Orbán: létrejött az illiberális állam

Tizenöt éves harcra készül a liberális korszellemmel szemben a miniszterelnök, aki azért a gazdasági válságra is felkészül. Orbán Tusnádfürdőn újraértelmezte, amit korábban az illiberalizmusról mondott, bár a szó mellett kitart, ma már úgy definiálja: keresztény szabadság. Közvetítés a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondott miniszterelnöki beszédről.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI

Élő hírfolyam

Orbán sajátosan értelmezi az EP-választás eredményét,

mivel szerinte az illiberális pártok szerepeltek a legjobban. Felsorolásából aztán kiderül, hogy ez Magyarország mellett az olaszoknál, a lengyeleknél, a cseheknél történt így.

Újradefiniálja az illiberalizmus fogalmát, amit szerinte úgyis lehetne mondani:

keresztény szabadság,

amely azokat az értékeket és jogokat védi, amelyekkel a liberalizmus nem törődik vagy egyenesen megvet.

Zárásképpen azt mondja, a következő 15 év feladata az lesz, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, ami szerinte nem ígérkezik könnyűnek, mert a „pálya feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze”.

Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd

Miért gyűlölnek bennünket a liberálisok?

– teszi fel a váratlan kérdést a miniszterelnök. Az egyik ok szerinte, hogy a liberálisok azt gondolják, az általuk képviselt tézisrendszer az egyedül helyes, így a világon mindenhol minden emberi viszonyt a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok mintájára kell megszervezni. Szerinte ezzel áll szemben az illiberalizmus, amely védendőnek tartja a határokat, a nemzeti kultúrát.

Orbán a Gyalog galoppot idézi, hogy bizonyítsa, nem kell félni kimondani azt a bizonyos szót, esetünkben azt, hogy illiberális. Sőt hozzáteszi, az Európai Unió alapítóinak gondolatai a mai fogalmak szerint szintén illiberálisok voltak.

Hosszan beszél az illiberalizmusról

Orbán, aki szerint nyomorúságos vita alakult ki a korábbi gondolatairól.

Keresztény kultúra nélkül nincs liberális demokrácia – állítja, és nem fordítva: vagyis az nem igaz, hogy a kereszténydemokráciának kötelezően liberálisnak kell lennie.

Szerinte addig volt életképes a liberális demokrácia, amíg nem hagyta el a keresztény alapjait, és a személyes szabadságot és a tulajdont védte. Aztán azonban – folytatta – „megkérdőjelezte a nemi identitást, leértékelte a vallási identitást, fölöslegesnek minősítette a nemzeti kötődést”, vagyis megváltozott a tartalma.

Magyarországon mára sajátos államelméleti modellként létrejött az illiberális állam, és egy kereszténydemokrata rendszer – mondta a kormányfő.

Orbán: demokrácia igen, liberalizmus nem

Kissé újraértelmezi korábbi szavait is Orbán, aki szerint a Magyarország előtt álló feladatokra a liberális demokrácia nem ad válaszokat. Meg kell őrizni a liberális rendszerváltás vívmányait (tőkés piacgazdaság, demokratikus jogi keretek), de a társadalmi problémákra más típusú válaszokat kell találni, szerinte erről szól az illiberalizmus-vita.

Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd

Gazdaságvédelmi akciótervekre lesz szükség,

lehet, hogy rögtön kettőre is, jövő tavasszal és ősszel, mert vannak kedvezőtlen jelek az európai, így a német gazdaságban.

És lesznek jogállami küzdelmek is, elsőként a finnekkel kell megvívni a harcot, a finn kormány ugyanis firtatja a magyar jogállamiságot – miközben ott még Alkotmánybíróság sincs, a bírákat az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a tudományos akadémia pedig az oktatási miniszter felügyelete alatt áll, mondja Orbán, hozzátéve, az a feladat, hogy komolyan vegyük az ilyen kérdéseket, még ha megmosolyogtatónak látszanak is.

További fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz tagságával az Európai Néppártban, de ennek megválaszolásával egyelőre várni kell, mert szerinte a Néppárt az őszi kongresszusán dönthet arról, hogy milyen jövőt szán magának (és persze a Fidesznek).

Orbán újraértelmezi a csúcsjelölti rendszert,

szerinte nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament élére kell állítani az EP-választáson győztes párt jelöltjét. Hát ez nem jött össze.

Második feladatként azt emeli ki, hogy a migrációval kapcsolatos döntéseket a belügyminiszterek tanácsára kell bízni. Aztán arról beszél, hogy az új szocializmus építése helyett, amit szerinte az európai minimálbér ötlete testesít meg, adócsökkentésre, a bürokrácia leépítésére kellene törekedni. A migránsok helyett pedig természetesen az európai családokat kell támogatni.

Magyarország biztató pályán van,

sorol főleg gazdasági adatokat Orbán, és szerinte ezt a pályát inkább kívülről fenyegeti veszély, nem belülről. Ezeket a támadásokat kell elhárítani, az elsőt már sikerült is: azt, hogy alkalmatlan embereket válasszanak az európai intézmények élére.

Soros György jelöltjeit mindenhol elgáncsoltuk, megakadályoztuk, hogy ideológiai gerillákat válasszanak fontos posztokra

– mondja a miniszterelnök, aki szerint Ursula von der Leyen személyében az Európai Bizottság élére egy pragmatikus politikus került. Szerinte ezzel van esély arra, hogy a bizottság ismét csak a szerződések őre legyen, ne a politikai aktivizmus vezérelje.

Orbán feleségének van humora,

a kormányfő ugyanis azt meséli, harmincadik házassági évfordulójukon megkérdezte Lévai Anikót, mit szólna, ha újra megkérné a kezét.

– Ne kockáztass – ezt válaszolta. Orbán ezzel a történettel illusztrálja, lenne-e ismét erejük a politikában az elmúlt harminc évhez.

Fotó: Orbán Viktor facebook-oldala

Az a jó az elmúlt harminc évben, hogy mögöttünk van, és nem előttünk,

foglalja össze véleményét a miniszterelnök az 1989 óta eltelt időszakról.

A feladat szerinte a következő volt: a nemzet szabadságának kivívása, a piacgazdaság és egy demokratikus intézményrendszer kialakítása, ez volt a liberális rendszerváltás. Az 1994 és 2010 közötti időszakot a szocialista utódcsoportok elleni generációs küzdelemnek minősítette, ami után neki kellett kezdeni a második, a „nemzeti rendszerváltás” végrehajtásának, új rendszert kellett kiépíteni kellett 2010 után, de úgy, hogy miközben az egyik kezükkel építenek, a másikkal visszaverik az ezt nehezményező nemzetközi támadásokat.

Megtiszteltetés

– mondja Orbán, hogy harminc éve ott lehet Tusványoson, és Tőkés László oldalán szólalhat fel. Árulkodó, hogy miután Tőkésnek megköszöni az Európai Parlamentben töltött 12 évet, rögtön gratulál a Tőkés által szidalmazott RMDSZ-nek is a két, kutyanehéz körülmények között megszerzett mandátumhoz.

Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd

Tényleges rendszerváltásra van szükség Romániában

– mondja Tőkés azzal, hogy a posztkommunista rezsimet is meg kell dönteni, ahogy Magyarországon történt. Szidja az RMDSZ-t is, opportunista önfeladásnak minősítve a szociáldemokratákkal folytatott együttműködést, amit szerinte a Fidesz által újabban támogatott magyar párt az utolsó pillanatban mondott fel.

Ironikusan gratulál Kelemen Hunor pártelnöknek, amiért az RMDSZ 35 ezer szavazatot kapott az EP-választáson olyan területekről, ahol jóformán egyáltalán nem élnek magyarok. „Mondja még valaki, hogy a magyaroknak nincs jó dolga Romániában” – szúr oda Tőkés, aki fájlalja, hogy az RMDSZ nem fogott össze a többi erdélyi magyar politikai szervezettel, ami szerinte egy harmadik brüsszeli mandátumot is lehetővé tett volna.

Úgy véli, az erdélyi magyarság politikai vezetői már nem a kisebbségi jogokért, hanem a parlamenti képviselet fenntartásáért küzdenek csak.

A Fidesz példáját kell követni a rendszerváltás véghezvitelében és a nemzeti együttműködés megteremtésében – foglalja össze Tőkés.

Tőkés László 12 év után búcsúzik

az Európai Parlamenttől, ez alkalomból szidja – bibliai és a kommunista Románia időszakából vett párhuzamokkal sűrűsítve – a bevándorlásellenes uniós politikai vezetőket, az ENSZ és a „globális háttérhatalom” képviselőit, akik „el akarják árasztani” a kontinenst bevándorlókkal. Szerinte büszkék lehetünk arra, hogy a magyarok más közép-európai államokkal, az olaszokkal és amerikai támogatással ellenállnak ennek. Külön szívből jövő elismerés jár ezért szerinte Orbán Viktornak, aki az élén jár ennek a küzdelemnek.

Tőkés László felidézi,

hogy hat éve Tusványoson dél-tiroli mintára védhatalmi szerepkört kért Magyarországtól a romániai magyarságnak, ami miatt Klaus Iohannis államfő visszavonta tőle a Románia csillaga kitüntetést. Most Tőkés azt mondja, a döntés ellen fellebbezett, és az ügy tárgyalását 2020. június 4-én, a trianoni békediktátum századik évfordulóján tartják majd meg Bukarestben.

Miről beszélt a pap a templomban?

– kérdezi az asszony, mire férje azt válaszolja: a bűnről. És mit mondott róla? Ellenezte. Ezzel a székely viccel vezeti fel Németh Zsolt Orbán Viktor és Tőkés László beszédét.

Szerinte mindketten a magyar nemzet ügyéről fognak beszélni – és támogatni fogják.

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Szabadegyetemet,

amely jó ideje nem annyira a magyar (és a román) ifjúság találkozóhelyeként ismert, hanem afféle magyar kormányzati seregszemleként. A szabadegyetem csúcspontja hosszú ideje Orbán Viktor szombat délelőtti, kötetetlen formában elmondott szónoklata.

A miniszterelnök tavaly, bő három hónappal a parlamenti választás után arról beszélt Tusványoson, hogy nem csupán új rendszert, hanem új korszakot akarnak kiépíteni. Azt is mondta, hogy 2030-ig az unió öt legjobb országa közé kell kerülni, és itt a pillanat, hogy újra felépítsük a Kárpát-medencét, azt ajánljuk szomszédainknak, kössük az országainkat. Persze ostorozta Nyugat-Európát is, mondván, ott liberalizmus van, de demokrácia már nincs. Ami nyilvánvaló utalás máig legnagyobb port kavaró, öt évvel ezelőtti tusnádfürdői beszédére, amikor kijelentette, illiberális államot építenek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.