Belföld

Volt olyan gyerek, aki azt sem tudta, mi az a tablet

Egy felmérés szerint a halmozottan hátrányos helyzetű roma diákok harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba. Három, kistelepülésen élő segítő mesélt arról, hogyan oldják meg a tanítást megfelelő eszközök híján, miként élik meg a gyerekek a kialakult helyzetet, és mekkora hátrányt szenvedhetnek el a most lemaradók.

Egy pályázatnak hála kaptunk húsz táblagépet, amit kiosztottunk azoknak a gyerekeknek, akik eddig eszköz híján nem tudták megoldani az online tanulást

– mondta a 24.hu-nak Orsós Géza, aki a Partners Hungary Alapítvány mediátoraként dolgozik a Tolna megyei Gyulajon. A községben eddig – saját számítógép hiányában – a gyerekek jórészt a közösségi házban igyekeztek elkészíteni a házi feladataikat.

A mediátor folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyi iskolával, óvodával és polgármesteri hivatallal. A pécsi Emberség Erejével Alapítvány pályázatának hála elérték, hogy húsz családban esélyt kaptak a gyerekek az online tanulásra.

A táblagépek kiosztása előtt az iskola igazgatójával egyeztettek, mely családokból nem érkezett még vissza egyetlen házi feladat sem a március 16. óta érvényben lévő távoktatás ideje alatt, mivel első körben nekik szerettek volna segíteni. Egy családhoz egy tablet került, így a testvéreknek osztozniuk kell. Orsós Géza is elismerte, hogy noha sok helyi diáknak ez is nagy segítség, még több eszközre lenne szükség a faluban.

Az iskola igazgatójával folytatott megbeszélése alapján úgy tűnik, a segítségnyújtásnak meglett az eredménye, hiszen a húsz érintett család gyermekei már most jobban teljesítenek az iskolában, mint korábban. A távoktatás nehézségeit azonban nem csak az eszközhiány okozza: a helyi gyerekeknek hiányzik az iskola – ami stabil rendszer ad az életüknek –, illetve az ott eltöltött idő, valamint a délutáni korrepetálások is.

A digitális eszközök használatára való átállás is jócskán tartogatott nehézségeket, hiszen ahogy Orsós Géza mondta:

volt olyan gyerek, aki nem is tudta, mi az a táblagép, és még csak bekapcsolni sem tudta.

A Tolna megyei községet egyébként 80 százalékban romák lakják, a mediátor elmondása szerint legtöbbször a szülők sem tudtak segítséget nyújtani, hiszen ők sem ismerik ezeknek az eszközöknek a kezelését, „néha már inkább azt lehet mondani, hogy a gyerek tanítja a szülőt.”

„Nekünk szerencsére még mindkettőnknek van munkahelye”, jegyezte meg Orsós Géza azzal kapcsolatban, hogy miként oldják meg saját gyermekeik otthoni tanulását. Az elmúlt hetek tapasztalatai náluk is azt mutatják, hogy a gyerekek nehezen fogadják el az új szabályrendszert, de igyekeznek megértetni velük, hogy jelenleg nem szünet van az iskolában, és ugyanúgy tanulni kell, mint eddig.

Attól, hogy van ez a vírus, az élet még nem állt meg.

A Gyulajon tapasztalható problémák egyáltalán nem számítanak egyedi esetnek, az egész országban számos iskolában kénytelenek szembenézni a távoktatás nehézségeivel. A Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány 425 pedagógus részvételével végzett felméréséből kiderült:

A halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulók harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba.

Országos szinten nagyok a területi különbségek, hiszen amíg Budapesten a pedagógusok becslése szerint a diákok négyötöde részt vesz a digitális oktatásban, addig ez az arány a nagyközségekben mindössze 65 százalék. A kimaradás okaként legtöbben az eszközök hiányát említették.

A pedagógusok ezért sokszor adnak telefonos segítséget, illetve, ha kell, fénymásolatokat juttatnak el a diákokhoz. A tanári válaszok szerint leginkább egymásra, legkevésbé pedig a fenntartóra számíthatnak, a válaszadók fele ráadásul úgy érzi, nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.

A kutatásból kiderült, hogy az átállás nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok körében is gondot okozott, hiszen a szegregált intézményekben tanítók 9 százaléka sem rendelkezik korlátlan internet-hozzáféréssel, 44 százalékuk pedig korábban nem vett részt digitális oktatással kapcsolatos képzésen.

A többségében halmozottan hátrányos helyzetű diákokból álló osztályokat tanító pedagógusok főleg telefonon vagy a Facebookon keresztül igyekeznek segíteni tanítványaiknak, de az is jellemző, hogy fénymásolt lapon juttatják el a tanulnivalót a gyerekeknek. Kis falvakban – a válaszadók 70 százaléka szerint – a papír alapú tananyag a jellemző gyakorlat.

A digitális oktatásból való kimaradás elsődleges okaként a megfelelő infrastruktúra hiányát jelölték legtöbben, főként a megfelelő eszköz hiánya vagy szűkössége, valamint a megfelelő internetkapcsolat hiánya tartozik ide. A hátrányos helyzetű gyerekeket nagy arányban oktató iskolákban a pedagógusok szerint a legtöbben ezért maradnak ki a távoktatásból.

E mellett minden ötödik tanár jelzett egzisztenciális okokat is: a gyerekeknek is be kell kapcsolódni a megélhetés biztosításába, a háztartási munkákba vagy a kisebb gyerekek felügyeletébe. Az egyik válaszadó ezzel kapcsolatban azt mondta:

Egy szobában többen élnek, pici babától a nagymamáig. Se hely, se lehetőség a tanulásra. Van, akit el se lehet érni online. Illetve a megélhetési problémák fontosabbak, mint az iskolai feladatok. Nincs munka, pénz, a családok éheznek.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Kókai Hajnalka is, aki Nyírbátorban dolgozik iskolai mediátorként, valamint egy női roma aktivista csoporttal is együttműködik. Egy nagyjából négyezer fős roma közösséggel dolgoznak együtt, a távoktatás nehézségei pedig elmondása szerint nagyjából 250 diákot érintenek.

Az iskola és a roma mediátor felmérést végzett a családok között, hogy mennyi olyan gyerek van, aki a digitális oktatásban rajta kívülálló okok miatt nem tud részt venni. Ennek az együttműködésnek jó teret tud adni a közösség és az intézmény között a „Számít a közösség” projekt, mely a szülők és pedagógus kapcsolatának erősítét célozta meg. Eddig 28 családnak tudtak eszközt biztosítani.

Sok  helyen azzal küzdenek, hogy még áram sincs a házban

– mesélte Hajnalka. Így ezek a családok értelemszerűen internetelérést sem tudnak biztosítani gyermekeiknek, hiába állna a rendelkezésükre eszköz.

A településen ráadásul sok alsó tagozatos gyermeknek most kellene megtanulnia az olyan alapokat, mint az írás, olvasás vagy számolás, ami az iskolai rendszerű oktatás nélkül hiú reménynek tűnik. Az iskolai mediátor szerint ekképpen szeptemberben hatalmas hátrányból indulnak majd az eszköz nélkül maradt gyerekek a társaikhoz képest.

Több szülő szerint a gyerekek egyre kezelhetetlenebbé válnak, nem akarnak a szüleikkel otthon tanulni, a családtagok ebből kifolyólag egyre többet veszekednek egymással

– számolt be a helyi tapasztalatokról Kókai Hajnalka.

Rendszeresen előfordul ugyanakkor, hogy a gyerekek kicsúfolják azt a társukat, akinek semmilyen informatikai eszköze sincs, így komoly lelki sérülést szenvedhetnek el azok, akik pusztán anyagi helyzetük miatt kerülnek hátrányba a többiekkel szemben.

A szülőknek sok helyről sok mindent ígértek már, de ezekből nem sok mindent láttak megvalósulni, így többségük mára elvesztette a hitét bármiféle kardinális változásban. Mediátorként az iskola vezetőjével és a pedagógusokkal is kapcsolatban állnak, igyekeznek segíteni, ha például bármelyik gyereket nem találják a tanárai. Kókai Hajnalka elmondta:

Sajnos szinte minden nap hívnak az iskolából, hogy nem tudnak elérni egy-egy gyereket, és próbáljuk mi felvenni velük a kapcsolatot.

Valamivel pozitívabb tapasztalatokról számolt be a csobánkai Horváth Viktória, aki szerint a legnagyobb problémával, az eszközhiánnyal a járvány kezdetén néztek szembe, de a helyi iskola és a tanoda segítségével körülbelül harminc számítógépet tudtak beszerezni. A problémát így ma már inkább az jelenti, hogy nem mindenki tudja megfelelően használni a szükséges informatikai rendszereket.

A Csodaműhely Alapítvány helyi segítője főként a Pest megyei község roma közösségével foglalkozik, ahol a különféle programok újabb és újabb kihívások elé állítják a helyieket. Kezdetben a KRÉTA-rendszerrel próbálkoztak, azóta már a Microsoft Office eszközeit használják, de utóbbi rengeteg bonyodalmat okoz, sokaknak nehézkesen megy.

Lemaradások nem lesznek, mert a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyerekek tudjanak haladni a tananyaggal

– mondta optimistán Horváth Viktória, aki úgy látja, a diákok minél jobb teljesítménye érdekében legtöbben a napi teendőiket is félreteszik.

Ugyanakkor a vírus miatt sok szülő elveszítette a munkáját, így most minden energiájuk arra összpontosul, hogy otthon – a házimunka és minden egyéb feladatuk mellett – a lehető leghatékonyabban segítsék a gyerekük tanulását.

A gyerekek ugyanakkor már borzasztóan visszavágynak az iskolába, hiszen korábban az otthonlétet nem a tanulás határozta meg, vagyis most szigorú korlátok közé szorultak, odahaza kevésbé érzik szabadnak magukat. Most otthon is hasonló szabályok érvényesülnek, mint amilyeneket az iskolában megszokhattak.

Az első héten még jó volt itthon tanulni, a második héten már hiányoztak a többiek, a harmadik héten már az egész fárasztóvá válik, és nem is akarják csinálni

– fogalmazott az iskolai mediátor, aki saját gyermekének is kénytelen volt komolyabb szabályokat felállítani, hogy a napi feladatokat megfelelő hatékonysággal végezze.

A cél szerinte semmiképp sem az, hogy a szülők helyettesítsék a tanárokat, hiszen nem is tudnának pedagógusként viselkedni. Arról nem is beszélve, hogy itt a jó idő, hamarosan beköszönt a nyári szünet, így különböző praktikákat kell bevetni a hatékony tanulás érdekében.

Szülőként igyekszik arra fókuszálni, hogy minél előbb túlessenek a napi tanulnivalókon harmadikos kislányával, majd jusson idő másra is, hogy ne kelljen az egész napot a tanulás árnyékában tölteniük. Ezt az időszakot úgy vészelik át, hogy örülnek annak, hogy legalább együtt lehetnek, ezáltal együtt tanulhatnak.

Kiemelt kép: A miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskolában heti egyszer oktatást tartanak azoknak a tanulóknak, akiknek nem áll rendelkezésére megfelelő felszerelés, hogy részt vegyenek a digitális oktatásban. fotó: Vajda János /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.