Játszóudvar felújítása egy nagyobb családi ház áráért. Két szolgálati lakás felújítása darabonként 30 milliónál drágábban. Védőnői helyiségek kialakítása 135 millióért. És egy másik játszótér-felújítás 118 millió forintért.
Ez csak néhány példa az elmúlt évek terézvárosi beruházásai közül, amik szemet szúrtak a Momentumnak. Soproni Tamás polgármesterjelölt és csapata ezért igyekezett megszerezni a helyi vagyonkezelőtől a beruházásokra vonatkozó részletes pénzügyi beszámolókat és az építési vállalkozókkal kötött szerződések teljesítését bemutató dokumentációt – azonban az önkormányzati cég törvényi kötelezettségét megszegve nem adta ki ezeket, így a momentumosok pert indítottak az adatokért.
Pár hónap alatt elment két évre szánt pénz
Terézvárosban 2017 szeptembere és 2019 júniusa között hat cég (a Bástya Millenium Zrt., a HUFER-BAU Kft., a Fauna-Duó Kft., a Gesztelyi Fivérek Kft., a Vala-Bau Kft és az R.S.Z. Építőipari Kft.) nyerte el a közbeszerzések meghatározó részét.
Ebben benne vannak a keretszerződések terhére és azon kívül végzett munkák is, viszont nincs benne a legzsírosabb falat: a Hunayadi téri Vásárcsarnok felújítása, amit a NER-be jól beágyazott Épkar Zrt. végezhetett el 1,1 milliárd forintért. Ezt csak azért nem számoltuk bele a fenti összegbe, mert az Épkar nem kerületi szintű játékos, hanem jóval nagyobb pályán mozog.
A vagyonkezelő a 2017 és 2019 közötti kétéves időszakra 1,3 milliárd forint értékben kötött keretszerződést a Bástya Milleniummal, az Épkar Zrt.-vel és a HUFER-BAU-val; a különböző építési, felújítási, javítási, helyreállítási munkákat a meghatározott keret terhére végezhették el a közbeszerzési eljárás során kiválasztott cégek. 2019 januárjában pedig 1,15 milliárd értékben kötöttek újabb keretmegállapodást egészen 2021-ig: a három befutó a HUFER-BAU, a Fauna-Duó, és az R.S.Z. Építőipari Kft. lett. Ezt az összeget januártól, azaz a szerződés megkötésétől az önkormányzati választásig eltelt néhány hónapban teljesen kimerítették.
A Gesztelyi Fivérek úgy jön a képbe, hogy tavaly és idén is ők tarthatják karban a terézvárosi utakat 150 millió nettóért évente. A Vala-Bau pedig az úgynevezett gyorsszolgálati munkákat végezheti 280 milliós keretből az idén, ez azt jelenti, hogy ha hirtelen kell valamilyen kárt elhárítani, vagy gyorsan megjavítani valamit, őket küldi a vagyonkezelő.
A momentumosok szerint sokszor gyanúsan drágán dolgoztak a fenti cégek, azonban ennek igazolásához szükségük lenne a pénzügyi beszámolókra: három fordulóban küldtek közérdekű adatigényléseket, de a meghosszabbított határidők lejárta után sem kaptak semmit.
Fotó: Bielik István / 24.hu
Méregdrága játszóterek, felújítások
Mint említettük, az utóbbi időszak legnagyobb terézvárosi építési beruházása a Hunyadi téri Vásárcsarnok felújítása volt, amit a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc holdudvarába betagozódott Épkar Zrt. végezhetett nettó 1,1 milliárd forintért – ez a keretmegállapodásokon kívüli munka volt. A kerületi büdzséhez képest gigaberuházás azonban nem tárgyunk most, a kisebb munkákban is bújnak meg furcsa tételek. Ezt a vagyonkezelő munkájára rálátó forrásunk is megerősítette, aki fel is hívta a figyelmünket több részletre.
- Játszóudvar a Szív utcában: a Bástya Millenium újította fel bruttó 85 millió forintért. Lényegében egy drágább családi ház árából készült egy játszótér egy óvoda udvarára.
- Egy sarokkal odébb, a Lövölde téren az R.S.Z.Kft. 118 millió forintért újította fel a játszóteret.
- Rendőrlakások a Podmaniczky utca 77.-ben: a HUFER-BAU 36,6 millióért újított fel egy 120 négyzetméteres lakást. A Király utca 102.-ben az R.S.Z. újított fel 31,9 millióért egy pár négyzetméterrel kisebbet. Mindkettő rendőröknek kiutalt szolgálati lakás. Utóbbiban forrásunk szerint csak kisebb felújítások történtek, illetve a fürdőben erősítették meg a födémet.
- Védőnői szolgálat a Király utca 88.-ban: a HUFER-BAU 134,7 millióért alakította ki a 235 négyzetméternyi helyiségeket.
- Emeletráépítés a Szondi utcai óvodában: Egy 380 négyzetméteres szintet 550 millió forintért vállalt be HUFER-BAU.
Ezek a beruházások nemcsak laikus szemmel, de forrásunk szerint is elég drágának tűnnek. Ferencvárosban például nyolc játszóteret újítanak fel 222 millióból, ami nem sokkal több, mint amennyibe két terézvárosi játszótér felújítása került, igaz, a pontos összehasonlításhoz szükség lenne a Soproniék által kikért dokumentációkra.
A vagyonkezelő dolgait ismerő forrásunk az óvodafelújításokról és a többi építési beruházásról is azt mondta, túlárazott munkák, azonban a túlárazás a vagyonkezelő működési rendszerébe van kódolva, így jogilag nehezen támadható.
A rendszer működése
Ha a vagyonkezelő kiír egy építési közbeszerzést, akkor egy mintaköltségvetésben szereplő tételek alapján kell összeállítani a kivitelezőnek a pályázatot. Egy tétel mellett az úgynevezett gyakorisági tényezővel kell megszorozni a munkadíj és az anyagköltség összegét, majd az így kapott szorzatok összege adja meg, mennyiért vállalná egy cég a munkát. A gyakorisági tényező a keretmegállapodás nagy közbeszerzésére vonatkozik, ez alapján alkotják meg a mintaköltségvetést, amire szerződik a cég. Az egyes munkák kiírásánál a keretmegállapodáson belül már a fixált mintaköltségvetésből kell választani tételeket.
Forrásaink szerint a turpisság, hogy a terézvárosi vagyonkezelő által kiadott mintaköltségvetés úgy van összerakva, hogy a magasabb árú tételek nem szerepelnek akkora súllyal, mint az áron alul megadottak gyakoribb tételek. A rendszert ismerők ezért úgy tudják beárazni a munkákat, hogy ők jöhetnek ki győztesen azokkal szemben, akik a piaci árak ismeretében árazzák be a tételeket.
További érdekesség, hogy gyakran jelennek meg a vagyonkezelő ajánlati felhívásaiban úgynevezett K-tételek. Ezek sem a mintaköltségvetésben, sem a szintén költségelésre használt TERC építőipari költségvetéskészítő programban nincsenek benne, mert valamilyen szempontból speciálisak. Azonban kis kreativitással bármilyen tétel lehet annyira „speciális”, hogy ne találják meg a két fent említett helyen – ilyenkor használnak egy újonnan létrehozott K-tételt. Mivel ez új elem, ennek az árát a kivitelező cég szabja meg, minden megkötés nélkül.
K-tételt éppen azért használnak ezen a területen, mert nagyon pontosan akarják meghatározni a különleges munkákat, anyagokat. „Ez egy kényszerhelyzet a vagyonkezelős kolléga részéről, mert ha nem lenne kikötve tűpontosan a munka akkor, akkor a kivitelezők a megbízást szabadon értelmezve kókányolnának” – mondta egy forrásunk.
A fent leírt állítólagos gyakorlatról megkérdeztük a terézvárosi vagyonkezelőt, de azt írták:
A Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. valamennyi közbeszerzési eljárását a hatályos jogszabályoknak megfelelően bonyolította és bonyolítja le.
Az önkormányzati cég válaszlevelében kitért arra, hogy „az eljárás résztvevőinek az ajánlattételükben több, mint 4500 általános építőmesteri és épületgépészeti tételt kellett beárazniuk, valamint meg kellett adniuk a keretmegállapodás hatálya során alkalmazott rezsióradíjukat is. Ez garantálta a törvényalkotó által is joggal elvárt szabadpiaci verseny érvényesülését. A keretmegállapodásban foglaltak teljesítésekor az eljárás nyerteseit kötik az árak és rezsióradíjak.”
Kérdésekkel fordultunk a fideszes Hassay Zsófia által vezetett önkormányzathoz is, arról is érdeklődve, jelezte-e nekik valaki, hogy túlárazott közbeszerzéseket bonyolít a vagyonkezelő. Az önkormányzattól nem kaptunk választ.
Iparági források szerint a vagyonkezelő ugyan az önkormányzat cége, de külön világként működik. Vezetője, Járási László élvezi Hassay bizalmát, ezért beszámolási kötelezettsége mellett nagy szabadsággal vezetheti a céget. Az önkormányzatnak viszont azért is kell, hogy tudomása legyen a vagyonkezelő dolgairól, mert a felügyelőbizottságában nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki képviselők is ülnek.
