Belföld vélemény

Most már két puska van a színpadon, amit Orbán bármikor elsüthet

A magyar kormányfő bocsánatkérésre szólította fel a fél világot, amiért éppen tőle féltették a demokráciát a határidő nélkül kihirdetett veszélyhelyzet miatt. És íme, „önként” visszaadta a hatalmat a parlamentnek, befejezte a rendeleti kormányzást. Valóban?
Korábban a témában:

Kezdjük talán azzal, hogy egyetlen olyan ok van, ami miatt nekem jogászként talán tényleg bocsánatot kellene kérnem. Nem feltétlenül személyesen Orbán Viktortól, inkább az őt szolgáló jogászok hadától. Számos eddigi tapasztalatom ellenére még mindig nem feltételeztem, hogy a hazai, de főként a nemzetközi felháborodást ilyen kacifántos módon képesek lesznek leszerelni a járványügyi készültség, illetve az egészségügyi válsághelyzet „zseniális” ötletével.

Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter volt talán az első, aki kimondta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése nem csak Alaptörvény-ellenes, de teljesen fölösleges is volt. Az egész ellenzék és a nemzetközi sajtó csak azon rugózott, hogy miért nincs valamilyen határidő a média által a rossz emlékű „felhatalmazásinak” nevezett törvényben. Holott a probléma ennél sokkal komolyabb volt. A most kihirdetett egészségügyi válsághelyzetről szóló törvényben már van határidő – 6 hónap –, ami persze akárhányszor meghosszabbítható. Vagyis van, de még sincs. E mellett tökéletesen bebizonyosodott Bárándy igaza: jogilag semmi szükség nem volt a veszélyhelyzet kihirdetésére. Egy „vacak” kormányrendelet is elegendő, mi több, alkalmasabb is arra, hogy Orbán egyszemélyi hatalmát biztosítsa, sőt, erősítse.

Nézzük hát az ördögöt, aki a részletekben rejlik. Elsőként azt, hogy ezzel a jogszabállyal sikerült immár tökéletesen kiiktatni a parlamentet. Nem mintha ez a parlament a maga kétharmadával bárminek is gátja volna. Nem emlékszem, hogy az elmúlt tíz évben bármiben is korlátozta volna a miniszterelnököt. A jelek szerint azonban a parlament puszta léte is idegesíti Orbánt, és zavarja a korlátlan hatalmi ambícióját.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén. Jobbra Kocsis-Cake Olivio (b2) és Tordai Bence (j), a Párbeszéd képviselői. Fotó: Kovács Tamás /MTI

Nézzük meg, hogyan lehet majd bevezetni az egészségügyi válsághelyzetet, igazán tanulságos.

A Kásler Miklós által kinevezett – és ily módon nyilvánvalóan teljesen független – tiszti főorvos, Müller Cecília szól a saját főnökének, az EMMI eddig is olyan jól teljesítő miniszterének, hogy kellene egy kis válsághelyzet. Ez után a miniszterelnöktől teljesen független Kásler Miklós jelzi a kormánynak, azaz Orbánnak, hogy mit üzent Müller Cecília, mire Orbán „kénytelen” azt gyorsan elrendelni. A már említett, akárhányszor meghosszabbítható 6 hónapra. De hogy a kormányfő intézkedése felett legalább formálisan legyen „kontroll”, Orbán „köteles” beszámolni a parlament – 9 kormánypárti, 5 ellenzéki és 1 független tagot számláló – népjóléti állandó bizottságának. Arról persze nincs egyetlen szó sem, hogy a bizottságnak – azon kívül, hogy meghallgatja a beszámolót – bármilyen jogosultsága lenne.

De van-e vajon tartalmi különbség az eddigi veszélyhelyzet és a majdani egészségügyi válsághelyzet rendelkezései között? Annyi feltétlenül, hogy az új válsághelyzet elrendelésének három feltétele közül kettő olyan gumiszabály, amire csak akkor nem hivatkozhatnak, ha nem akarnak.

Az első feltétel még viszonylag konkrét és logikus: el kell rendelni itthon is a válsághelyzetet, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzetet hirdettek ki. De mit kezdjünk az elrendelés lehetőségének következő feltételével, ami így szól:

az előző pont alá nem tartozó minden (rendszerint váratlanul bekövetkező) olyan esemény esetén, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.

Ha sikerült kibogozniuk e feltételhalmaz lényegét, a harmadikkal már nem is fárasztanám önöket, az még ennél is megfoghatatlanabb.

És hogy mit tehet most majd a kormány, melyet immár senki sem ellenőriz?

  • Megtilthat rendezvényeket,
  • szabályozhatja az üzletek nyitva tartását,
  • korlátozhatja a személyforgalmat, az áruszállítást, a lakosság személyes érintkezését,
  • látogatási tilalmat vezethet be,
  • megtilthatja egyes területek elhagyását és így tovább.

Az operatív törzs helyébe annak jogutódjaként operatív törzset hozhat létre, a kórházparancsnokok helyébe kórházparancsnokokat állíthat, a honvédség helyett honvédséget vethet be. Vagyis pontosan azokat teheti meg, amit eddig is, de mostantól mindenfajta – még ha formálisnak is tekinthető – parlamenti kontroll nélkül.

Ami az új szabályozásban viszont engem tényleg nagyon megnyugtat, az a következő rendelkezés:

a kormány a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg.

Hová is lennénk, ha isten őrizz, éppen nekik valami bajuk esne!

Közismert mondás, hogy ha egy puska van a színpadon, az el is fog sülni. Ha újra támad a Covid-19, akkor kétszeres veszélyhelyzetben leszünk, hiszen a 2015-ben kihirdetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” – a rendszeres hosszabbítások révén – jelenleg is hatályban van, holott abban a jogszabályban leírt feltételek a törvény hatályba lépése óta egyetlen esetben sem teljesültek.

Bevándorlók gyalogolnak a magyar-szerb határon, a Horgos-Szeged vasútvonalon, ahol elkezdődött az ideiglenes biztonsági határzár hiányzó szakaszának építése 2015. szeptember 12-én. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely /MTI

Vagyis immáron két puska van a színpadon, melyet a kormány akkor süt el, amikor jónak látja.

Erről jut eszembe, hogy a június 17-i Magyar Közlönyben a sok kormányrendelet között megjelent az is, amelyik kijelöli azokat a diplomáciai képviseleteket, ahol a „menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot” lehet beadni. Ezek a Magyarországgal határos nem uniós tagállamok magyar nagykövetségei (azaz Ukrajna és Szerbia). Az ehhez kapcsolódó BM-rendelet feltételül szabja, hogy „a szándéknyilatkozat benyújtásakor a benyújtó köteles megadni elérhetőségeit”. Ezt vajon hogyan? Menekülttábor, piros sátor a fűzfától jobbra?

Ha már belevetettem magam a Magyar Közlöny olvasásába, megemlítenék egy-két olyan átmeneti szabályt is, amelyek különösen megtetszettek. Az „egyes sport tárgyú eltérő rendelkezések” között találtam, hogy bizonyos látványsport-támogatást (tao) igénybe vevő szervezetek elszámolhatják az „egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő – így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, PCR koronavírusteszt, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, folyadék, egészségügyi védőruházat költségeiket…” Mennyivel jobban járnánk, ha Budapest főpolgármestere biciklizés helyett inkább focizna!

De ez igazán részletkérdés ahhoz képest, hogy az egészségügyi válsághelyzetben az országos tiszti főorvos dönthet „válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetésének formájáról”. És annak érdekében, hogy a szerencsétlen beteg tudja, hogy jó kezekben van:

az átmeneti működési engedély kiadásának nem feltétele az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges (…) személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelményeknek történő megfelelés, de ezen követelményeknek lehetőség szerint eleget kell tennie a működtetőnek.

Vagyis nem baj, ha az adott kórház nem alkalmas arra a feladatra, amire kijelölik, de azért „lehetőség szerint” igyekezzen.

Végül – hogy mindenkit elrettentsek attól, hogy jogszabályokat olvasgasson – említenék egy példát ugyanebből a Magyar Közlönyből. Kérem, annak tükrében olvassák, hogy van nekünk egy 2010 óta hatályos, jogalkotásról szóló törvényünk, amely szerint „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie”.

Íme egy gyöngyszem a közérthetőség jegyében:

A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet módosítása: hatályát veszti a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a) 8. § (3) és (4) bekezdése, b) 9. §-a.”

Ne mondják azt, hogy nem értik.

Kiemelt kép: Bielik István /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.