Belföld

Új polgári perrendtartás perek, polgárok nélkül

Szegény- és ügyvédellenes az új törvény, amely gyakorlatilag pénzkérdéssé tette a jogérvényesítést.

A 168 Óra szerint idén a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb polgári peres kereset érkezett a bíróságokra. A befejezettként elkönyvelt ügyek több mint a harmadánál a bíróságok – formai hibák miatt – elutasították a perindítást is, az arány pedig tovább romolhat, mert a kérelmek többségében még nem járt le a három hónapos visszautasítási határidő.

Az új Polgári perrendtartás (Pp.) bevezetésétől a gyorsabb ügyintézést várták, de a jogászok általános meggyőződése, hogy a perindítás elé gördített akadályok az emberek jogérvényesítéshez és tisztességes bírói eljáráshoz fűződő jogát veszélyeztetik.

Vége a perek elhúzásának, jön az új polgári perrendtartás
A kormány elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Az új törvény úgynevezett osztott perszerkezetet hozott létre. Ennek lényege, hogy az előkészítő, perfelvételi szakaszban írásban kell kommunikálni a bírósággal.

A felperesnek egy húszoldalas, igen bonyolult kérdőív kitöltésével előre közölnie kell, mit és milyen indokokkal szeretne elérni. Az alperesnek a kereset ismeretében 45 napja van, hogy szintén kérdőíves módszerrel válaszoljon.

Ez után – ha a bíró nem utasítja vissza a keresetet – a perfelvételi tárgyalás következik, ez az utolsó alkalom, hogy a felek előadják a bizonyítékaikat, érveiket. Amikor ez megtörtént, a bíró nyomban elkezdheti az érdemi szakaszt, akár határozatot is hozhat.

Kadlót Erzsébet ügyvéd szerint ez azt jelenti, hogy

úgy kell beadni a keresetet, és a perfelvételi tárgyaláson úgy kell megtenni a nyilatkozatokat, mintha minden lehetséges bizonyítékkal tisztában lennénk. (…) De egy tanúbizonyítás kimenetelével vajon hogyan lehet előre tisztában lenni?

Ezt az elvárást csak az „életből felmentett” jogalkotó találhatta ki.

A törvény ráadásul a peres fél érdekével ellentétes cselekedetet is elvár, amikor bevezeti a „feltárási kötelezettséget”, életszerűtlen és Kadlót Erzsébet szerint sérti a rendelkezési elvet, amely minden polgári eljárás veleje.

Magyar György ügyvéd szintén úgy véli, az előkészítő szakaszban ítéletképes érveléssel előállni lehetetlen, mert az ügyvédeknek előre tudniuk kellene számos olyan tényt, ami korábban is csak a perben derült ki. Nem ismerik az alperes védekezését, de már meg kellene nevezni a szakértőket, ha pedig a felperes minden kártyáját előre kiteríti, az óriási előny az ellenérdekű félnek.

Pénzkérdés a jogérvényesítés? Igen

A perfelvételi szakasz olyan bonyolult, hogy sokan hiába akarnak ügyvédhez fordulni, sok iroda nem fogad el megbízást. A jogszabály életbe lépése óta a bírák különféle hibákra hivatkozva alig fogadnak be keresetet.

Az Országos Bírósági Hivatal júniusi közlése szerint 2018. január 1. és április 30. között 30 százalékkal csökkent a benyújtott keresetek száma a tavalyi adatokhoz képest. A 25 888 ügyből 6893 már be is fejeződött, közülük 2892 visszautasítással.

Kadlót Erzsébet szerint a törvényhozó nem sorolta fel tételesen a perakadályokat, így kiszolgáltatott ügyfelet és ügyvédet is bírónak, a tömeges visszautasítás csak látszattevékenység, nem is bírói munka ilyen döntéseket meghozni.

A tömeges visszautasítás ugyanakkor javítja a statisztikát, döntéssel járó munkát nem végeznek a bíróság, mégis lezárt ügyként kezeli a visszautasítást, a javított keresettel új ügyet nyit. Ráadásul a visszautasításnak nagy ára van.

A perköltség a felperes által követelt összeg hat százaléka, amelynek tizede elvész a visszautasítással. Akár többször is, pedig magas perértéknél egy-egy visszautasítással a bíróság akár 150 ezer forintot is kasszírozhat.

Érthető, hogy az ügyvédek immár ódzkodnak a polgári perektől, hiszen a visszautasítással járó büntetést az ügyfél általában nem hajlandó kifizetni. Az irodák ezért lassan inkább eleve beszámítják a honoráriumba a majdani büntetéseket is. Egy kispénzű embernek így egyre nehezebb pereskedni, a jogérvényesítéshez, a tisztességes bírói eljáráshoz fűződő jog nagyjából pénzkérdéssé vált.

A 168 Óra emlékeztet arra, hogy eddig 512-en (főleg jogászok) írták alá azt a petíciót, amely a Polgári perrendtartás azonnali hatályon kívül helyezését követeli, mert a törvény szegény- és ügyvédellenes, akadályozza a tisztességes eljárást, önkényes bírósági döntéseket generál. A 24.hu-nak egy főleg devizahiteles perekből ismert ügyvéd azt mondta, inkább nyugdíjba ment, nem vállal polgári pereket.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik