Az ellenzék arra számít, hogy január 3-án határozatképes lesz az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés, és azon napirendre kerülhetnek az Országgyűlés idei utolsó ülésén, valamint a közmédia székháza előtti tüntetésen történt események.
A parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok képviselői pénteken közösen tartottak sajtótájékoztatót a házbizottság rendkívüli ülésről határozó döntéséről. Ezen Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője kijelentette:
Burány Sándor úgy fogalmazott, a parlamentben az elmúlt időszakban történt „tűrhetetlen jogsértésekkel” kívánnak foglalkozni. Az ellenzék ennek érdekében két határozati javaslatot tárgyalna, amelyek kimondanák, hogy jogellenesen vezették a Ház december 12-i ülését, továbbá azt is, hogy december 16-án és 17-én megsértették a képviselők mentelmi jogát az MTVA székházánál, amikor biztonsági őrök fizikailag bántalmazták a politikusokat.
Vadai Ágnes, a DK képviselője kijelentette, az ellenzék valamennyi parlamenti eszközt igénybe vesz álláspontja kifejtésére. Példaként említette erre, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságnak is foglalkoznia kell azzal, hogy a közmédia épületénél az államhatalom képviselőit, rendőröket és mentősöket is akadályoztak a munkavégzésben.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP politikusa úgy fogalmazott, remélik, a kormánypárti képviselők nem maradnak gyáván távol a rendkívüli üléstől, így az nem válik határozatképtelenné.
A jobbikos Farkas Gergely emlékeztetett, pártja azért is támogatta a Ház rendkívüli ülésének összehívását, mert Kövér László hosszú ideje távol marad a házbizottsági ülésektől, így azokon nem lehet érdemi vitát folytatni az ülésteremben történtekről.
Kiemelte továbbá, minden parlamenten kívüli eszközt is támogatnak annak érdekében, hogy az emberek hangot tudjanak adni a rabszolgatörvénnyel és a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek.
Csárdi Antal, az LMP képviselője szintén úgy vélekedetett, hogy a rabszolgatörvény tárgyalása és elfogadása sem volt jogszerű, így az ellen minden parlamenti és azon kívüli eszközt fel kell használni.
A tájékoztatón Burány Sándor tűrhetetlennek nevezte, hogy a hatalom, mint mondta, az éj leple alatt, gyáván eltávolította Nagy Imre Országház épületéhez közel álló szobrát. Úgy fogalmazott, erről végső soron az a miniszterelnök döntött, aki politikai karrierjét Nagy Imre újratemetésének köszönheti. Bangóné Borbély Ildikó szintén elítélte a szobor elmozdítását.
Ezzel most ismét leleplezte magát az elnyomó hatalom, amely csak politikai ugródeszkának használta Nagy Imrét és mártírtársait.
(MTI)
