Ítéletet hirdetett a Miskolci Törvényszék másodfokú tanácsa annak a csernelyi négytagú bandának az ügyében, akiket az elsőfokon eljáró Ózdi Járásbíróság felmentett a zsarolás és kényszermunka vádja alól.
O. Attila és neje valamint két társuk kihasználták az általuk jól ismert anya és lánya nehéz helyzetét. Miután hozzájuk költöztek elvették tőlük minden jövedelmüket, éheztették és munkára kényszerítették őket. Havonta 1-1 kg cukorral és liszttel láttak el, és ételhulladékokat etettek velük. de olyan is előfordult, hogy télen, a fűtetlen pincében kellett lakniuk.
Az elsőfokú bíróság felmentette a bandát a zsarolás és kényszermunka vádja alól azzal az indokkal, hogy az ügyészség nem bizonyította kellően a bűnösségüket. A lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható volt, hogy a két nő 2012 év elejétől csaknem két évig élt a csernelyi házban. Ezen időszak alatt teljes jövedelmüket átadták a vádlottaknak, elvégezték a ház körüli munkákat, melynek fejében lakhatást, élelmet, tűzifát és néhány ezer forintot kaptak. Nem nyert azonban bizonyítást, hogy a O. Attila és társai bármikor is munkára kényszerítették volna őket.
Az ítélet ellen az ügyészség a vádlottak bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása, míg a vádlottak bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.
A törvényszék egyetértett azzal, hogy zsarolás és kényszermunka elkövetésében a házaspár bűnössége nem állapítható meg. Ugyanakkor más bűncselekmény elkövetésében megállapítható volt a bűnösségük. A nőket arra kényszeríttették, hogy akaratuk ellenére menjenek el és kössenek meg egy olyan 24 havi hűségidős mobiltelefon-előfizetést, valamint gépjármű adásvételi szerződést, melyet valójában nem akartak.
A törvényszék végül személyi szabadság megsértése miatt mondta ki bűnösnek őket. Az I. rendű vádlottat 1 év, míg a II. rendű vádlottat 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melyek végrehajtását felfüggesztette. A III. és IV. rendű vádlottak esetében pedig helybenhagyták az elsőfokú bíróság döntését.
Az ítélet a III. és a IV. rendű vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett. Az ügyész, valamint az I. és II. rendű vádlottak, védőjükkel együtt 3 nap gondolkodási időt tartottak fenn.
