette fel a tervét az egyik kampányszakember.

Arra utalt, hogy a közösségi médiát kell újszerűen használniuk, 2010 óta ugyanis a médiahelyzet úgy változott meg, hogy nem maradt másik olyan szegmens, ahol az ellenzék felvehette volna a harcot a Fidesszel. Akkor több ok miatt nem állt össze ez a terv, pedig minden komolyan vehető ellenzéki pártnak volt már saját közösségi médiás csapata, felmérték ugyanis, hogy e nélkül hatalmas versenyhátrányba kerülnek.

Mint ahogy a közösségi médiát egyáltalán nem használó Tarlós István került is, és 2019 októberében viszonylag simán győzte őt le Karácsony Budapesten, nagyrészt annak köszönhetően, hogy lemosta ezen a pályán a főpolgármestert. Az önkormányzati választás kudarcából a Fidesz is tanult, ahol ugyan korábban is foglalkoztak a közösségi médiával – a legfrissebb technikákat az Egyesült Államokból igyekeznek importálni –, de a 2019. őszi választási kudarc után magasabb fokozatba kapcsoltak.

Ezután korábban nem látott politikai harc kezdődött a közösségi médiában, és ennek a kimenetele várhatóan a 2022-es választási eredményre is nagy hatással lesz.

Az elmúlt hetekben minden nagyobb párt közösségi médiával foglalkozó háttérembereivel beszéltünk, hogy megtudjuk, milyen eszközökkel vívják ezt a küzdelmet. Ami a felszínen cicás posztok, boldog családi képek, mémek, egyszerű politikai üzenetek és élő videók zagyvaságának tűnik, az a színfalak mögött gyakran adattudomány, politikai marketing és informatikai fejlesztés.

A leghatékonyabb fegyver, amit mi adunk a politikusok kezébe

Mint ahogy az új kampánytechnikák általában, a közösségi média politikai használata is az USA-ban professzionalizálódott. A Facebookon, a Twitteren, később a YouTube-on, az Instagramon, majd a TikTokon olyan választókat is el lehetett érni, akiket máshogy nem. E mellett az aktivizálás, az aktivisták koordinálása, a big datának köszönhető cizellált adatgyűjtés és adatbázis-építés, valamint az erre épülő mikrotargetálás tényleg fehér foltokat tett bejárhatóvá a térképen: aki először fedezte fel és lakta be ezt az ismeretlen vidéket, az nagy előnybe került. És kerülhet újra és újra a folyamatosan változó környezetnek köszönhetően.

A 1920-as, 30-as éveket követően – amikor saját médiát tartottak fent a politikusok – most először alakult ki először igazán, hogy úgy szólhatnak a választókhoz, hogy kiiktatták a sajtó szerepét. Kifejezetten emlékeztet ez a helyzet a propagandisztikus megszólalások korára

– magyarázza Berkes Ákos közösségimédia-szakember.

Posted by Orbán Viktor on Wednesday, November 11, 2020

A közösségi média újszerűsége és ereje viszont abban rejlik, hogy nem egyirányú csatorna. A felhasználók elképesztő mennyiségű információt osztanak meg magukról tudtukon kívül is, amit nemcsak a piacon, hanem a politikában dolgozók is kiaknázhatnak.

Az így önként generált s felgyülemlett adatmennyiség létrehozta a marketing csodafegyverét, ami lehetőséget adott a nagy mennyiségű, célzott és személyre szabott kommunikációra

– írta tavaly megjelent tanulmányában Szabó Miklós és Dessewffy Tibor. Utóbbival, a Gyurcsány-kormány idején a DEMOS agytrösztöt vezető társadalomtudóssal még találkozunk.

A közösségi média tehát egyrészt hatékony kommunikációs csatorna, de még hatékonyabb analitikai eszköz. Segítségével az üzenetet úgy lehet finomhangolni, kisebb választói csoportok igényeire szabni, ahogy az korábban elképzelhetetlen volt. A választókról aprólékos pszichológiai profilokat lehet létrehozni, és ennek megfelelően bombázhatók személyre szabott üzenetekkel. Az idősek a nyugdíjreformról kapnak üzenetet, a fiatalok az oktatásról; az idegenellenesek randalírozó bevándorlókról látnak videót, a bevándorlók a munkahelyteremtésről, és így tovább.

Először Barack Obama 2008-as kampányában vetették be ezt az eszközt nagy sikerrel, 2012-ben pedig még profibb módon segítette egy nagy közösségi médiás csapat a demokrata elnök újraválasztását. Donald Trump szintén mindent megtett – a hírhedt Cambridge Analytica segítségével –, hogy lemossa a közösségi médiában Hillary Clintont, ami sikerült is neki a közvélemény-kutatók megrökönyödésére.

With your help, we will win this election!

VISIT: bit.ly/35A9V95

Posted by Donald J. Trump on Sunday, September 27, 2020

Az informatika és a piackutatás összekapcsolása a közösségi média által megváltoztatta a kampányokat, és a politikát is.

Most, hogy mindenki megnézi a Social dilemma című filmet, újra szembesülünk azzal, hogy fogalmunk sincs róla, mit is hoztunk létre valójában, hogyan zajlik az adatgyűjtés rólunk, hogyan vagyunk részei egy felfoghatatlan pszichológiai kísérletnek

– magyarázza a Fidesz egyik háttérembere, aki a közösségi média és a kommunikáció területén dolgozik magas beosztásban.

Kormánymédia és (ellenzéki) közösségi média

E kampánytechnikák alkalmazásában sokáig a Fidesz járt az élen: tanultak az amerikai republikánusok legendás tanácsadójától, a negatív kampányok atyjától, Arthur Finkelsteintől, aki pályája végén Orbán Viktornak is dolgozott. Rendszeresen jártak amerikai tanulmányutakra is: 2016-ban például Kubatov Gábor, a több Fidesz-kampányt vezető Gyürk András és a Rogán Antalnak dolgozó Dömötör Csaba a terepen követte Marco Rubio floridai szenátor kampányát.

Jól dokumentált, hogy miként változtatta meg a Fidesz politizálását Habony Ápád, Orbán nem hivatalos tanácsadója. Főleg a Századvégre támaszkodva már a közösségi média előtti korszakban is rendszeresen szondázták a választókat, hogy teszteljék az üzeneteiket, témáikat, és erre építsék a politikájukat. Ez a módszer egyáltalán nem szűnt meg, viszont kiegészült a közösségi médiából kinyerhető adatokkal. Azonban a rengeteg erőforrás felett diszponáló Fidesz kicsit kényelmesen reagált az új helyzetre: „Az ellenzéknél a social media stratégia, a Fidesznél csak egy kommunikációs csatorna” – mondta a jelenleg Cseh Katalin momentumos EP-képviselő kabinetfőnökeként dolgozó Tóth Csaba, aki korábban politikai marketinget is oktatott az egyetemen, és több kampány háttérstábjában is dolgozott az elmúlt két évtizedben. Magyarán az erőforrás-hiányos, a médiából egyre jobban kiszoruló ellenzék rá volt kényszerülve a social media aktívabb használatára.

A magyar médiahelyzet olyan, főleg az ellenzéki oldalon, ami paradox módon segíti az innovációt, mert rá van szorulva az ellenzéki politikus, hogy rámenjen a közösségi médiára, és kísérletezzen

– fogalmazza meg ezt Tóth Csaba.

A hagyományos médiában egyre több teret foglaló Fidesz a plakátpiacra is rátette a kezét, a kormányzati kampányok milliárdjaival pedig az ellenzék értelemszerűen képtelen felvenni a versenyt. A közösségi médiában is egyenlőtlenek az anyagi feltételek, de még mindig demokratikusabb színtér ez minden beszélgetőtársunk szerint, mint a média más csatornái.

A beszűkült médiatérben kellett valamit találni, amibe nem szól bele a hatalom. A közösségi média a legolcsóbb módja annak, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuss

– magyarázza Szalay Tamás Lajos, a Népszabadság korábbi újságírója, aki Ujhelyi István kabinetfőnökeként a szocialista EP-képviselő közösségi médiáját is kezeli 2014 óta.

Tóth Csaba felidézte, hogy amikor a 2000-es években az SZDSZ kampányain dolgozott, sokkal többet kellett hirdetésekre költeni, mint most, mert „sokkal drágább volt percet vásárolni egy tévében, mint hirdetni a Facebookon”.

Béres Ferenc Attila, aki a Jobbik kommunikációs igazgatójaként a közösségi médiáért is felel, ennél is továbbmegy:

A közösségi média az ellenzéki nyilvánosság.

„Amit a socialban megírsz, megjelenik a hagyományos médiában is: olyan képpel, úgy mondod el, ahogy akarod. A közösségi média fontosabb lett, mint a klasszikus sajtó: a tartalmat mi állítjuk elő, másrészt nagy elérésű, bármikor bedobható felület” – magyarázza Rényi Ádám, aki Karácsony Gergely kommunikációs csapatát vezeti a városházán.

Folytatódik a Főváros koronavírus-tesztprogramja. Ugyan a tesztelés és a járványügyi védekezés kormányzati feladat, de a…

Posted by Karácsony Gergely on Tuesday, December 8, 2020

A közösségi média ezen túl a szerveződést is segíti: Béres felidézte, hogy a Jobbik elsősorban a közösségi médiában futott fel, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a hagyományos médiában nem vagy csak negatív kontextusban szerepelt a párt. A szintén mozgalomként induló Momentum hasonlóan használta a közösségi médiát már a Nolimpia-kampányban, és azóta is.

Ezzel kelünk, ezzel fekszünk, onnan tájékozódunk, szerves része az életünknek

– mondja Simon Ágnes, aki Fekete-Győr András közösségi médiás profiljait kezeli, és projektmenedzserként dolgozik a pártban. Rávilágítva ezzel arra is, hogy a fiataloknál a közösségi média már alapvető, és bizonyos választói csoportokat csak így lehet elérni.

1,8 millió lájk

Magyarországon úgy alakult, hogy a Facebook lett az a közösségi oldal, ahol a politika zajlik. A Twitter jelentéktelen maradt, ugyan az Instagram és a YouTube, legújabban pedig a TikTok jön fel, de a Facebook a legfontosabb.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmérése szerint lényegében már minden magyar netezik, és a netezők 89 százaléka legalább heti rendszerességgel facebookozik is. Aki a Facebookon kommunikál, lényegében bárkit elérhet. Persze ez a valóságban nem így van, köszönhetően a közösségi oldal szigorú titokként őrzött algoritmusának, ami a falunkon megjelenő tartalmakat válogatja személyes profilunkból kiindulva.

A nyilvánosság szereplői között háború zajlik a figyelemért. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a közösségi média szükségképpen polarizál, hiszen a harsányabb, szélsőségesebb mondások, szerepek kapnak több reakciót, kommentet, a Facebook ezért ezeket premizálja, ami hatással van a szereplők kommunikációjára

– magyarázza már idézett fideszes forrásunk.

Ez a háború pedig minden szinten és minden eszközzel folyik a figyelemért. Most csak a pártok és a politikusok oldalaival foglalkozunk, de ez csak egy szelete a közösségi médiában megjelenő politikai nyilvánosságnak: véleményvezérek, civilek és álcivilek, pártokhoz köthető hír- és álhíroldalak, elemzők, mémoldalak szállnak be a figyelemért folyó versenybe. Ezeket mind számba venni lehetetlen feladat, pedig az üzenetek szórása ezeken a csatornákon is zajlik. A fideszes ELÉG-től, az ellenzéki Illiberal Memes-ig, pártoktól függően és tőlük függetlenül követhetetlen mennyiségű tartalmat gyártanak a szereplők.

Amit biztosan tudunk, hogy a számottevő pártok oldalai összesen 1,8 millió lájknál tartanak, de ez nem jelent ennyi felhasználót, hiszen vannak, akik több oldalt is kedvelnek.

Az összes pártoldal 64 ezer új lájkot gyűjtött 2020-ban, ami 3,7 százalékos növekedés. (A Mi Hazánk oldala pedig ebben benne sincs, mert a radikális párt oldalát törölte a Facebook a tartalmaik miatt.) Egyedül az LMP követőtábora csökkent, ami összhangban van a párt 2018-as választást követő megzuhanásával. A legdinamikusabban a Fidesz növekedett, de a Demokratikus Koalíciónak sincs oka panaszra. Természetesen egy párt népszerűsége nincs összhangban a lájkolóinak a számával: ezt bizonyítja a Jobbik éllovassága és a viccoldalként induló Kétfarkú Kutya Párt helyezése is, őket csak év közben előzte le a Fidesz.

A lájkszám arról semmit nem mond el, hogy mennyire aktívak a követők. Márpedig, ahogy Tóth Csaba megfogalmazza,

az nem egy cél, hogy lájkolják a posztodat, a cél a választói percepció befolyásolása.

Ennek sikerét viszont csak a választásokon lehet lemérni.

Az interakciós ráta megmutatja, hogy mennyire sikerült megmozgatni a követőket, ez már egy jobb indikátor, és követőszámtól függetlenül mutatja az aktivitást. Ugyanis, ahogy Szalay Tamás Lajos mondja, „cseszheted hány követőd van, ha azokhoz sem jutsz el, akikhez el tudnál”.

A DK ebben a mutatóban messze mindenki előtt jár: a posztjaik átlagban a követőik 2 százalékát mozgatják meg, míg mások az 1 százalékot sem nagyon érik el. Az LMP számai lesújtóak, volt két olyan hónap is, amikor a követők 0,06 százalékát sikerült reakcióra bírni, és az MSZP sem szerepel sokkal jobban.

A fenti grafikonból azt lehet leszűrni, hogy a sajátjai felé mennyire sikeresen kommunikál egy-egy párt, és mennyire sikerül betalálni egy-egy poszttal, témával. Bár az aktivizálás és az elköteleződés megerősítése is fontos, a közösségi médiában a választók gyűjtése a fő cél. Ez pedig nem könnyű feladat, mert a preferenciáinkat figyelő algoritmus miatt a bizonytalanok és a pártot nem választók nem vagy jóval kevesebbszer fogják látni a pártok bejegyzéseit, szemben az elkötelezett szavazókkal.

Az ellenzéknek pedig van egy olyan gondja is, amivel a Fidesz nem küzd.

Az ellenzéki térfélen hiába van összefogás, akkor is sok párt verseng ugyanazoknak az embereknek a figyelméért a közösségi médiában is. A Fideszre körülbelül ugyanannyi választó jut, viszont ők nem versenyeznek senkivel

– magyarázza Wirsching Viktória, a DK sajtófőnöke, aki Gyurcsány Ferenc közösségi médiás csapatában is kulcsszereplő.

És ha már szóba került a volt miniszterelnök: ő az egyik példa arra, hogy mi a pártok megoldása a fent vázolt helyzetre. Neki ugyanis közel kétszer annyi lájkolója van, mint a DK-nak.

A politikai törzsek egyre jobban kialakulnak, nehezen bővíthető a szavazók köre. Ebből személyiségekkel tudsz kinyúlni

– mondja Agócs Ádám, az MSZP közösségi médiáért is felelős háttérembere.

A politikus influenszerek felemelkedése

Fideszes forrásunk szerint a politikus személyiségének bemutatására a social media a legjobb eszköz: „Az újonnan belépő politikusoknál nem kérdés, hogy a közösségi média kulcsszereplő, hiszen alacsony nézettségű politikai műsorokkal nem ér el annyi embert, mint amennyi a közösségi médiában lehetséges. Ha pedig rajongói, elkötelezett támogatói vannak, akkor azok kíváncsiak rá, így természetes az érdeklődés a professzionális életükön kívüli világért is, amit ők aztán ki is szolgálnak.”

A magánéletét is megmutató politikussal direktebb, személyesebb kapcsolatot érzek, és így a politikai üzenetek is alacsonyabb küszöbön mennek át, könnyebben azonosul velük a választó

– magyarázza Berkes Ákos, hogy mi ennek a pszichológiai alapon nyugvó politikai haszna.

Tóth Csaba ehhez azt fűzi hozzá, hogy korábban is volt a politikusoknak bulvárstratégiája, de a közösségi média ezt is más szintre emelte. „A politikustól elvárják, hogy a magánélete összhangban legyen a politikájával, a választó a politikus egész személyiségére szavaz, míg egy cég igazgatójának magánélete nem sokat számít abban, hogy megvesszük-e a terméküket” – emeli ki Tóth, aki szerint ezért okozhat hatalmas károkat, ha egy politikus hitelessége kérdőjeleződik meg.

Ebből az elméleti keretből következik a politikus influenszerek megjelenése.

A főzőcskéző Gyurcsány Ferenctől a futógép Szijjártó Péterig, a nagypapa szerepében lubickoló Orbán Viktortól a kiránduló Jakab Péterig mindenki igyekszik megmutatni a magánéletét, vagy annak egy szeletét is. A kutyás, cicás, gyerekes posztok persze leginkább a „láb az ajtóban” technikaként működnek, hogy aztán a politikai üzenet könnyebben átmehessen.

Ne legyünk naivak, mindenki tudja, mi az, ami az algoritmus számára előnyös. Mindig sok lájkot hoz a cicás, barátos, barátnős kép

– mondja a Momentum elnökét segítő Simon Ágnes, hozzátéve, mindig mondják a politikusoknak, hogy egy poszt vagy kép lájkjainak a száma nem minden, végső soron a követők száma és az organikus elérés nagysága számít, és a lényeg, hogy a politikai üzenetek elérése legyen minél nagyobb. Ehhez persze a politikus ismertségét (így a követőinek számát) is érdemes növelni.

Mivel sajtimádó vagyok minden mennyiségben, itt épp érlelt cheddar sajtot mutatok teljes lelkesedéssel az Áginak, neki…

Posted by Fekete-Győr András on Sunday, December 13, 2020

Wirsching Viktória is arról beszél, nem az a céljuk, hogy „Gyurcsány-brandet” építsenek, az csak egy eszköz.

Gyurcsány Ferencet ismerik, de nem kötik a DK-hoz. A rabszolgatörvény elleni tüntetésen jöttünk rá, amikor már a sokadik ember ment oda hozzá szelfizni, hogy ki lehetne használni a celebfaktorát. Így lehet rajta keresztül átvinni a DK üzeneteit

– idézi fel a sajtófőnök.

A volt kormányfő már nagyon korán elkezdte újraépíteni a brandjét 2006 után: szakácskönyvet adott ki, és a közösségi médiában is az elsők között kezdett el influenszerként viselkedni. Ebben Wirsching mellett Adámy Péter segít neki, aki még egyetemistaként került a párthoz, majd a közösségi médiás kulcsembere lett a DK-nak. A Gyurcsány-chatbot is az ő nevéhez kötődik.

2017-ben kezdtünk egy koncepciót kidolgozni, majd szeptemberben kezdtük felépíteni a chatbotot. Mondhatjuk úgy, az volt a cél, hogy influenszerré tegyük Gyurcsányt

– mondja Adámy, aki politológusból képezte át magát social media szakemberré.

Fideszes forrásunk szerint erre rá is kényszerült Gyurcsány:

Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc lényegében 100 százalékos ismertséggel, a korábbi rendszerben felépített karakterrel jött, így csak az ízlésükön múlt, mit tartanak bohóckodásnak, és mi fér bele. Gyurcsány nyilván sokkal inkább rá volt szorulva arra, hogy főzzön, cseteljen, mert a politikai karakterének sérülései olyan súlyosak voltak, hogy valahogyan meg kellett építeni, hogy nem szemkilövető, hanem árnyalt, jó fej személyiség.

A kormánypárti szakember nincs egyedül a véleményével a Fideszben, ezért is indult közösségi médiás kampány – főleg a Fidelitas oldalain –, ami igyekszik meglékelni ezt az imázst, és bemutatni Gyurcsány negatív oldalát.

A „jó fej Feri”, a „szomszéd srác” Fekete-Győr András, „a nép fia” Jakab Péter, „az Orbánnak odamondó” Ujhelyi István, „a laza, mégis komoly” Karácsony Gergely mind tudatosan épített karakterek, a meghatározásokat is a social medias csapatuktól kölcsönöztük. Mellettük a függetlenként politizáló Szél Bernadett és Hadházy Ákos is magas eléréseket produkál, ők azonban főleg szakmai vonalon mozognak, a magánéletüket ritkábban mutatják, ahogy az ellenzéki népszerűségi listákon rendre felbukkanó Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is.

Az ellenzéki politikusok mellett is dolgozik személyes közösségi médiás stáb, azonban minden forrásunk kiemelte, hogy ugyan igyekeznek profin működni, de gyakori a sufnituning.

István első online fogadóóráját egy láboshoz támasztott telefonnal vettük fel

– meséli Szalay Tamás Lajos.

Németh Gyöngyvér, a Momentum sajtófőnöke úgy fogalmaz, „a szerethető amatörizmust” igyekszenek a saját előnyükre fordítani „a Fidesz lelketlen profizmusával szemben”.

Ha látod, hogy egy politikus vagy általában egy influenszer mindig tökéletes, mindig jól áll a haja, mint mondjuk Varga Juditnak vagy Szentkirályi Alexandrának, akkor egy idő után nem hiszed el, hogy ő tényleg ilyen

– mondja.

Ahogy az influenszereknél általában, a politikusoknál is nagy csapat dolgozik a konstruált valóságon. Szijjártó Péternek például két fotósa és videósa is van, Varga Juditnak szintén van saját stábja, ahogy természetesen a még a legfontosabb járványügyi bejelentéseket is a Facebook-oldalán közvetítő Orbánnak is. A közösségi médián rajtuk kívül szűk, bizalmi pozícióban levő stáb dolgozik a fontos fideszesek mellett, illetve egy központi kommunikációs csapat gyártja azokat az üzeneteket, amiket aztán egy felülről, szigorúan irányított rend szerint posztolnak a kormánypártiak.

Önállósága a kevésbé fajsúlyos szereplőknek is van bizonyos dolgokban, de a top fideszesek profizmusa össze sem hasonlítható mondjuk Boldog István vagy Németh Szilárd gasztroposztjainak minőségével. Egyedül a surranópályán, a kancelláriaminiszteri székből helyi politikussá visszaeső Lázár János tud látszólag komoly központi támogatás nélkül szépen szerepelni.

A NER legnépszerűbb politikus influenszereinek közösségi médiáját profikhoz delegálják, és pénzzel is bőven ellátják őket, aminek a hatása jól látható.

Orbán Viktor első helyének a közelébe sem ér senki. A már nem politizáló, hanem valóban influenszerként működő Vona Gábort csak azért vettük be a top 20-ba, mert neki van még félmilliónál több követője a valaha aktív politikusok közül, ami lassan erodálódik visszavonulása óta.

A miniszterelnök követőtábora a tavasszal ugrott meg nagyon, amikor a koronavírus miatti intézkedéseket az ő Facebook-oldaláról lehetett a leggyorsabban megismerni. Követők százezreiben mérhető a haszna annak, hogy nem a közmédiában, hanem a közösségi médiában kommunikált a kormányfő, még ha ez egyszer komikus jelenetekhez is vezetett, amikor lefagyott az élő közvetítés.

Az év nyertese Szijjártó, aki jóformán a semmiből jött fel az aktív politikusok között az ötödik helyre. A járvány alatt is a világot járó külügyminiszter átvette Varga Mihálytól a gazdasági beruházások jól marketingelhető bejelentéseinek jelentős részét.

A brüsszeli frontharcot feladatul kapó Varga Judit megháromszorozta a táborát: érthető, hogy rosszul érintette az elérése visszaesése, még ha a Facebook gyorsan cáfolta is, hogy ennek politikai okai lennének. Nála lassan fele-fele arányban lehet látni az unió elleni harcot és a jól beállított családi képeket. A hasonlóan a „jó családanya, sikeres politikus” imázst építő Novák Katalin is gyűjtött 36 ezer új követőt, vagyis a közösségi médiában egyre inkább női miniszterei testesítik meg a Fideszt.

Karácsonyi mézeskalácsot készítettünk❤️

We made Christmas gingerbread❤️

Posted by Varga Judit on Saturday, December 12, 2020

Általánosságban látszik, hogy hozza a követőket, ha valaki pozícióba kerül: ez történt a Momentum két EP-képviselőjével, akik verik követőszámban a pártelnöküket. És Karácsony Gergely is szorongatja már Gyurcsány Ferencet.

Rajtuk kívül még Jakab Péter követőtábora növekedett szépen. „Működik a krumplis zsák” – vonja le a következtetést Béres Ferenc Attila, aki szerint a Jobbik-elnök sikere a közösségi médiában annak is köszönhető, hogy a lehető legegyszerűbben igyekeznek sulykolni ugyanazt az üzenetet.

Az igazság szabaddá tesz❗

Kimondtam az igazat a népét szegénységben tartó és egy zsák krumplival megalázó…

Posted by Jakab Péter on Monday, October 26, 2020

Ha az interakciók számát nézzük, akkor egész évben hasonlóan néz ki a rangsor: többnyire Orbán vagy Szijjártó az első. A külügyminiszter közösségi médiás aktivitását dicséri, hogy közel 800 ezerrel kevesebb követővel kapták az ő posztjai a legtöbb reakciót öt hónapban is. A top 5-ben ott van még Karácsony, Jakab és Varga Judit.

Ha viszont az interakciós rátát nézzük, akkor Orbán csak a harmadik hátulról. A követőit a legjobban Varga Judit tudja megszólítani, aki ebben a mutatóban hétszer végzett az élen. Az igazságügy-minisztert Fekete-Győr nyomta le négyszer, egyszer pedig Szijjártó Péter. A többiek a középmezőnyben mozognak, amiből Jakab Péter és Dobrev Klára kicsit kiemelkedik.

A Fidesz tehát egyre többfejű a közösségi médiában is, míg az ellenzéknél leginkább one man show-k zajlanak, egy-egy politikust tudnak felépíteni, ami alól a Momentum tűnik a leginkább kivételnek. Illetve Dobrev is jön fel férje, Gyurcsány Ferenc mellett.

A fiatalokra hajtanak, de az idősebbeket érik el főleg

A Fidesz social medias nyomulása nem csak az önkormányzati választási kudarcnak köszönhető, hanem annak is, hogy a párt igyekszik a fiatalabb szavazókat is elnyerni, mert náluk rosszabbul áll a párt, mint más korosztályokban. A Telex írt arról, hogy a hagyományos médiában mi erre a kormánypárt stratégiája, ezt egészíti ki a közösségi médiás aktivitás.

Ez nem csak pártkommunikációt jelent, elindult a Megafon nevű „véleményvezér” képzési programjuk (ami Rákay Philipet is leigazolta), nyomják az Axióma nevű oldalt, de a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandra és a fiatalokért felelős helyettes államtitkár, Rácz Zsófia instagramos nyomulása szintén ebbe a trendbe illeszkedik. Nem véletlen, hogy a Facebook mellett bejön az Instagram és a YouTube is:

A 18 alattiak lényegében eltűntek a Facebookról. 22-23 év felett lehet egy ügyfélnek klikkeket és engagementet ígérni

– mondja Berkes Ákos.

Forrásaink hasonlóról számoltak be, még a Momentum is az 55-64 éves korosztályban a legerősebb a Facebookon, az Instagramon viszont a 25-34 évesek között. „El kell menni a Facebookról, hogyha a fiatalokkal akarsz kommunikálni, ezért jött az Insta, a chatbot, és a YouTube” – erősítette meg Adámy Péter is. Nem véletlen tehát, hogy az ellenzéki oldalon Gyurcsánynak van a legtöbb (46 ezer) követője Instán.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Gyurcsány Ferenc (@ferenc.gyurcsany) által megosztott bejegyzés

Tízmilliós összegek pörögnek a pártoknál a facebookos hirdetési piacon

A legtöbb pénzt azonban még mindig a Facebookon költik el a pártok hirdetésekre. A Népszava gyűjtése szerint itt is a kormánypárt vezet: a legtöbb pénzt a Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldal költötte 161,2 millió forinttal, ezt követi a Fidesz oldala 101,2 millióval, ha az elmúlt másfél évet nézzük, amióta nyilvánosak a politikai hirdetésre költött pénzek. Az egyes fideszes politikusok jóval kevesebbet áldoznak hirdetésre.

Az ellenzéki pártok közül a DK 20 millió forintot hirdetett el, ami kevesebb, mint amennyit Dobrev Klára: az EP-képviselő 35 millióval első a politikusok között.

Karácsony Gergely sincs nagyon lemaradva 30 millióval – aminek a nagy része az önkormányzati választási kampány alatt ment el –, Gyurcsány Ferenc pedig ennek körülbelül a felét, 14 milliót költötte el hirdetésekre másfél év alatt. Jakab Péter 7, Fekete-Győr 2 milliót, Ujhelyi 1,7-et, Tóth Bertalan MSZP-társelnök 2,7 millió forintot költött, amit az utóbbi közösségi médiás számai nem nagyon igazolnak vissza.

Az ellenzéki pártok között a Momentum vezet 40 millióval, majd a Jobbik következik 34-gyel, aztán a DK a már említett 20 millió forinttal. Az MSZP 17, az LMP és a Párbeszéd 11-11 millió forintot költött, az MKKP pedig alig 600 ezret. Vagyis az ellenzéki költés együtt felülmúlja a Fideszét, ha szigorúan csak a pártokat nézzük.

A sorrendet azonban nagyban átrajzolná, ha minden párt, politikus és „kapcsolt rész” hirdetési költéseit összeadnánk, ez azonban sziszifuszi munka lenne. Az viszont sokat sejtet, hogy mennyit számíthat ez: csak a Karácsony-kampányban ellenzéki propagandaoldalként feltűnő EzaLényeg.hu politikai hirdetéseire 60 millió forint ment el.

A számokkal dobálózásnál érdekesebb, hogy mi a hirdetési stratégiájuk a szereplőknek: ez mutatja meg igazából, hogy mennyire tudják valóban használni azt az adattengert, amit a social media jelent. Főleg, hogy ezek az összegek eltörpülnek nemcsak a kormányzati kampányokra költött milliárdok, hanem a hagyományos politikai hirdetések bekerülési költségei mellett is.

A Gyurcsány-chatbot a Szent Grál?

Itt jön a képbe a mikrotargetálás, azaz az a technika, hogy a megfelelő, jól körülhatárolt csoporthoz jusson el a megfelelő üzenet. Ehhez rengeteg adatra van szükség, hogy jól működjön a módszer, viszont ha valami igazán félelmetes a közösségi médiában, akkor az az, hogy milyen mennyiségű és mélységű adatot szolgáltatunk magunkról, amit a pártok adatelemzői fel tudnak használni.

Ez főleg akkor fontos, ha nincs végtelen pénze valakinek, mert így kevesebb hirdetéssel lehet jobb eredményt elérni. Több ellenzéki háttérember megfigyelte, hogy a kormányoldal sokszor nem is bíbelődik ezzel, lőnek mindenkire a hirdetésekkel, mert nagyobb büdzséjük van, mint az ellenzéknek. Ez a Facebook logikájából kifolyólag az ellenzék működését is megnehezíti, mert ha azt méri a rendszer, hogy többet költenek politikai hirdetésekre valahol, akkor a hirdetési árak is ennek megfelelően kúsznak fel. Tehát: akinek sok pénze van, el tudja érni, hogy többet költsön az is, akinek kevesebb.

A Fidesznél van pénz kísérletezni, ami megy, azt tolják

– mondja Agócs Ádám. Az ellenzéknél viszont igyekeznek okosan beosztani a pénzt, ezért keresik az innovációs lehetőségeket. Háttérbeszélgetéseink alapján a DK feküdt rá erre a legjobban, ami nagyrészt Adámy Péternek köszönhető.

Amatőr hozzáállás, hogy kirakok valamit, aztán örülök, hogy többen nézik, mint a híradót az RTL Klubon. És nem nézik azt, hogy milyen videó, milyen célközönség, milyen téma. A Facebook Szent Grálként kezelése a legrosszabb

– magyarázza a DK social mediása, amiből kikövetkeztethető, hogy ő nagyon is nézi.

A DK-nál és a Momentumnál hallottuk, hogy ráfeküdtek az adatbázis-építésre, amit aztán a targetálásnál is használnak, és a kampányban hatalmas szerepe lesz az aktivizálásnál. Ugyanez a tudás a Karácsony-kampányban is megmutatkozott, míg az őt támogató MSZP-nél csak kialakulóban van a közösségi médiás csapat.

Az adatbázis-építés online és offline is folyik: „Az adatbázis-építést kevésbé social mediás, inkább utcai jelenléttel kötjük össze. Az utcai jelenlét elengedhetetlen ahhoz, hogy új, a közösségi médiás oldalakat kevésbé használó Momentum-szimpatizánsokkal felvegyük a kapcsolatot. Így például pultjainknál is bárki feliratkozhat online hírleveleinkre” – árulja el Németh Gyöngyvér. Az offline adatbázist viszont digitalizálják, így online is tudják használni.

Mikor legális az adatbázis-építés?

„Az elektronikus úton való adatkezelés jogi keretei is ugyanúgy alakulnak, mint a klasszikus esetekben, tehát a gyűjtésre ugyanúgy vonatkozik, hogy annak világos célból, az érintettek tájékoztatása mellett és önkéntes alapon kell történnie” – magyarázza Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogásza. A GDPR 2018-as hatályba lépése óta ezek a szabályok egységesen alkalmazandók az Európai Unióban.

 

„Nem meghatározott adattípusok kezelése tilos a pártok számára, hanem az önkéntes és tájékozott hozzájárulás hiányában bármely adat kezelése” – foglalja össze Döbrentey Dániel, a TASZ választási jogi programjának koordinátora. Hozzáteszi, „a pártok sok célra kezelhetnek adatot: szimpatizánsok nevét, lakcímét annak érdekében, hogy ajánlásgyűjtéskor házhoz mehessenek, tagfelvételi eljárás során a jelentkező akár egészen érzékeny személyes adatait, aktivisták esetén az alapadatokon kívül például olyan információkat, hogy mikor ér rá besegíteni a pártnak, vagy van-e valamilyen speciális szakértelme”, azonban fontos szabály, hogy „csakis arra a célra használhatják fel az adatokat, amire a hozzájárulás szól”.

 

„A politikai párt/szereplő adatkezelőnek mindig el kell tudnia számolni azzal, hogy az általa kezelt személyes adatokat jogszerű forrásból szerezte és jogszerűen kezeli, és a megfelelő adatbiztonsági követelményeket betartja” – mondja Remport. Egy párttól bármikor lehet tájékoztatást kérni arról, hogy folytat-e adatkezelést rólunk, és ha igen, akkor ez milyen adatokra vonatkozik. A techcégeknek szintén be kell tartaniuk a GDPR-rendelkezéseket, azonban „itt a hatékony jogorvoslat és a felelősségre vonás kérdése sokkal problémásabb”. A jogász szerint előfordul, hogy „az érintett és az adatkezelő között olyan egyenlőtlen viszony áll fenn, amely az önkéntességet lényegében kiüresíti”. Ezek között említi az állami szervekkel való kapcsolatot, de „a big tech cégeit is”, mert például a Google vagy a Facebook nehezen kikerülhető.

A DK-nál viszont a hangsúly már inkább a big datán van: a kinyert adatokat a Facebook rendszerébe visszatöltve targetálnak. Az úgynevezett „look alike” módszerrel a Facebook olyan felhasználókat is kidob, akik nagyon hasonlóak bizonyos jellemzők szerint a megadott userekhez, és így rájuk is lehet hirdetni. Ezzel a sokszorosára növelhető a hirdetéssel elért felhasználók száma, és olyanokat is elérnek, akik nem követői DK-s oldalaknak, viszont hasonlók, mint a szimpatizánsaik.

Ezzel elérkeztünk a chatbothoz is, ami ártalmatlan játéknak tűnhet, de egy adataranybánya. A chatbot egy Messengerbe épített technológia, amivel tömegesen lehet üzeneteket küldeni, a válaszokat pedig rögzíti. A Gyurcsány-botnak jelenleg 150 ezer felhasználója van, így nem véletlen, hogy Adámy Péter szerint nem csak a közösségi médiás tervezésben, hanem a DK üzeneteinek alakításában is van szerepe.

Egy ellenzéki elemző intézet vezetője elmondta, arra is jó az eszköz, hogy véleménycsoportokat hozzanak létre. Ezekben az az érdekes, hogy a hagyományos politikai törésvonalaknál finomabb módszerekkel mutatja meg, mit gondolnak a választók bizonyos kérdésekről, mit mivel kapcsolnak össze, és ezek mennyire fontosak számukra. Így nagyon pontosan lehet politikai üzeneteket célozni. És az sem hátrány, hogy a chatbot használóinak 75 százaléka 25 évesnél fiatalabb.

De nem csak adatokat nyernek ki a chatbotból és a közösségi médiás működésből a DK-nál, hanem közösséget is építenek vele:

A social media programra épül az ifjúsági program. Kezdődött offline találkozókkal, fiataloknak szóló országjárással, majd jöttek a workshopok, az idei nyári egyetemünkön pedig 150-en voltak, és hatalmas volt a túljelentkezés

– meséli Wirsching Viktória, aki ennek tudja be a DK ifjúsági szervezetének megalakulását is, ami ugyan még nincs száztagú, de minden héten vannak belépők, és korábban elképzelhetetlen volt a főleg idősebbek között népszerű DK-nál, hogy lesz ilyen szervezete.

Eljön az Insta-politikusok kora?

Organikus elérés: ez a varázsszó minden közösségi médiával foglalkozó háttérembernél. A hirdetésekkel lehet pillanatnyi sikereket elérni, követőket, lájkokat szerezni és a még nem lájkolókhoz eljutni, így ez is fontos. De az organikusan terjedő tartalmakat szereti az algoritmus, ezzel tudják a pártok beverekedni magukat tartósan a választók hírfolyamába. A Facebook ugyan nem árul el minden részletet a folyamatosan frissülő algoritmusáról, de a frissítésekről szóló blogposztokat bibliaként forgatják a szakemberek. Azóta még inkább, hogy a Facebook hátrébb rangsorolja a politikai tartalmakat.

A Jobbiknál naponta háromszor küld riportot az Iránytű Intézet a közösségi médiáról. A DK-nál szintén minden nap részletes elemzést kap kézhez Adámy: nézik az eléréseket, a kulcsszavakat, az engagementet, mindenféle mutatót. Ezekből próbálják letapogatni, hogy mit eszik meg az algoritmus, ami hatással van a posztokra is.

Szalay Tamás Lajos azt mondja, az élő videók például nagyon mennek náluk, amikor az MTVA-székházból közvetített Ujhelyi, egymilliós elérést értek el. De az MSZP-s képviselőre jellemző egyszerű mémekre sem véletlenül álltak át a cikkek megosztása helyett. Karácsony Gergelynél pedig a hosszú, szöveges posztok mennek a legjobban, árulja el Szőnyi Judit, a főpolgármester közösségi médiás csapatának tagja.

A többség szerint a live videókkal és a fotókkal lehet jelenleg a legjobb eredményeket elérni. Nem hiába megosztott arcképek mellé ír posztokat Varga Judit sem, vagy jelentkezik be Szijjártó Péter a világ távoli kifutópályáiról vagy éppen a karanténból.

Posted by Szijjártó Péter on Thursday, December 3, 2020

A tartalom a formához képest egyszerűsödik, de mint Karácsony vagy Varga Judit példája mutatja, az egymondatos pártüzeneteket ki lehet egészíteni cizelláltabb véleményekkel.

Nem lesznek sohasem csak Instagram-politikusok, mert a politikusnak szüksége van a képességre, hogy megvédje az álláspontját, vitahelyzetben is be tudja mutatni világképét, mivel a politika világa konfliktusos, nem lehet úgy az élen lenni, hogy ezeket kizárjuk. Azzal együtt nyilván a közösségi média nagy lehetőség a politikusnak, hogy feszültségmentes környezetben mutassa meg magát, az állításait, azaz egy képet adjon magáról

– mondja fideszes forrásunk, hogy szerinte miért nem butul le a közösségi média miatt a politika, még ha az üzenetek egyszerűsödnek is.

A tartalmak jelentősége elinflálódott: a 90-es években, ha írtak egy publicisztikát, akkor egy hétig arról volt szó

– mondja Agócs Ádám megmagyarázva, miért kénytelenek a korábban megszokottnál jobban ismételgetni magukat a politikusok.

„Az lesz a jó politikus, aki meglátja, hogy mit lehet tenni egy új felületen, mert egyre gyorsabban változnak a szabályok” – foglalja össze Tóth Csaba. Ezeknek az előnyöknek a felismerése persze nem a politikusok, hanem inkább a háttérembereik feladata.

És egyszer ebben már lepipálta az ellenzék a Fideszt, ami az utóbbi évtized egyetlen jelentős ellenzéki sikeréhez vezetett.

Az „észt” kapcsolat

Teljesen abszurd, hogy ez az eszköz nem volt ott az ellenfél kezében. Ez lett a veszte

– értékeli Rényi Ádám Karácsony Gergely Tarlós István felett aratott győzelmét.

A régi vágású korábbi főpolgármester egyáltalán nem használta a közösségi médiát, Karácsonyék viszont lényegében csak azt használták. Élőzték az ellenzéki politikus kerületjárását, indítottak chatbotot, bevetették a már említett EzaLényeget, és mint az egyik kampányfőnök, az azóta már távozott későbbi főpolgármester-helyettes, Dorosz Dávid tanulmányából tudjuk, más innovatív technológiákat is bevetettek.

A telefonálás is másképp működött, mint korábban, mert nem gép, hanem élő emberek, aktivisták hívogatták a szavazókat. Persze itt is mindent előkészítettek egy számítógépes szoftver segítségével. A gép kidobta a nevet, a legfontosabb tudnivalókat az illetőről, a kulcstémákat, amelyekkel meggyőzhető, és egy előre legyártott mintaszöveget. A telefonálónak annyi dolga volt, hogy rögzítse a beszélgetés fontosabb információit. Ez az a módszer, amit Karácsony Gergely előválasztási kampánycsapata is igyekezett megvalósítani

– írta Dorosz, aki amerikai kampánytapasztalatait idézte fel, amit a főpolgármesteri kampányban is bevetettek.

Kapcsolódó
A varázsdobozon és a fiatalok szavazatain múlhat Karácsony győzelme
Az ellenzék és a Fidesz gyökeresen más kampányt folytat a fővárosban. Mi ennek az oka?

Az ellenzékieknek összesen száz óriásplakátjuk és kétszáz citylight-hirdetésük volt Budapest-szerte, ami elég kevés Tarlós kampányához viszonyítva. Amiben bíztak – mint kiderült, joggal –, az az úgynevezett varázsdoboz.

Ez egy online kampányokra kitalált eszköztár, amit egy ilyesmivel foglalkozó cégtől vásároltak Karácsonyék. Ebben a chatbottól kezdve az e-mail-es megkeresésekig, a Facebook-kampánytól a pontos targetálásig mindenféle útmutató, program és praktikus segítség benne van. Nem véletlenül mondta Karácsony több kerületi stábnak, hogy amit felmérésekre költenének, azt költsék inkább online kampányra, mert ebben érzik a potenciált. Amíg viszont ez a cég megjelent, Karácsonyék elárasztották üzenetekkel a közösségi médiát. A kontentdömpingből kinyert adatmennyiségből lehetett aztán a kampányhajrára odáig eljutni, hogy megrajzolhassák Karácsony profilját, és létrehozzanak egy olyan történetet, amit a cégcsoport eszközeivel hatékonyan sugározhattak.

Az említett cég több, Észtországban bejegyzett vállalatot takar, amelyeknek vannak magyar leányvállalatai is: az egyik a Datadat OÜ, a másik a Seven Chieftains and Partners OÜ. Az előbbit 2019 márciusában, az utóbbit augusztusban jegyezték be 2500 eurós tőkével. Mindkét cég mögött régi baloldali figurák állnak.

A Datadatról már az Átlátszó is megírta, hogy ügyvezetője és egyik tulajdonosa Ficsor Ádám, aki Gyurcsány miniszterelnöksége idején miniszterelnöki kabinetfőnök, Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt pedig a titkosszolgálatokért felelős miniszter volt. A másik cégvezér Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke, a 2018-as választás után megszűnő Együtt korábbi elnöke, tapasztalt kampányszakember. A munkatársak között megtaláljuk a már említett Dessewffy Tibort, aki az ELTE-ről néhány tanítványát is beszervezte. Úgy tudjuk több helyről, hogy a cég előszeretettel pályázik tehetséges egyetemistákra, akik a társadalomtudományokban vagy statisztikában jártasak.

LinkedIn A Datadat munkatársai

A Seven Chieftains (Hét vezér) sokkal rejtőzködőbb cég, LinkedIn-en meg sem találni őket. Pedig egy észt cégadatbázis szerint csak 2019 utolsó negyedévében (a Karácsony-kampány után) egymillió eurós, azaz 300 millió forintot meghaladó árbevétele volt.

Az Átlátszó cikke a cégcsoport kapcsolatait a DK-val is kimutatta, ezért megkérdeztük Wirsching Viktóriát, hogy a cég fejlesztette-e a Gyurcsány-botot.

A Gyurcsány-chatbot sikere után kezdtek bele a chatbot üzletszerű fejlesztésébe külföldön és idehaza, de ezt a politikai terméket elsőnek Adámy Péter kollégám dolgozta ki házon belül, és tettük meg Magyarország legnagyobb chatbot-közösségévé

– írta a sajtófőnök, bár más forrásaink ragaszkodtak hozzá, hogy az végső soron a Datadat fejlesztése, ahol valóban foglalkoznak ilyesmivel.

Kerestük e-mail-ben a Datadatot, de nem kaptunk tőlük választ interjúkérésünkre. Érdekesség, hogy időközben jelszóval védetté vált a honlapjuk.

Szigetváriék az összes, ebben a műfajban elérhető dolgot csinálják: saját szoftver, licenszek, analitika, hirdetések targetálása. Ebben egyedülállóak a magyar piacon

– meséli egy ellenzéki forrásunk, hozzátéve, hogy „a Fidesznek is van saját műhelye, de ők nem szolgáltatnak kifelé”.

Fideszes forrásunk is elismerte, hogy a Datadat-csoport megjelenése fejtörést okoz a kormányoldalon.

A közösségi médiában talán van versenyhátránya a Fidesznek, de ez lehet, hogy inkább a média, mint közösségi média problémája. Az ugyanakkor látszik, hogy például a Gyurcsány-Dobrev páros vagy Karácsony nagyon tudatosan használja a Facebookot, és olyan adatcégekkel dolgoznak, amelyek képesek lehetnek profilozni a felhasználókat, és a megrajzolt profilok alapján tudják kiszolgálni őket

– a Fidesznél azonban reagáltak is a helyzetre, és több forrásból is úgy tudjuk, hogy sok adattudománnyal, közösségi médiával foglalkozó embert igazoltak le az utóbbi időben.

Utópia vagy disztópia a jövő?

Nem kérdés, hogy a közösségi média alapjaiban változtatta meg a világot és így a politikát, a kampányolást, a politikai marketinget meg a kommunikációt is. De vajon örülhetünk-e egyszerű választóként ennek? Máshogy fogalmazva: megy-e előre a világ azáltal, hogy ilyen eszköz került a politikával foglalkozók kezébe, vagy csak egy korábban nem látott manipulációs gépezet felett diszponálhatnak?

Végleges válaszok nem adhatók erre; közhely, de kétélű fegyver a közösségi média. Autoriter rendszerekben a demokrácia kivívásának eszköze lehet (lásd a persze szintén meglehetősen vegyes eredményeket hozó arab tavaszt), de a hatalommal, erőforrásokkal rendelkezők elnyomásra, manipulációra is használhatják. Az utóbbira rögtön ott van példának az orosz kormány dezinformációs gépezete, a trollhadseregek bevetése – Magyarországon eddig csak a Fideszhez kötötték őket, erről a 444-en jelent meg cikk – vagy a kínai párhuzamos internetre épülő megfigyelőállam kiépülése.

Mindannyian a bőrünkön érezzük, ahogy az algoritmusoknak köszönhetően véleménybuborékok alakulnak ki, amelyekben egymásnak homlokegyenest ellentmondó világmagyarázatokat fogadnak el igazságokként. A helyzet sötét komikuma, hogy saját lájkjainkkal zárjuk magunkat ezekbe a buborékokba. Ugyanakkor ki is törhetünk belőlük, így a fatalista megközelítés túlzó ebben a vonatkozásban.

Az viszont nem túlzás, hogy a közösségi média, a dezinformáció, a fake news-ozás segítik a hagyományos média elsúlytalanodását. A távoli múltba vész már, hogy az emberek bíztak a hagyományos médiában: ha ez kritikus gondolkozáshoz vezet, az előnyös is lehet, ha viszont fals információk elfogadásához, akkor veszélyes.

A politikustól várjuk el, hogy valóságtartalma legyen a mondandójuknak? Ez abszurd

– mondja Berkes Ákos.

A közösségi média szélesebbre nyitotta a kaput a populizmus előtt, legyen az baloldali vagy jobboldali. Másrészt a több forrásból informálódás, így a kiegyensúlyozott vélemények kialakítása előtt is hatalmas tér nyílt. Felvetődik itt azoknak a monopolhelyzetbe került magánvállalkozásoknak a felelőssége, amelyek lényegében közfunkciókat kezdtek ellátni. Nem véletlenül került szóba a Facebook feldarabolása, és komoly szabályozása is, de ennek a módjára egyelőre még nem nagyon látszanak életképes megoldások. Jogos kérdése a kritikusoknak, hogy egy tech-cég moderálási (az ő megfogalmazásukban: cenzúrázási) elvei milyen jogon határozzák meg mondjuk egy kampány lefolyását, és így akár egy választás kimenetelét.

A közösségi média a permanens kampányolás korszakát hozta el, folyamatosan bombáznak minket politikai üzenetekkel, a big datának köszönhetően egyre inkább ránk szabott tartalmakkal. A politikában dolgozók biztosan nem engedik ki a kezükből ezt az eszközt, hanem arra törekszenek, hogy a lehető legprofibban használják. Nekünk annyi marad, hogy tisztában legyünk ezzel, és ennek megfelelően viszonyuljunk hozzá.

A 2022-es országgyűlési választás előtt biztosan öldöklő harc lesz ezen a hadszíntéren. A felkészülés a háborúra pedig már nagy erőkkel folyik.

55 millió ember él demenciával napjainkban, s a betegség – amelynek az Alzheimer-kór az leggyakoribb fajtája – a világ hetedik vezető haláloka. Ráadásul a betegek 75 százaléka nincs diagnosztizálva. A probléma egyre csak súlyosbodni fog. A kormánynak van egy stratégiája, az közhelyes megállapításokon kívül konkrét intézkedési tervet nem tartalmaz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.