Belföld

Kövértől már kérdezni sem lehet

A házelnök munkahelyén adott árulkodó interjút.

Az Országgyűlés elnökét a Parlament épületében sikerült megszólaltatnia a Magyar Nemzetnek. A beszélgetést teljes terjedelmében közöljük.

– Házelnök úr, szabad egy kérdést?
– Nem.
– Köszönöm a kedvességét!

A fideszes politikust a lap a kárpátaljai magyarokat rendkívül hátrányosan érintő ukrán oktatási törvényről kérdezte volna.

Korábban Kövér László ellenzéki médiának nyilvánította a Magyar Nemzetet, a Hír TV-t és a Lánchíd Rádiót, és a Fidesz képviselőinek erősen ajánlott is, hogy ne nagyon nyilatkozzanak a fenti médiumoknak.

Kövér: tanulni kell a kiegyezésből

A Parlamentben rendezett tudományos konferencián ugyanakkor Kövér azt mondta, hogy a politikusoknak nem eldönteniük kell a kiegyezésről szóló vitát, hanem tanulniuk kell abból. Az Országgyűlés elnöke az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából az EU-ra utalva kiemelte, hogy a szuverenitás megosztására épülő modelleknek csak akkor van esélyük hosszú távon, ha képesek az érdekek optimális összehangolására, ellenkező esetben a nemzeti érdekek szétfeszítik az ilyen képződményeket.

Kövér László arra is rámutatott, hogy ha a dualizmust a végkifejlet – az első világháborús összeomlás – felől ítéljük meg, akkor magyar szempontból eredménytelen volt. Úgy fogalmazott, az I. világháborúban hatszázezer magyar veszett oda, mintegy egymillió katona tért haza a frontról, néhány hónappal később mégis sikerült megszerezniük a hatalmat a bolsevikoknak ezer terroristával.

A magyarság a kiegyezés után elvesztette önvédelmi képességét.

A dualizmusban irigyelt magyarok a rendszer szétesésekor a legerőtlenebbek voltak – tette hozzá Kövér László. A házelnök a XIX. század végi bécsi multikulturális elit és a mai Brüsszel párhuzamára célozva a nemzeti identitások lebecsülésének veszélyére hívta fel a figyelmet. A kiegyezés modernizációs kísérlete fontos eredményeket hozott a gazdasági fejlődés vagy az analfabétizmus felszámolása terén, de nagy kérdés, hogy ez a modernizáció kinek erősítette és kinek gyengítette az identitását.

Az Országgyűlés elnöke szerint az uniót arra kell ösztönözni, hogy segítse a nemzeti identitásokat, hiszen ezek nélkül nincsen valódi teljesítmény. A Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából című, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Történelmi Társulat és a Veritas Történetkutató Intézet által szervezett egésznapos konferencián magyar és külföldi szakemberek tárják fel a dualizmus rendszerének különböző problémáit a Parlamentben. (mti)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik