Belföld

Vádat emeltek a Teréz körúti robbantó ellen

Vádat emeltek a Teréz körúti robbantó ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken. P. Lászlót

Az elkövetőt előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette kísérletével, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntettével, valamint terrorcselekmény előkészületének bűntette miatt állítják bíróság elé.

Életfogytiglant kaphat a Teréz körúti robbantó
Napokon belül bejelenthetik a vádemelést.

A vádirat szerint a fiatal 2016. szeptember 24-én este egy robbanószerkezetet és – hogy fokozza a rombolóhatást – szögeket tartalmazó táskát tett le a földre a Teréz körúton. Ezután kivárta, míg a szokásos járőrútvonalat bejáró szolgálatban levő egyenruhás rendőrök a csomag közvetlen közelébe érnek, majd távirányítással működésbe hozta azt, hogy végezzen az egyenruhásokkal. Azt tervezte a vád szerint, hogy a robbanás után elveszi a szolgálati fegyverüket.

A robbanás ereje alkalmas volt arra, hogy az annak közvetlen közelében lévő járőrök életüket veszítsék, és a közelben tartózkodó további személyek is súlyos, akár életveszélyes sérüléseket szenvedjenek.

A járőrök a robbanás után súlyos, életveszélyes, míg egy másik ember nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A vádlott a Teréz körúti robbantás után a Belügyminisztériumnak elküldött e-mailben leírta a robbanószerkezet összetételét, valamint elkészítésének lépéseit és jelezte, hogy egy későbbi időpontban konkrét követelésekkel fog előállni. Szándéka az volt, hogy egymillió euró  készpénz kifizetésére kényszerítse a minisztériumot. Azzal fenyegetőzött, hogy amennyibenkövetelését nem teljesítik, további robbantásokat követ el.

A vádlottra végül a TEK emberei csaptak le tavaly október 19-én.

 A vádlottnak módjában állt volna tervezett cselekményének megvalósítása, mivel a birtokában lévő robbanóanyagok és gyújtószerkezetek felhasználásával olyan robbanószerkezet elkészítésére volt képes, amely több ember életének kioltására alkalmas.

– áll a vádiratban. Az ügyészség hozzátette: P. László nem szenvedett kóros elmeállapotban a robbantás idején.

Ahogy arról beszámoltunk korábban, a fiatal négy hónap hallgatás után törte meg a csendet idén február közepén. Akkor két egymást követő napon is kihallgatták.  Pár nappal később már tudni lehetett, hogy mindent részletesen beismert, Brunner Tamás, a volt ügyvédje akkor azt mondta, valószínűleg azért, mert mostanra érett meg benne a gondolat, hogy beismerő vallomást tegyen. Az apa mindvégig kitartott fia ártatlansága mellett. A fiatalembert következő hét elején körülbelül nyolc órán át kérdezték, illetve akkor  részletesen beszélt a már bevallott bűncselekményről. Elmondta egyebek mellett, hogy nem ismerte a két egyenruhást, akiket állítása szerint nem akart megölni a házilag készített szerkezettel, illetve a rendőrséggel sincs baja. Azt viszont, hogy újabb merényletre készült, tagadta. Arra a kérdésre, hogy mi motiválta, illetve, hogy mi volt a a célja, ha nem akarta megölni a két egyenruhást, nem adott választ. Következő alkalommal azonban már nem volt könnyű vele kommunikálni, nem akart beszélni. A fiatalembert két hét kihagyás után, március 8-án ismét kihallgatták. Hogy akkor mire jutottak vele, nem derült ki, csupán annyi, hogy már nem Brunner védi a továbbiakban.  

A fiatalt még tavasszal egy időre átszállították az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI), mert agresszívan viselkedett. Ekkor már új ügyvédje, Szikinger István látta el a védelmét. Májusban fejeződött be a második elmeorvosi vizsgálata, az igazságügyi orvos szakértők akkor sem találtak büntethetőséget kizáró okot. Ezután került az ügy a vádelőkészítési szakba.

P. László elleni nyomozást a főügyészség szeptember 15-én az iratismertetéssel fejezte be, ám a tervezett intézkedésekről nem nyilatkoztak. Kovács Katalin, a főügyészség helyettes szóvivője általánosságban arról tájékoztatott akkor, hogy az ügyész a nyomozás iratainak megismerését követően harminc napon belül dönt arról, hogy vádat emel, felfüggeszti vagy megszünteti a nyomozást, közvetítői eljárásra utalja az ügyet, elhalasztja a vádemelést, vagy folytatja a nyomozást. Végül majd három hónapot kellett várni a vádemelésre.

Olvasói sztorik