Belföld

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.
Korábban a témában:

Itt az ideje felkészülni a koronavírus-vakcina majdani szállításából fakadó nehézségekre, ugyanis súlyos kapacitáskorlátok jelentkezhetnek, figyelmeztette a kormányokat szeptember elején a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA). Alexandre de Juniac, a szervezet vezérigazgatója az évszázad feladatának nevezte a légi szállítmányozásban, hogy az oltóanyag mindenkihez biztonságosan eljusson világszerte.

Példaként említik a közleményben, hogy ha a Földön élő 7,8 milliárd emberhez fejenként csak egy dózist kellene eljuttatni a vakcinából, az is több mint nyolcezer teherszállító repülőgépet töltene meg.

Igaz, az biztosra vehető, hogy a koronavírus elleni védőoltás nem lesz kötelező, így valójában azt is csak találgatni lehet, hogy hányan akarják majd beoltatni magukat, de az IATA közleménye szerint ezen kívül is számos ismeretlen tényező van a leendő vakcinákkal kapcsolatban, így a szállítandó mennyiség mellett a gyárak helyszíne, vagy éppen az oltóanyag hőérzékenysége.

A vakcinaszállításhoz szükség van megfelelő mennyiségű képzett szakemberre, aki az oltóanyagokat úgy tudja kezelni, hogy azokban ne essen kár, mert egyetlen hiba is több ezer dózis megsemmisüléséhez vezethet. Kiemelt szerepe lesz a hűtőgépgyáraknak is, hiszen a vakcinákat adott hőmérsékleten kell tárolni azért, hogy ne veszítsenek a hatásukból. Ráadásul egyre több országban karanténintézkedéseket hoznak a külföldről érkezőkkel szemben, ami szintén nehezítő tényező lehet.

Felkészülnek a hűtőgépgyárak

Hónapokon belül elkészülhetnek az első koronavírus-vakcinák, a kedvező forgatókönyvek úgy számolnak, hogy tömeggyártásuk 2021 első felében kezdődhet el. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint először a frontvonalban dolgozó egészségügyi személyzet, majd az idősek és a közszolgálatban tevékenykedők kaphatják meg a védőoltást. A következő nagy feladat az lesz, hogy eljuttassák azt a világ minden pontjára.

Fotó: Vincenzo Pinto /AFP

A vakcinagyártás utolsó fázisában lévő gyógyszergyárak azzal számolnak, hogy az oltóanyagokat szigorú előírások szerint, megadott hőmérsékleten kell majd tárolni és szállítani. A Moderna közlése szerint a vakcinájukat -20 Celsius-fokon kell majd tárolni, a Pfizer pedig úgy kalkulál, hogy -70 Celsius-fokon lesz tartható az oltóanyag.

A kettő közötti különbség olyan jelentős, hogy értelemszerűen a kezelésükben is nagy az eltérés. A Moderna vakcináját a tervek szerint egy tíz dózisú fiolába helyezik majd, amit akár egy fagyasztóban, akár egy konténerben is lehet szállítani, ha az utóbbit száraz jéggel töltik fel. Egy átlagos fagyasztóban az oltóanyag nagyjából két hétig tárolható, majd ha szobahőmérsékletre kerül, hat órán belül fel kell használni, különben elveszíti a hatékonyságát. Magyarul: a pácienseket szigorú időrendben kell beosztani, és ettől nem is szabad eltérni. A vakcinából várhatóan 28 nap elteltével egy újabb dózist kell beadni, amit másik oltóanyag nem helyettesíthet.

A Pfizer vakcinája jóval alacsonyabb hőmérsékleten tárolandó, bár ez az utolsó fejlesztési fázis eredményeitől függően még változhat. Ezt csak speciális, száraz jéggel megtömött konténerekben lehet mozgatni, a jeget pedig ötnaponta cserélni kell. A Pfizer öt dózisú fiolába csomagolja a termékét, amit mindössze 48 órára lehet fagyasztóba helyezni, és szintén hat órán át tartható szobahőmérsékleten. Vagyis a tárolásához különleges hűtőberendezésekre lesz szükség, az átlagos fagyasztók nem elégségesek.

Ha tehát a háziorvosokra hárul e vakcina beadása, akkor rendelőket fel kell szerelni nagy teljesítményű, komoly hűtőhatással rendelkező fagyasztókkal. A Pfizer esetében a vakcinát várhatóan fel kell hígítani sterilizált vízzel, ezt külön fogják szállítani. Amint a kettőt összekeverték, hat óra áll rendelkezésre, hogy beadják a pácienseknek. A két dózis beadása között 21 napnak kell eltelnie, és szintén nem lehet keverni más vakcinával.

Ha netán a két legnagyobb potenciállal rendelkező oltóanyag nagyjából egy időben készülne el és kapna engedélyt a forgalmazásra, a felhasználásukról az dönthet, hogy melyik alkalmazható könnyebben. Viszont minden eshetőségre előre fel kell készülni, hiszen a koronavírus naponta több ezer áldozatot követel. Jelenleg több mint száz vakcinafejlesztési fut szerte a világon, harminc van a klinikai vizsgálata fázisok valamelyikében, és nyolc olyan van, ami a harmadik, azaz a legutolsó fázisba ért.

Klinikai tesztelés alatt álló Covid-19 vakcinát ad be egy egészségügyi dolgozó a Floridában található kutatóközpontban. Fotó: Marie Uzcategui /Bloomberg /Getty Images

A szállítmányozó cégekre is nagy felelősség hárul

A szállítmányozó cégek az elmúlt években jelentősen növelték a fagyasztási kapacitásukat, hiszen az egészségipar egyre nagyobb üzletté növi ki magát, most viszont még egy fokozattal rákapcsoltak. A UPS például elkezdte felhalmozni a hűtőberendezéseket két globális légi csomópont közelében, az amerikai Louisville és a hollandiai Venlo városában is.

Úgy vélik, hogy egyes vakcináknak akár -80 Celsius-fokos fagyasztásra is szüksége lehet, ezért az eszközeik -85 foktól plusz 20 fokig lesznek állíthatók. Egy hűtőegységben 48 ezer fiolát tudnak majd raktározni szükség esetén. A vakcinák a UPS elképzelése szerint szállítás előtt kisebb, szintén hűtött rekeszekbe kerülnek majd, így akár kisebb mennyiségeket is képesek lesznek kiszállítani.

Természetesen a vakcinákat fagyasztva szállítják majd egyik városból a másikba légi úton is, viszont az is gondot okozhat, hogy a legkedvezőbb forgatókönyv alapján november-december körül kezdődhet el a terjesztés, ami egybeesik az év legforgalmasabb időszakával, a karácsony előtti dömpinggel.

Nem szabad, hogy csak a gazdag országoknak jusson belőle

A fejlett országok már most több mint kétmilliárd dózis koronavírus-vakcinát kötöttek le úgy, hogy még egyet sem hoztak forgalomba belőlük. A készülődés érthető, hiszen a cél az, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a járvány. Csakhogy az előrendelésekben tapasztalható egyenlőtlenség egy friss tanulmány szerint tovább ronthatja a halálozási rátát.

A Bill and Melinda Gates Foundation által a múlt héten publikált kutatásban azt vizsgálták, mennyi életet lehetett volna megmenteni, ha már márciusban rendelkezésre állt volna egy 80 százalékos hatékonyságú oltóanyag. A modellezés során két lehetséges forgatókönyvet vettek alapul: az egyik alapján a gazdag országok 2-3 milliárd dózist vásároltak fel a vakcinából, a másikban népességarányosan osztottak szét ugyanennyit az összes nemzet között.

Az első modell szerint 300 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni, a második modell alapján 600 ezret. A konklúzió: a gazdag országoknak nem szabadna felhalmozni a vakcinából, hanem elérhetővé kellene azt tenniük mindenki számára.

Erre alapvetően két módszer létezik. Az egyik, hogy az oltóanyagot piacra dobó cég világszerte képes azt gyártani üzemeiben, más viszont nem. Csakhogy így valószínűleg képtelenek lesznek a keresletet kiszolgálni. Azaz nyomást kell gyakorolni a gyógyszergyárakra, hogy engedélyezzék más vállalatoknak is az oltóanyag előállítását.

A másik lehetőség is az elsőre épül. A gazdag országoknak össze kell fogniuk, és segítséget kell nyújtaniuk a szegényebb nemzeteknek, hogy számukra is elérhetővé tegyék a vakcinát.

Az Európai Unió több gyógyszercéggel megegyezett, és több száz millió adag vakcinára adott le előrendelést. Legutóbb pénteken jelentették be, hogy az Európai Bizottság újabb megállapodást kötött a Sanofi és a GSK (GlaxoSmithKline) vállalattal 300 millió vakcina felvásárlására. A szerződés lehetővé teszi, hogy a tagállamok bizonyos oltóanyag-mennyiséget szegényebb, nem uniós országoknak adományozzanak. Ursula von der Leyen bizottsági elnök hangsúlyozta, az unió elkötelezett amellett, hogy a világ legszegényebb és legkiszolgáltatottabb lakossága is hozzáférjen biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyaghoz, és felhívta a figyelmet a „vakcinanacionalizmus” veszélyére.

Az Európai Bizottság stratégiája az előzetes kötelezettségvállalások révén lehetővé teszi, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű vakcinát vásároljanak meghatározott áron, amint az oltóanyag rendelkezésre áll. A brüsszeli testület korábban hasonló szerződést kötött a brit-svéd AstraZeneca vállalattal is.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter augusztus elején jelentette be, hogy Magyarország ötmillió adag, koronavírus elleni vakcinát kötött le, később az is kiderült, hogy a kormány az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött szerződést, minden bizonnyal az uniós megállapodás révén.

Lapunk kereste a Miniszterelnökséget, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Külügyminisztériumot is, azt szerettük volna megtudni, hogy milyen előkészületek zajlanak Magyarországon a vakcinaszállítással kapcsolatban, de sehonnan nem kaptunk választ. A Wizz Air, amely az első hullámban milliószámra szállította Magyarországra a védekezéshez szükséges felszereléseket külföldről, azt közölte, nem folynak a cég és a magyar kormány között tárgyalások a vakcinaszállításról.

Kiemelt kép: Eva Marie Uzcategui /Bloomberg /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Kénytelen NER-céggel felújíttatni a Lánchidat Karácsony?

Négyből három jelentkező a kormányoldalhoz köthető. Az esetleg túlárazás ismét tendervisszavonáshoz és a politikai harc folytatásához vezethet, miközben meglehet, a kormányközeli cégek megbízása miatt is magyarázkodnia kell a fővárosi vezetésnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.