Belföld
San José, 2016. február 1.
A zikavírust terjesztõ egyiptomi csípõszúnyog (Aedes aegypti) egyik példánya a Costa Rica-i San Joséban 2016. január 31-én, egy nappal az elõtt, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a zikaláz miatt. (MTI/EPA/Jeffrey Arguedas)

Még egy magyar áldozata van a nyugat-nílusi láznak

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 09. 10. 12:34

Korábban a témában:

Még egy ember meghalt nyugat-nílusi lázban Magyarországon – írta a hvg.hu. Korábban augusztus végén derült ki, hogy már négy ember meghalt a délről érkező szúnyogok által terjesztett betegségben, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legutóbbi, pénteki jelentéséből azonban az derül ki, hogy augusztus 31. és szeptember 6-a között még egy halálesetet jelentettek Magyarországról a betegséggel összefüggésben. Szerbiában eközben öten, Görögországban pedig ketten haltak meg a kórtól.

Bár korábban Olaszországból, Romániából és Görögországból is több megbetegedést jelentettek, mint Magyarországról, a jelentés szerint most a vizsgált egy hétben Magyarországon betegedtek meg a legtöbben a vírustól, összesen 38-an.

A nem EU-tag Szerbiában még ennél is rosszabb a helyzet, ott 49 megbetegedést jelentettek.

A jelentés szerint emellett Magyarországon is érinti a járvány a lóféléket is.

Az ÁNTSZ korábbi közlése szerint a nyugat-nílusi vírus 50 éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10-40 körüli fertőzött. A vírust a fertőző madarak hozzák be, de a szúnyogok terjesztik, az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg.

A betegség 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek, a fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom-, ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet. Az emberek az esetek többségében 3 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat.

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák is még fejlesztés alatt állnak, így a leginkább a szúnyogcsípések elkerülésével lehet ellene védekezni.

Kiemelt kép: (MTI/EPA/Jeffrey Arguedas)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.