Belföld
Budapest, 2011. december 14.
Justitia szobra az aulában, a Legfelsõbb Bíróság épületében, Budapesten. A kormány által átalakított bírósági rendszerben a Legfelsõbb Bíróság megváltozott jogkörökkel, Kúria néven folytatja tevékenységét 2012. január 1-jétõl.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A cégek szerint rossz helyzetben van a magyar bíróságok függetlensége

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 05. 28. 16:12

Korábban a témában:

Eltérően ítéli meg a bíróságok függetlenségét Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra; friss felmérések szerint a cégek képviselői jelentősen rosszabbnak látják a helyzetet, mint az állampolgárok – derült ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett jelentéséből.

Magyarországon a 28 tagország közül az állampolgárok a 11., a vállalatok pedig a 6. legrosszabbra értékelték a bíróságok függetlenségét.

A lakosság megítélése szerint Magyarország két helyet lépett előre az előző jelentéshez képest: tavaly 20. volt, idén pedig a 18. helyre került. A cégek esetében viszont fordítva történt, a tavalyi 22. helyezés után Magyarország most a 23. helyre került.

Az eredménytábla összehasonlító áttekintést ad az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés számos táblázatot tartalmaz, és különböző szempontok szerint veti össze az egyes országok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett és elintézetlen ügyek mennyiségét, valamint az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.

Utóbbi szempontcsoportba tartozik a bírói függetlenség országon belüli megítélése, de itt lényeges különbség van a lakosság és a cégvezetők véleménye között. Az igazságszolgáltatás függetlenségének mértékét egzakt módon nem lehet számszerűsíteni, így ezt a rangsort a közvélemény-kutatások alapján állították fel.

A bíróságok függetlensége a lakosság és a cégek szerint is leginkább a kormányzat, a politikusok, valamint a gazdasági csoportok részéről érkező nyomásgyakorlás miatt sérül.

Az elsőfokú ítéletek meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyek terén az 5., a polgári és a kereskedelmi ügyekben a 10. helyre került.

A pénzmosással kapcsolatos eljárások a vizsgált államok közül továbbra is Magyarországon húzódtak átlagosan legtovább,

noha a helyzet 2016-ra rendkívül sokat javult az előző évhez képest.

Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány valamivel 100 százalék felett van, vagyis a bíróságok több ügyben jutnak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezik.

A függőben lévő eljárások számát száz főre vetítve értékelte a brüsszeli testület. Száz magyarra vetítve valamivel 1 fölött van az elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ami a 4. legjobb eredmény.

A szakértők ezeken kívül áttekintést nyújtottak róla, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírósági kommunikációban, és ebben Magyarország viszonylag jól teljesített, valamint arról is, hogy az egyes országok mennyit költenek igazságszolgáltatási rendszereikre.

Magyarország egy főre vetítve valamivel kevesebb mint 50 eurót költött, és ezzel hátulról 6. a sorban, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva azonban Magyarország fordítja az ötödik legtöbb pénzt a bíróságokra; a GDP mintegy 0,4 százalékát teszi ki az igazságszolgáltatás finanszírozása.

A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint csaknem 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően Magyarország a középmezőnyben van, 100 ezer emberre nagyjából 110 jutott.

(MTI)

Kiemelt kép: Justitia szobra a Legfelsőbb Bíróság épületében, Budapesten., MTI/Szigetváry Zsolt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.