A bíróság a szervezet keresetétől részben eltérően állapította meg, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és eltiltotta a további jogsértéstől. A bíróság a teljes kiadvány megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, mert a kérdőív egy kérdéséhez kapcsolódó jogsértő tartalom nem indokolja az egész kérdőív megsemmisítését.
Viszont elégtételadás céljából kötelezte az alperest nyilatkozat kiadására, amiben kifejezi a jogsértés miatti sajnálkozását és azt az ítélet vonatkozó rendelkezésével együtt az MTI Országos Sajtószolgálat útján nyilvánosságra hozza. A bíróság mellőzte annak a felperesi kérelemnek a teljesítését, hogy az alperes a nyilvános bocsánatkérést minden háztartásba juttassa el.
A bíróság kötelezte a minisztériumot 2 millió forint sérelemdíj megfizetésére.
A Magyar Helsinki Bizottság a déli határzárral kapcsolatos 2015-ös büntetőjogi törvénymódosításait elemezve kiadott egy állásfoglalást, amiben észrevételezte, hogy a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a nemzetközi egyezményekkel. Ebben a nyilvános anyagban a szervezet úgy fogalmazott: „Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntető jogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést, csak akkor lehet »bevetni«, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el.”
A nemzeti konzultációs kérdőív kérdései sok helyen megjelentek, a kérdőívet kb. 8 millió állampolgárnak kézbesítették, illetve az interneten is elérhető volt.
A nemzeti konzultáció 5. pontban az alábbiak szerepeltek: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.” Ez alatt olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”.
A Magyar Helsinki Bizottság kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes a fentiekkel megsértette a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
