Két év letöltendő börtönre ítélte szerdán a romagyilkosságok koronatanúját a Fővárosi Törvényszék. Ez azt jelenti, hogy a korábban felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott F.-né Ny. Évának a mostani döntés értelmében mégiscsak börtönbe kell vonulnia.
Az asszonyt évekkel ezelőtt hallgatták ki tanúként a Budapest Környéki Törvényszéken a romagyilkosságok elsőfokú büntetőperében. A nő többször is hamis tanúvallomást tett a büntetőperben az elsőfokú bíróságon, annak ellenére, hogy annak törvényi következményeire a bíró nyomatékosan figyelmeztette. Ezek után a bíró 2014-ben feljelentette a nőt. Az ügyészség 2016 őszén emelt vádat az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban elkövetett hamis tanúzás miatt.
A F.-né elismerte a bűnösségét, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az alapügyben kényszer, fenyegetés hatására tett vallomást, féltette gyermeke és saját életét.
Pesti Központi Kerületi Bíróság idén áprilisban három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság szerdán kihirdetett jogerős ítéletében mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, így a terheltet két év letöltendő börtönre ítélte.
A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az első fokon megállapított tényállást, valamint annak jogi minősítését egyik fél sem támadta meg, ezért a most eljáró tanácsnak azt kellett mérlegelnie, hogy az enyhítő és súlyosító körülményekkel arányban áll-e a korábban kiszabott büntetés.
A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa szerint az alap-bűncselekmény kiemelt tárgyi súlya olyan mértékű, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, azaz arra, hogy a jövőben akár a nőt, akár mást hasonló bűncselekmény elkövetésétől visszatartson, valamint az igazságszolgáltatásba vetett hit megőrzését elősegítse.
Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, s a ténybeli beismerő vallomását enyhítő körülményként figyelembe véve látott lehetőséget arra, hogy méltányosságból a terhelt – büntetése fele részének letöltése után – feltételes szabadságra bocsátható legyen.
A romagyilkosságokként ismertté vált bűncselekmény-sorozatban kilenc helyszínen fegyveres, Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre romák otthonai ellen 2008-2009-ben. Hat embert, köztük egy gyermeket megöltek, öt áldozat megsérült, összesen ötvenöt ember testi épsége került veszélybe. A büntetőperben három vádlottat 2016-ban tényleges életfogytiglanra, egyet 2015-ben 13 évre ítéltek jogerősen a bíróságok, amelyek kimondták azt is: a támadások indítéka rasszizmus, cigányellenesség volt.
