Belföld
Victims of sexual harassment, sexual assault, sexual abuse and their supporters protest during a #MeToo march in Hollywood, California on November 12, 2017. - Several hundred women gathered in front of the Dolby Theatre in Hollywood before marching to the CNN building to hold a rally. (Photo by Mark RALSTON / AFP)

Lesújtó jelentés: a nők elleni erőszak a mindennapok része számos magyar munkahelyen

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 11. 21. 07:00

Hiánypótló jelentést készített az IDEA Intézet a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízásából a munkahelyeken tapasztalható nőkkel szembeni erőszakról és zaklatásról, valamint a „me too”-mozgalom elterjedéséről. A csaknem 40 kérdésből álló kérdőívet 651 szakszervezeti tag nő töltötte ki. A válaszok átfogó, és egyben megrázó képet festenek a női munkavállalók mindennapjairól, a nők elleni erőszakról a munkahelyeken, illetve a terület szabályozási nehézségeiről, valóságáról.

Az IDEA Intézet szerint a felmérés alapját a „me too”-aktivizmus nemzetközi és magyarországi kibontakozása adta, ami nemcsak tabukat döntött meg, hanem lehetőséget adott – többek között a hazai érdekvédelemnek is – hogy érdemben foglalkozzon a nők elleni erőszakkal, zaklatással a munkahelyeken. A szervezet nemcsak azt vizsgálta, hogy mennyire ismerik a nők, szakszervezetek női tagjai a „me too”-mozgalmat, hanem olyan kérdésekre is keresték a válaszokat, mint például, hogyan ítélik meg a szakszervezetek teljesítményét ezen a területen, miként azonosítják a szexuális erőszakot és a zaklatást. Mit tesznek szakszervezeti tag nők, ha erőszakot vagy bántalmazást tapasztalnak, vagy éppen átélnek, mennyire ismerik a hatályos jogi környezetet? Továbbá 2018. októberében készült kutatás külön kérdésekben foglalkozott a munkavégzés közbeni tapasztalt bántalmazás problémájával is.

A munkavállalóknak feltett kérdések első csoportja arra kereste a választ eljutott-e hozzájuk Sárosdi Lilla „ügye”, segített-e munkahelyi helyzetükön a „me too”, illetve mindezek hatására hasznosnak látnák-e több nő részvételét a hazai közéletben.

Sárosdi Lilla elárulta zaklatója nevét
Az elmúlt napok történései után egyre nagyobbnak érezte a nyomást.

A válaszadók több mint a háromnegyede (76 százalék) ismerte a magyar „me too” ügyet kirobbantó Marton-botrányt.

Arra a kérdésre azonban, hogy mindez segített-e munkahelyi mindennapjain a megkérdezettek 44 százaléka felelt nemmel és mindössze 8 százalék válaszolt igennel.

A metoo-mozgalom hatása annyiban azonban tetten érhető Magyarországon is, hogy a válaszadók több mint a fele (53 százalék) úgy véli mindezek okán több nőre lenne szükség a közéletben és csak 26 százalék ellenezte ezt.

Az IDEA Intézet kutatás arra is kereste a választ, hogy milyen okok állnak amögött, ha a munkavállaló úgy dönt nem jelenti a szexuális erőszakot, zaklatást. Bár a válaszadók 62 százaléka nem látott erőszakot a munkahelyén, azok közül, akik tapasztalak ilyesmit, 24 százalék nem jelentette azt, s csupán 14 százalék vette a bátorságot arra, hogy jelentse a látottakat. Rendőrséghez, hatósághoz sem fordulnak a munkavállalók

Érdekes adat, hogy a válaszadók 77 százaléka fél a negatív következményektől, 48 százalék szerint nem hinnének neki, 47 százalék hiányolja a támogató munkahelyi környezetet, 30 százalék szerint nincs elegendő információja a jelentéstételi folyamatról, míg 19 százalék korábban a munkahelyén történt nem megfelelő módon kezelt esetek tapasztalása miatt marad passzív.

Meglepő eredményeket hozott az is, hogy a magyarországi munkavállalók számára mennyire egyértelmű a szexuális erőszak, zaklatás fogalma, mely cselekményeket sorolnak be ebbe a kategóriába. A válaszok rendkívül széttartóak voltak: a szexuális szolgáltatás kérését a megkérdezettek 94 százaléka sorolta ide, a kéz rátétele a lábra 71 százalék szerint tartozik e fogalomba, míg 45 százalék szerint szexuális zaklatás a női mell bámulása is, 33 százalék szerint a szexista viccek mesélése is kimeríti e fogalmat, illetve 39 százalék szerint a nők utáni fütyülés is.

A kutatási eredményekből kiderül, hogy az egyik legfontosabb terület annak a feltérképezése volt, hogy mit tudnak a hazai munkavállalók a nők elleni erőszak jogszabályi környezetéről mind a munkahelyek világában, mind általános értelemben.

Arra a kérdésre, van-e működő szabályozás ezen a területen a munkahelyén a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni.

Sem azt nem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, sem arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel. A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri és annak is csak egy részét a válaszadók 41 százaléka, míg mindössze 13 százalék számolt be arról, hogy átfogóan ismeri a hatályos jogszabályokat.

A kutatási válaszokból az is szembetűnő, hogy a meglévő munkahelyi programok ezen a területen rendkívül ritkák. A válaszadók mindössze 4 százaléka tudott ilyenről saját munkahelyén. Leginkább érzékenyítő képzéseket várnának (34 százalék), illetve több szakember (13 százalék) és több biztonság (17 százalék) jelenlétét a munkahelyeken.

Nem mellékes, hogy a kutatási kérdések a szakszervezetekre is fókuszáltak. Arra is választ kerestek, hogyan értékelik a megkérdezettek az érdekvédelem teljesítményét ezen a területen, illetve rendelkeznek-e ismeretekkel arról milyen lépések, kezdeményezések, akciók köthetők a szakszervezetekhez a nők elleni erőszak területén.

A válaszadók mindössze 16 százaléka elégedett maradéktalanul a hazai szakszervezetek ezen a területen végzett munkájával, míg az inkább elégedetlenek aránya 29 százaléknyi, 14 százalék pedig elégedetlen az itt végzett szakszervezeti munkával.

Arra kérdésre azonban, amely arra kereste a választ, hogy egészen pontosan mit is tettek le az asztalra a magyar szakszervezetek ezen a területen teljes a tanácstalanság: a válaszadók 80 százaléka nem tud megnevezni semmit.

Annyit most biztosan, hogy csütörtökön konferenciát rendeznek a témában, amelyen e kutatást is bemutatják.

Az IDEA Intézet összefoglalásképpen megjegyezte, hogy az alapoktól kezdődő építkezésre van szükség a területen. Nemcsak a meglévő munkahelyi szabályozás bemutatására és megismertetésére van szükség, hanem a szélesebb törvényi, jogszabályi kereteket is szükséges felvázolni a munkavállalók számára. Mint írták, mindenképpen hasznos lehet ezért, ha szórólapokon, szakszervezeti honlapokon, képzéseken mutatják be a szakszervezetek a jogi és intézményi hátterét a kérdéskörnek és persze a munkavállaló jogait és lehetőségeit ezen a területen is. Hozzátették, érdemes érzékenyítő kurzusokat szervezni a munkahelyeken célzottan a felsővezetők számára, valamint az újonnan belépő munkatársaknak.

Kiemelt képünkön Szexuális zaklatás áldozatai és az ő támogatóik tüntetnek Hollywoodban. Fotó: by Mark Ralston / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

GelÈnes, 2009. febru·r 5.
A gelÈnesi FlÛrika JÛzsef f·skamr·jukban felv·gja a NyÌrerdı Zrt. v·mosatyai telephelyÈrıl kapott f·t. A NyÌrerdı Zrt. 6000 kˆbmÈter t¸zelıt k¸lˆnÌt el szoci·lis cÈlra. GelÈnesen tÌz csal·d kapott 34 kˆbmÈter f·t, a havonta kiutalt 6-8000 forint lak·sfenntart·si t·mogat·s helyett. Ezen a tÈlen 16 ember halt meg kih˚lÈs miatt Szabolcs-Szatm·r-Bereg megyÈben.
MTI FotÛ: Bal·zs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.