Belföld

Pótfelvételi? De hogyan válasszunk? (x)

Elérkezett az egyetemi és főiskolai pótfelvételik időszaka, ami igen nagy kihívás azok számára, akik nem jelentkeztek, vagy egyetlen általuk megjelölt szakra sem nyertek felvételt a normál felvételi eljárásban. A Pécsiközgáz felvételivel foglalkozó munkatársai segítségével összeállítottuk, hogy mit érdemes ilyenkor mérlegelni a döntés során.

Egy biztos: mindenképp érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a felvételiző ilyenkor már látja, hogy milyen lehetőségei vannak és hogy mi az, amin elcsúszott a korábbi jelentkezés. Az egyik jó taktika, hogy amennyiben a korábbiakban csak fővárosi képzéseket jelölt meg, akkor nézzen körül a vidéki egyetemek által indított szakok között is, mivel ott nagy általánosságban az alacsonyabb ponthatároknak köszönhetően könnyebb lehet a bejutás.

A másik, amit mindenképp mérlegelni kell, hogy azok közül a szakok közül, amelyek érdekelhetik a felvételizőt, melyikre van a legnagyobb esélye bekerülni. Ilyenkor már pontosan láthatják, hogy hol milyen magas pontszámmal lehet számolni, ezek alapján pedig már viszonylag könnyű biztosra menni.

Fontos megjegyezni, hogy a pótfelvételi eljárásban csak egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen szakját jelölheti meg a felvételiző, és csak önköltséges finanszírozási formában induló szakokra lehet jelentkezni (néhány kivétellel). Sokakban éppen ezért jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mégis mennyi idő alatt térül meg az anyagi befektetés?

Példaként a Pécsiközgáz gazdasági alapszakjait vettük alapul, ahol egy félév 260 ezer forintba kerül és átlagban a végzett hallgatók fele azonnal munkába áll a végzést követően a DPR 2016 kutatás alapján. A számítás könnyítése érdekében a 7 féléves képzési időt három évre kerekítettük és feltettük, hogy a végzett hallgató havonta 100 ezer forintnyi többletjövedelemre tesz szert ahhoz képest, mintha diploma nélkül kezdené meg pályáját. A jövőbeli pénzáramlásokat pedig a jelenlegi és a középtávon várható jegybanki kamatláb figyelembe vételével 2%-ban rögzítettük.

A táblázat alapján látható, hogy az alapképzés után azonnal munkába állva a diplomára fordított összeg havi többletjövedelmek formájában két év alatt térül meg (a befektetés nettó jelenértéke ekkor válik pozitívvá), a diploma továbbá a nyugdíjig közel 34 millió forintnyi többletjövedelmet eredményezhet (jelenértéken).

Amennyiben a hallgató nem csak alapképzést, hanem mesterképzést is elvégez, ez a szám jelentősen megugorhat, hiszen egyrészt a mesterképzést már túlnyomórészt állami finanszírozás mellett teljesíthetik a hallgatók, és természetesen jóval magasabb fizetési elvárásokkal indulhatnak el a munkaerőpiacon. A cikk folytatásáért látogasson el a Pécsiközgáz oldalára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik