Belföld választás 2018

Orbán: ne higgye senki, hogy zsebben a győzelem

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2018. 04. 06. 18:27

Kis incidens után harcias, de a végén egységet kérő beszédet mondott a miniszterelnök a Fidesz kampányzáróján.
Korábban a témában:

Vasárnap késő este megtudja az ország, hogy szimpla vagy kétharmados többséggel nyerte-e a Fidesz-KDNP a választást, vagy esetleg bejön a közvélemény-kutatók mohácsa, és az ellenzéknek sikerült többséget szereznie. Addig azonban nagy feladat áll a pártok előtt: le kéne valahogy elegánsan zárni ezt a végtelen hosszúra nyúlt, embert próbáló kampányt.

Amíg a pártok többsége a fővárosra koncentrálja eseményeit, addig a Fidesz és a KDNP vezére/vezérkara úgy határozott, hogy Orbán stabilan jobboldali szülővárosában, Székesfehérváron gyűlik egybe szimpatizánsaival.

Ki is kérték péntek délután 5-től a Városház teret a rendőrségtől, ahol a miniszterelnök is megjelent cirka 5000 ember előtt. Egyetlen incidens szakította meg a kormánypárti idillt, amikor a Nem Adom a Házamat nevű csoport öt aktivistája citromsárga mellényben, a Fideszt támadó táblákkal megjelent a gyülekezés elején. Miután több nyugdíjast agresszivitásig hergeltek, megjelentek a Valton Security emberei, akik szoft erőszakkal kitolták a tér legszélére a devizakárosultakat. Eközben egy bekeményedett Fidesz-szimpatizáns a táblájukat is eltörte.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Bédekker Fidesz-módra

Ez nem törte meg, hanem megerősítette a tábort, ami az egy óráig hallgatott hazai popzene után teli torokból énekelt Himnusszal fordult rá az eseményre. Vargha Tamás, a Fidesz fehérvári képviselője és jelöltje, akinek a képével – pár DK-s plakát mellett – tele volt a tér, történelemleckével kezdett, elmesélte a város történetét, csak a legendás hadi utat hagyta ki, pedig azon vonul a kormánypárt évek óta. Aztán jött a muszlimozás, a ciszterci templom helyén egykor minaret állt, de megmaradtunk, mert volt és van hit és akarat. A kurta beszéd farka az volt, hogy nem fogják hagyni elveszni Szent István örökségét.

Taps, dalbetét következett, ahol nem Bajkai István adta kivételesen a kíséretet. A Hazám, hazám, te mindenem… sorai után Vargha Cser-Palkovics András polgármestert is színpadra szólította. Akkor szokott szerinte megtelni a tér, ha történelmi megemlékezések vagy bajnokcsapatok ünneplése történik. Itt kiemelte a győzelem szót, úgy tűnik, erre készül a Fidesz. Folytatta a bédekker jellegű szöveget, bemutatta a város nevezetességeit, amiket persze csak a vasárnapi választáson lehet megőrizni. „Székesfehérvár kormányzattól annyi fejlesztési támogatást még nem kapott, mint ettől a kormánytól” – hálálkodott Cser-Palkovics. Kiemelte, hogy 18,5 milliárd forint adósságot vállalt át az állam, fejlesztések valósultak meg (nyugati elkerülő, kórházépítés stb.). És elejtette, hogy a Modern Városok Programot a közepes és kisvárosokra, községekre is kiterjesztheti a kormány később.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A többi párt jelöltjére panaszkodott, akik szerinte csak átszaladtak a városon, hetek óta nem jártak itt vagy ha ide is jöttek, elbújtak. Nem tudni, arra gondolt-e, hogy Orbán Viktor innen ingázik-e nap mint nap munkába, vagy heti többször beszédet mondott-e a Városház téren. Idézett egy belga politikust, aki szerint állítólag túl sok a mosolygós ember és kereszt ebben a városban, mire páran hangosan fújoltak a tömegből. Márpedig Cser-Palkovics még több mosolygós embert (és talán még több keresztet is) akar látni a városban és az országban is.

Újabb nóta után pedig jött a szupersztár, Orbán Viktor. „Jó újra itthon, jó újra látni önöket” – köszönt be, majd kijelentette, a rendezvényt kampányzárónak hívják, de eszük ágában sincs ma lezárni a kampányt. „Egy utolsó nagy hajrát akarunk indítani”, mert a választás mindig a végén dől el, nem szabad lazsálni. Kedves politikai filozófusát, Rocky Balboát idézve közölte: „mindig a végén van vége”. Felidézte a keserű pirulát: szombaton és hétfőn is többen voltak párszor, de vasárnap nem. „Ezt a leckét kaptuk 2002-ben” – mondta, hozzátéve, hogy csak a reménytelen eset nem tanul a hibájából.

Ők nem reménytelenek, hisz már a második ciklusukat zárják le.

Sokan azt gondolhatják szerinte, hogy a kampány nem számít a kormányzatnak. Hiába viselte jól az ország gondját valaki, ez másképpen van. A magyar mindig mániákusan a jövőbe tekint, azt nézi, mit várhat a vezetőitől. „Mi sohasem árultunk zsákbamacskát, most sem tesszük” – tromfolt rá önmagára. Olyan politikát vállalnak, ami rangos helyet biztosít a magyaroknak a nemzetek közösségében. „Most délután azért jöttünk össze, hogy megbeszéljük, hogyan győzünk vasárnap” – mondta optimistán, és valljuk be, realistán Orbán. Így indokolt: nyerhetetlen csatákat is megnyertek már, ahol „az ellenerők nagyobbnak és gazdagabbnak” látszottak, nagy volt az ellenszél. Talpra állították a gazdaságot (azt kihagyta, hogy a régió többi országa elhúzott közben tőlünk), hazaküldték az IMF-et, megadóztatták a bankokat, multikat, visszanyesték a rezsit, megvédték a nyugdíjakat, megállították a népvándorlás „első nagy hullámát”. Bebizonyították, hogy a keresztény kultúra és a nemzetállam létezik, megmarad, „ezek mind megnyert csaták”.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Vannak választások, amelyek nem sorsdöntőek, és vannak, amelyek azok – mondta. Az előbbin csak képviselőket, az utóbbin jövőt is választunk. Az előbbin csak négy év, az utóbbin több évtized forog kockán. A sorsdöntő választás eredményét nem lehet kijavítani, csak együtt élni a következményeivel – közölte, akár fenyegetésnek szánva ezt, akár nem. Nagy tapsot kapott arra, hogy elkergette a nemzet a szovjeteket és kommunistákat. No de most, idegen érdekekeket szolgáló ellenzéki pártokat akarnak hatalomra juttatni – folytatta, majd jött a migránsozás, kerítésbontás, brüsszelezés, ugorjunk.

Ha a kerítést megnyitják, Orbán szerint nincs visszaút, még a német kancellár se tudja a történelem kerekeit visszaforgatni.

Miért itt gyűltünk össze? – tette fel a nagy kérdést. Válasza is volt, nem azért, mert ide járt gimnáziumba. Szándékuk komolyságát, eltökéltségük szilárdságát akarták bemutatni itt, ahol ezer éve a magyarok ősi temploma állt. Itt viselni kell az ősök tekintetét, alávetni magunkat az ő mércéjüknek. Elmesélte, milyen dátumok állnak az országalmán, majd elmondta, az ősök tetteit kell továbbadni megvédeni.

Magyarország a mi hazánk, nincs másik, ezt kell megvédeni, megőrizni, mert nélküle földönfutók leszünk a nagvilágban.

Az utolsó kérdés, hogy mit kell tenni. El kell mondani mindenkinek, milyen veszély fenyegeti a hazát. Elértük azt szerinte, hogy van mit megvédeni. Sok a konfliktus, hadseregek csatáznak keleten, kereskedelmi háború fenyeget az USA és EU között, miközben bevándorlók fenyegetnek délről, Európa vezetői pedig összefogtak „egy milliárdos spekulánssal”, és embereket akarnak betelepíteni. A Fidesz egyetlen programpontját kifejtve sulykolta, majd sajnálva mondta: „cenzúra van, a videókat letörlik”. Az csak kimaradt, hogy mekkora médiatúlsúlya van a Fidesznek.

Nem mondhatom el senkinek, elmondhatom hát mindenkinek.

Így idézte a költőt, majd hozzátette, tízezer migránst akarnak betelepíteni, Vona és Gyurcsány már megállapodott az akárkivel (Brüsszel? Soros? Tunisz?). Ezen a ponton látszott a legdöbbenetesebben, mennyire nincs sok mondandója a kormánypártnak, az egész választást a migrációs kamuriogatásra akarják felhúzni Orbánék. Szerinte két jövő között választhat a nép: Soros jelöltjei vagy a Fidesz-KDNP.

Nekünk Magyarország az első, nekik Soros György és az általa kínált hatalom az első, mert pénzért és hatalomért mindenre képesek.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Orbán bezzeg nem hajlik meg mindenféle szélnek, de egyedül semmire se megy, minden képviselőre szüksége lesz majd az Országházban. Figyelmeztetett, ne higgye el senki, hogy zsebben a győzelem, nem szabad a közvélemény-kutatásoknak hinni. Ismét előszedte a fideszes toposzt, hogy a győzelem sose hullott a párt ölébe, mindig kétszer annyit kellett dolgoznia. Aki nem a Fideszre szavaz, az meg hazárdírozik.

Szerinte sok millió szavazat áll szemben sok millió dollárral.

Mindenkit arra kért, tekintsen a szívébe, lássa meg szomszédjában felebarátját. „Összeköt bennünket a szívünk, az emlékeink és a hűség a hazánkhoz” – pengetett meg tőle szokatlanul érzelmes húrokat Orbán. Ritka eset volt ez, nem a széthúzás és a fenyegetés került középpontba, hanem a csitítás. Ezt retorikai csúcspontnak is szánhatta a kormányfő, mert egy végső csatakurjantással búcsút vett a rajongóktól:

Magasba a zászlókat, fel győzelemre, hajrá Magyarország, hajrá magyarok.

(Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.