Hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést és új eljárást folytatnak le a terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. ügyében. Az ítélőtábla elrendelte, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa tárgyalja.
A tanácselnök indoklásában azt mondta, az elsőfokú bíróság olyan eljárási szabályt nem sértett, ami lényeges hatással lett volna az eljárásra, vagy hatályon kívül helyezés oka lenne. A tényállás felderítésének az első fok szintén eleget tett, nagy számú bizonyítékot szerzett be, amelyek részben ellentmondásosak, részben egymást erősítőek, részben semlegesek. Közölte: az elsőfokú bíróság kötelessége a bizonyítékok értékelése és mérlegelése. Ennek során szabadon járhat el, bármely bizonyítékot elfogadhat vagy elutasíthat ezen tevékenységéről az ítélet indokolásában azonban számot kell adnia.
Az indokolásnak iratszerűnek, logikusnak, minden releváns bizonyítékra kiterjedőnek kell lennie. Amennyiben ennek az első fok eleget tesz, a bizonyítékok értékelése nem támadható.
Az elsőfokú bíróságnak el kellett volna döntenie, hogy a dobálással a vádlott a határon való átjutást, illetve az angol nyelvű tolmács biztosítását akarta-e elérni, vagy attól függetlenül, az adott helyzetben és pillanatban csak egy indulati cselekmény volt, mint arról a vádlott maga is vallott. Ezeket a körülményeket azonban az első fok nem értékelte.
Ugyancsak adós maradt az első fok annak kifejtésével, hogy az általa elfogadott bizonyítékokat miért fogadta el, és miért vetette el az adott esetben azzal ellentétes bizonyítékokat. A vádlott a tolmács követelését elismerte, de tagadta, hogy kordondöntéssel, a rendőrök megtámadásával, illetve azzal fenyegetőzött volna, hogy két óra múlva mindenképp átmennek, ha nem nyitják meg a határt. Ezt kizárólag rendőri vallomásokkal támasztották alá, ráadásul egyikük megváltoztatta vallomását, és bizonytalan volt a követeléseket illetően.
A kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni, és eleget kell tenni annak a kötelezettségnek, hogy az indoklásból ki kell tűnnie, melyik bizonyítékot miért fogadta el, illetve miért vetette el a bíróság.
A tanácselnök közölte: a vallomásokat az első fok nem ütköztette egymással.
A táblabíróság azért döntött úgy, hogy más bírói tanács folytassa le az elsőfokú eljárást, mert : a bíróság pártatlanságának még a látszatát is meg kell őrizni, és nem várható el, hogy ugyanaz a tanács másképp értékelje a bizonyítékokat. A megismételt eljárásban viszont a tanúk ismételt idézésére nincs lehetőség.
A szír férfi előzetes letartóztatásban marad. Azért döntött így a bíróság, mert a vádlottnak nincs magyarországi kötődése, ezért fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Bár fellebbezésnek volt helye, a vádlott és az ügyész is tudomásul vette a végzést, így az jogerőssé vált.
Tíz év fegyház
Ahmed H. jelen volt 2015. szeptember 16-án, amikor a menedékkérők áttörték a határt. Az ügyészség szerint erőszakkal próbálta a rendőrséget arra kényszeríteni, hogy engedjék be a feltorlódott tömeget. Az első fokon lefolyt tárgyaláson tényként állapította meg a bíróság, hogy három alkalommal valamilyen tárgyat dobott a rendőrök felé, de nem egyértelmű az sem, hogy bárki megsérült-e emiatt, és az se, hogy követ dobott-e, vagy valami mást.
A férfit tavaly novemberben ítélték el, tíz év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény elkövetésének bűntettéért.
Másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán csütörtökön hangzottak el a perbeszédek.
Az ügyész egyebek mellett arról beszélt, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül folytatta le a tárgyalást. Szerinte a vádlott személyében magas társadalmi veszélyesség rejlik, lényeges súlyosítást tart indokoltnak, a középmértékhez jobban közelítő büntetési mértéket.
Ahmed H. ügyvédje, Bárándy Péter ezzel szemben azt mondta csütörtökön a táblabíróság előtt, hogy az elsőfokú döntés megalapozatlan, az ítélet hiányos tényállást tartalmaz és iratellenesség hibája is fennáll.
A szír férfi az utolsó szó jogán egyebek mellett arról beszélt: elutasítja a vádakat. Azt mondta, bízik a bíróságban, amelytől egyet kér: lelkiismeretük és a tények alapján döntsenek, hogy vissza tudjon menni a gyerekeihez, a családjához.
Megjelent egyébként a bíróság épületében Bohács Zsolt, a Fidesz szegedi választókerületi elnöke is, aki ítélethirdetés előtt a folyosón látszólag kedélyesen beszélgetett az ügyésszel.
