Belföld
Budapest, 2018. január 2.
Parkolási zónára figyelmeztető KRESZ-tábla a XIII. kerületben 2018. január 2-án. Ettől a naptól bővült a parkolási övezet a kerületben, fizetőssé vált a parkolás a Rákos patak - Tatai utca - Kámfor utca - Reitter Ferenc utca - Gyöngyösi utca - Göncöl utca által határolt területen.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Még a parkolási biznisz kifehérítése is nagy üzlet lehet

A budapesti autósok nagy része rég nem aprópénzt dobál automatákba, hanem mobiltelefonon intézi a parkolási díjak kifizetését. A pénzérmés tranzakciók ténylegesen kisebbségbe szorultak: a fővárosi közterületi parkolásoknál az érméket használók aránya sok helyen a 40 százalékot sem éri el.

A parkolóautomaták több mint két évtizeden keresztül voltak a fő bevételi forrásai a fővárosi parkolási rendszer szereplőinek. Hiába sorjáztak azonban a botrányok, hiába gomolygott folyamatosan az elszámolási csalások gyanúja a cégek felett, az automatákba dobált pénzek felügyeletének szigorítása nem került napirendre.

A jelek szerint mostanra, amikor jócskán összezsugorodott a készpénzes tranzakciók részesedése, látta elérkezettnek az időt a kormány, hogy a gazdaságfehérítés jelszavával szorosabb elszámoltatás alá kényszerítse az üzletágat.

Varga Mihály bejelentette, hogy az ital- és szendvicsautomaták után a parkolóautomatákat is bekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a bekötés után drasztikusan emelkedni kezdenek az adott ágazatból származó adóbevételek. Az online pénztárgépek rendszere 2014 óta működik, 2015-ben alakították ki a közúti áruszállítást ellenőrző adóhatósági rendszert, tavaly pedig az online számlázás is beindult. Mindez 2018-ban összesen 400 milliárd forintot meghaladó pluszbevételt hozott az államnak.

Varga érvelése pofonegyszerűnek tűnik, a parkolási bizniszekkel kapcsolatban sokáig mégsem került elő a gazdaságfehérítés szempontja.

  • Pedig régóta köztudott, hogy a közterületi parkolásból számolatlanul folyatták ki a pénzt a vállalkozók. Hosszú nyomozást követően 2016-ban büntetőper indult a valaha legnagyobb fővárosi parkolási cég, a Centrum Kft. ügyében. A Centrum egykor hét fővárosi kerületben szedte a díjakat, a 23 vádlottnak nagy vagyoni hátrányt okozó folytatólagos hűtlen kezelés, valamint sikkasztás vádjával kell szembenéznie, és 3 milliárd forintos túlköltésről kellene elszámolnia.
  • A NAV egy éven keresztül nem volt hajlandó állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy az automaták által kiadott parkolójegyek nyugtának minősülnek-e. Az adóhatóság egyszerűen nem reagált, amikor a parkolási botrányokat feltáró 444.hu e-mailekkel bombázta, és próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a ferencvárosi parkolóautomaták olyan sorszám nélküli papírfecniket adnak ki, amelyek lehetővé teszik a visszaéléseket.
  • Az is ismert volt, hogy a magánparkolók pénzügyi tevékenysége a közterületi parkolóknál is szabályozatlanabb és még kevésbé átlátható. Jelenleg még a szakmabelieknek sincsenek közelítő információi sem arról, hogy Budapesten és a vidéki városok parkolóházaiban, üzletközpontjaiban, zárt téri parkolóiban hány automata működik, és azok mekkora bevételt termelnek.

A közterületi parkolás becslések szerint országosan 15-20 milliárd forintos üzletet jelent évente, a bevételek nagyjából hetven társaság között oszlanak meg.

Az üzletág mérete alapján egyértelmű, hogy az a NAV-os bekötés nem fogja számottevően növelni a Varga pénzügyminiszter által emlegetett 400 milliárdos kincstári pluszbevételt. Az viszont biztos, hogy lesznek, akik éppen ezen a késői fehérítési terven tudnak ismét profitálni.

Budapesten 2000-2100 között van a közterületi parkolóautomaták száma. Ehhez jönnek a vidéki cégek utcai automatái, valamint a zárt parkolók pénzszedő gépei. A NAV-os bekötéskor ezeket mind az italautomatáknál kifejlesztett eszközhöz hasonló egységgel kell felszerelni. A parkolási biznisz – bár politikai szálai miatt nagyobb teret kapott a sajtóban – kisebb falat az online kapcsolat létrehozásában közreműködő cégeknek, mint bármelyik korábbi bekötési akció. Ital- és kávéautomatákból például jóval több lehet szerte az országban, mint parkolóautomata. A szabályozás előtt a 30 ezret is meghaladta a számuk, a NAV-os bekötés után végül 26-27 ezer maradt a piacon.

A NAV és a gépek online kapcsolata úgy jön létre, hogy az automatákba beépítenek egy úgynevezett automata felügyeleti egységet, egy kis dobozt, ami folyamatosan és valós időben továbbítja a forgalmi adatokat. A felügyelet költségeit persze meg kell fizetni. Az italautomaták tulajdonosainak a 2018 nyári bevezetés óta havi 6350 forint hatósági díjat kell pluszban kigazdálkodniuk minden egyes automata bevételéből.

Ahogy korábban,  úgy most a parkolóautomaták esetében is Varga tárcája fogja meghatározni, hogy az automata felügyeleti egység gyártójának, illetve az eszköznek magának milyen feltételeknek kell megfelelnie, azaz ki és milyen eszközzel pályázhat a megbízásra. Úgy tudjuk, hogy a parkolási automaták felügyeleti egységével kapcsolatban már meg is történtek az első ajánlatkérések.

Fontos megemlíteni, hogy az italautomaták bekötéséhez szükséges eszközök fejlesztése, a rendszer kiépítése legalább 2,5 milliárd forintjába került a költségvetésnek. A feladattal megbízott Magyar Postának csak többszöri csúszással sikerült létrehoznia a működőképes rendszert. És tovább drágította a gazdaságfehérítési projektet, hogy 3,2 milliárd forintot támogatásként osztottak szét a piac cégeinek, hogy abból fedezzék a darabonként 120 ezer forintba kerülő egységek árát. Forrásaink szerint az italos automatákra kifejlesztett felügyeleti egység technikailag lényegében teljesen megfelel a parkolóautomaták számára is, ezért nem lenne meglepetés, ha a korábbi projektekben szereplő cégek felbukkannának az újabb üzletben is.

A korábbi NAV-os bekötéseknél a legnagyobb nyertes Garancsi István, Orbán Viktor barátjának érdekeltsége volt. A Mobil Adat Kft. szállíthatta az online kapcsolathoz szükséges SIM-kártyás egységek nagy részét. A hatósági áras szolgáltatások kikalkulálásában a minisztérium olyan nagylelkű volt a céggel, hogy abból Garancsi a többségi tulajdonosként havi 40-50 millió forintos jövedelemnek megfelelő osztalékot tudott kivenni az utóbbi években.

Jó üzletet jelentett a NAV-felügyelet kiépítése a Hunguard Kft.-nek is, amely Rogán Antal propagandaminiszter üzlettársainak érdekeltsége. Rogán két feltalálótársa, Csík Balázs és Lengyel Csaba sokat köszönhetnek az állami üzleteknek, amelyek az elmúlt időszakban többször másfél milliárdos éves forgalmat generáltak a cégnek. A Hunguard adott ki tanúsítványt az italautomaták felügyeleti egységéhez is.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.