Bepöccent cikkünkre a külügy botránycége, ám ettől még nincs igaza

Miután – a múlt évhez hasonlóan sok tízezer magáncéggel és sok száz állami céggel szemben – az idén sem hozta nyilvánosságra határidőig beszámolóját a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló állami cég, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., majd saját ígéretét is megszegte, a két, milliárdos húzással megszépített mérlegét boncolgató cikkünk után azért levelet küldött szerkesztőségünkhöz. Voltaképpen azt nehezményezik, hogy elkendőzött veszteségről írtunk a cikkünkben. Meg arról, hogy meglehetősen jól lehet keresni a cégnél, a közel száz alkalmazott átlagosan havi durván nettó 500 ezer forintot visz haza.

Levelükben azt állítják, hogy

a sajtóban megjelenő álhírekkel szemben a Magyar Nemzeti Kereskedőház soha nem termelt veszteséget.

Akkor íme a számok. A 2012 végén létrehozott kereskedőház adózott eredménye így alakult az évek során:

• 2012: 9,3 millió forintos veszteség,
• 2013: 132,8 millió forintos veszteség,
• 2014: 2,3 milliárd forintos veszteség,
• 2015: 5,99 milliárd forintos veszteség,
• 2016: 169 millió forintos nyereség.

Ráadásul, mint beszámoltunk róla, a tavalyi nyereség jelentős részben annak köszönhető, hogy a felügyelő minisztérium egy közszolgáltatási szerződést kötött a kereskedőházzal, ennek részleteit viszont a cég beszámolója nem tárja fel. Ahogyan azt sem lehet pontosan tudni, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó faktorház mennyi pénzt is fizetett a kereskedőháznak tavaly egy Orbán Viktorhoz köthető cég tartozásának átvállalása, megvásárlása után. (Erről részletesebben és a botrányokról kicsit bővebben ezen korábbi cikkünkben írtunk.) De árulkodó a kiegészítő melléklet egyik sora, amelyből az a következtetés vonható le, hogy pár milliárd forint folyhatott be ebből a két tételből tavaly a kereskedőházhoz.

Vagyis, ahogy írtuk, ezen két, az alaptevékenységet torzító tételt kiszűrve oda juthatunk, hogy noha a kimutatott eredménynél nyereség van, az alapfolyamatokból mégiscsak milliárdos veszteség következne. Ezt segít elkendőzni a minisztériumi közszolgáltatási szerződés, amelynek köszönhetően a minisztérium költségvetésében keletkezik egy lyuk – de annak pontos mértékét megállapítani aligha lehet kívülről.

Az MNKH a “Kereskedőház a magyar vállalkozók sikeréért dolgozik” című levelében bizonygatja még, hogy állami szolgáltatást végeznek, a költségek nála jelentkeznek, a profit meg a magyar kkv-knál. Ők segítik a kkv-kat kilépni az exportpiacokra.

Azt, hogy az MNKH megfelelően használja fel a forrásait, a tavalyi mérlege is tökéletesen mutatja.

Szerintük

a Kereskedőház munkájának eredményességét igazolja, hogy tavaly és tavalyelőtt is exportrekordot ért el a magyar gazdaság, és ebben a sikerben a Kereskedőház munkája is benne van.

Nem vitatjuk, hogy a kereskedőház munkája benne van a kivitelben (cikkeinkben ennek ellenkezőjét nem is állítottuk, csak a mérlegét néztük és boncolgattuk), ám arról megfeledkezik említést tenni az állami cég, hogy a felívelő nemzetközi gazdasági konjunktúrára rákapaszkodó magyar gazdaság teljesítményét inkább meghatározzák a nagy itteni exportőr vállalatok.

Így az az exportrekord, amiben saját teljesítményét látszik igazolni az MNKH, alighanem jobban köszönhető például az Audinak, a Mercedesnek, a Boschnak, a Flextronicsnak, a Samsungnak, a Magyar Suzukinak, vagy éppen a Molnak, a Richternek, mint bármely olyan magyar kkv-nak, amelyiknek az MNKH segített külföldi vevőt találni.