Belföld
owner caressing gently her dog

Magyar kutyatár: főleg fiatalok, diplomások és fővárosiak választanak menhelyi társat

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2018. 08. 22. 10:23

Magyarországon az emberek 36 százaléka lakik kutyás háztartásban, és a jó hír, hogy nagyon szeretjük is őket: a magyarok 87 százaléka elvárja egy felelős gazditól, hogy családtagként tekintsen a kutyájára – derült ki a Cofidis országos reprezentatív kutatásából, melyet a Kutyaszemmel elnevezésű új társadalmi felelősségvállalási programjának megalapozásához készített.
Korábban a témában:

A magyar lakosság 36 százaléka tart otthon legalább egy kutyát, állapította meg a Kutyaszemmel program országos reprezentatív kutatása. Ez számokra vetítve azt jelenti, hogy közel 3 millió kutya él gazdival Magyarországon. 2017-ben a Statista közreadott egy kutatást az európai uniós országok kutyatartási szokásairól és a kutyák számáról. A nemzetközi statisztikából kiderült, hogy Románia áll a lista élén, ahol az ország lakosságának 46%-a tart otthon kutyát, és Ausztria kullog a sor végén, ahol csupán 12 százalék az arány. Magyarország 33 százalékkal a lista elején foglal helyet.

A válaszokból az is kiderült, hogy a kutyás háztartások lényegesen gyakoribbak a községekben (49 százalék), mint a városokban (33 százalék), különösen Budapesten (22 százalék). Ennek oka, hogy még mindig szívesebben tartanak az emberek inkább kertes házban kutyát. Mindemellett a megfelelő kutya kiválasztásával és a kellő gondoskodással egy lakásban tartott eb is teljes életet élhet, tehát nem a kertben tartás a legmeghatározóbb szempont kedvencünk számára, hanem például saját életkorunk, életmódunk és mindennapi szokásaink, amelyek jelentős kihatással vannak a háziállat életére és jóllétére. Érdekesség, hogy a diplomások (26 százalék) és a legnagyobb jövedelműek (32 százalék) tulajdonában az átlagosnál ritkábban, míg a középkorúak körében pedig gyakrabban van kutya (43 százalék). Ugyanakkor

a menhelyi örökbefogadás a lakosság közel egyötödénél népszerű, különösen a 18-29 év közöttiek, a diplomások és a budapestiek körében, illetve azoknál, akiknek nincs kutyájuk. 

A fenti számok tükrében látszik, hogy sok a kutya a magyar háztartásokban, de vajon jó dolguk van a magyar négylábúaknak? Mennyire vagyunk felelős kutyatartók? A Cofidis Hitel Monitor januári, kutyás tematikájú felmérése korábban arról számolt be, hogy a magyarok elsősorban azt várják el egy felelős kutyatartótól, hogy a gazdi családtagként tekintsen a kutyára (87 százalék) és odafigyeljen a négylábú fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire is. Emellett a napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős tényezőként szerepeltek az emberek szempontjai között.

Bár sokan várják el egy gazdától, hogy felelősséggel gondoskodjon a kutyájáról, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a magyar társadalomnak még van hova fejlődnie a nyugati, de még a fejlődő közép-európai országokhoz képest is. Fontos lenne megtanítanunk, hogy a kutya is egy élőlény egyedi szükségletekkel, igényekkel, akivel foglalkoznunk kell, akire időt kell szánnunk. A kutyák többsége genetikailag munkakutya, tehát igényli, hogy foglalkozzanak vele, fárasszák le. A legtöbb problémás kutya viselkedése (túlzottan és gyakran ugat, ugrál, odakap, szökik), pontosan ebből adódik, és ez a leggyakoribb ok, ami miatt megválnak tőle. Holott kisebb belefektetett munkával könnyen lehetne a helyzetet orvosolni

– mondta el Wieden Krisztina, a Hangya Közösség képviselője, állatvédő.

A kutatás megrendelője, a Cofidis Magyarország 2018 őszétől Kutyaszemmel néven egy átfogó, a kutyák jóllétét célzó szemléletformáló és edukációs programmal kívánja támogatni a felelős kutyatartás ügyét, és olyan társadalmi felelősségvállalási programot indít, mely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.